Médiapiac
Podcastok, a digitális kor rádiói?
Egyre népszerűbbek az interneten a podcastok, ezek a rádióhoz hasonló műsorok, melyek ugyanakkor lassan túl is szárnyalják hagyományos elődjüket. Az Edison közvélemény-kutatása szerint az amerikai lakosság 50 százaléka hallgatott már valaha podcastadást. De mit tudnak vajon ezek a műsorok, amitől hirtelen ilyen magasra ívelt fel a csillaguk, vajon a podcastok lesznek a digitális kor rádiói?
A podcastok napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek. Ezek a rövid részletekben elérhető vagy letölthető audiófájlok hasonlóan épülnek fel, mint a rádióműsorok vagy a tévésorozatok, az egyes részek egy adott témára fókuszálnak, és sokszor maga a podcast is tematikus.
Bár a podcastok már több mint egy évtizede jelen vannak a médiában, igazán nagy népszerűségre csak az elmúlt években tettek szert. Ezt mutatja az Edison 2019. január–februári, podcastokkal kapcsolatos közvélemény-kutatása is, melyet 1500 potenciális hallgató körében végeztek.
A jelentés szerint a 12 évesnél idősebbek több mint 50 százaléka hallgatott már valaha podcastot, és a szám évről évre nő. Ez igaz a rendszeres hallgatók mennyiségére is, amely Amerikában csak az elmúlt évben 4 százalékkal emelkedett, és jelenleg 32 százalékon áll. A podcastok a 18–54 éves korosztály körében a legnépszerűbbek, a férfi hallgatók jelentős többségét, 74 százalékát ők adják, de a hölgyek körében az 55 évnél idősebbek is aktívak, a női közönség 31 százaléka tartozik ebbe a csoportba. A kutatásban részt vevők 65 százaléka telefonról, míg 25 százaléka asztali számítógépről vagy laptopról hallgatja az adásokat.
Az is kiderül a felmérésből, hogy a megkérdezettek többsége a házimunka és vezetés közben hallgatja a podcastokat, akárcsak a rádiókat. Az oktató célú műsorok igen népszerűek, ezek vezetik a listát a szórakoztató adások előtt. A letöltött podcastokat a válaszadók 47 százaléka még aznap meghallgatja, 31 százalékuk azonban csak másnap jut hozzájuk. Ezek az adatok rámutathatnak arra, hogy miért örvendenek a podcastközvetítések egyre nagyobb népszerűségnek a rádiós adásokkal szemben.
 |
A poscastokat egy tulajdonságuk a hagyományos rádióadások fölé emeli: mégpedig az, hogy letölthetők, ezért tetszés szerint hallgathatók. Az ember akkor kapcsolja be a neki tetsző adást, amikor alkalmas számára, amikor van ideje meghallgatni, szemben a rádióval, ahol sokkal kevesebb beleszólása van abba a tartalomba, amit sugároznak neki.
Emellett a podcastokat éppen az teszi vonzóvá, ami a rádióműsorokat. Hallgatásuk közben az ember mást is csinálhat (ezt a válaszadók 87 százaléka jelölte meg indoknak), és bárhol hallgathatók (ezt 80 százalékuk találta fontosnak). Szemben a videókkal vagy a blogbejegyzésekkel egy podcast fogyasztása nem igényel teljes figyelmet. Az ember hallgathatja a reggeli készülődés során, munka alatt vagy akár főzés közben is, és amellett, hogy hatékonyan elvégzi a dolgát, még jól is szórakozhat. Ezenkívül a podcastok tematikussága is vonzó tényező. A kutatásban részt vevők 65 százaléka állította, hogy még gyakrabban hallgatnának ilyen adásokat, ha több olyan tematikájú születne, amely érdekli őket.
A megkérdezettek többsége a podcastokban hallható reklámok marketingértékéről is pozitívan nyilatkozott. 54 százalékuk valamivel nagyobb valószínűséggel vásárolna egy termékből, ha azt a kedvenc podcastjában reklámoznák. Ezt alátámasztja a webfx.com statisztikája is, amely szerint podcastokkal két-háromszoros elköteleződést lehet elérni a rádiókhoz képest. Az ilyen adások azért is előnyösek a brandek számára, mert jól célozható velük a közönség, főleg abban az esetben, ha a hirdetés egy erősen tematikus podcastban hangzik el.
Van azonban egy jelentős különbség a podcastok és a rádiók között, ami miatt nem tekinthető a két hangzó formátum egymás vetélytársának: mégpedig a tartalom. A podcastok örökzöldebb tartalmat kínálnak, mivel a hallgatóik bármikor – akár évekkel később is – becsatlakozhatnak az adásba, ezért kevesebb és ritkább a hírtartalom. Ennek megfelelően a tematika is nagyon különböző lehet. Vannak például olyan podcastok, melyek egy sorozatgyilkosság körülményeit tárják fel, de a történetmesélős adások sem ritkák, emellett kifejezetten sok az egy adott szakma köré rendeződő adás vagy éppen az oktató célú műsor. Ezek nagy része nem vagy kisebb valószínűséggel kerülhetne be egy rádió műsorrendjébe. Ritkák ugyanakkor a betelefonálós podcastműsorok, amelyekből például a rádiókban van rengeteg, hogy ezzel is a készülékek elé szögezzék a hallgatókat.
A podcast tehát nem tekinthető a rádió egyenes ági utódjának, inkább egy teljesen új hangzó formátumról beszélhetünk, amelynek lehetőségeit és határait még csak most fedezik fel a tartalomgyártók és a hirdetők is.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás