Médiapiac
Pozitívan látják helyzetüket a középvállalatok
Egyre több cégnél kell foglalkozni az utódlás kérdésével.
A hazai, feltörekvő középvállalatok közel 90 százaléka kedvezően ítéli meg a helyzetét – többek között ezt állapította meg a Deloitte Magyarország Versenyképességi Indikátor Jelentése. A legnagyobb kihívást az ügyfélszerzés és a képzett munkaerő elérése jelenti a felmérés során megkérdezett cégeknél, a családi vállalkozások körében pedig minden eddiginél hangsúlyosabban jelentkezik az utódlás kérdésköre.
Nagyjából minden hetedik hazai középvállalat (13%) nagyon kedvezően ítéli meg saját helyzetét a pénzügyek, a fejlődési lehetőségek, és a nyereségesség szempontjából, az 1-15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkező cégek (feltörekvő középvállalatok) háromnegyede pedig inkább kedvezően látja helyzetét ezeken a területeken – derül ki a Deloitte Magyarország Versenyképességi Indikátor Jelentéséből.
Az ügyfélszerzés a legnagyobb kihívás
A legfrissebb jelentés szerint növekedett a stabil működést várók aránya (a 2016-os 45 százalékról 49 százalékra), ezzel párhuzamosan minimális mértékben csökkent a fejlődést várók köre (összesen 44 százalék, ami 3 százalékpontos visszaesést jelent az előző kutatáshoz képest), és csökkent a cégük bezárására számítók aránya is.
Az alkalmazott piacbővítési módszerekben mért visszaesés alátámasztja, hogy többen készültek stabil működésre 2017 során, mint 2015 végén. Új piacokat főként a nyugat-magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások keresnek.
„A válaszadók közül a legtöbben a piacbővítést, a munkaerő biztosítását és fejlesztését, az adózási kérdéseket, illetve a folyamatok szabályozását emelik ki, mint fontos területeket az eredményesség szempontjából. Az elemzés alapján Magyarországon – az EU 28 adatokhoz hasonlóan – a legnagyobb kihívást a tavalyi évvel összhangban az ügyfélszerzés jelenti, a cégek közel 30 százaléka jelölte ezt meg, míg 23 százalék számára a képzett munkaerő megszerzése jelenti a legnagyobb feladatot” – mondta el Pádár Péter, a Deloitte könyvvizsgálati üzletágának partnere.
Tervek a jövőre
A felmérés során megkérdezett cégek 77 százaléka rendelkezik előre meghatározott üzleti célokkal a következő évekre, ez leginkább a 100 főt meghaladó, nagyobb árbevételű (4-15 milliárd forint évente) vállalkozásokra jellemző. A cégek fele tervez a hazai piacon terjeszkedni, a külföldi piacszerzést pedig a társaságok 23 százaléka gondolja biztosra, leginkább azon cégek, ahol az árbevétel legalább fele már jelenleg is exportból származik.
A cégek érzékelték, hogy az utóbbi időszakban a forrásbevonás könnyebbé vált: a megkérdezettek mindössze 5 százaléka jelezte, hogy a finanszírozás kisebb vagy nagyobb kihívást jelent számára, és 10 százalékuk tart szükségesnek forrásbevonást a közeljövőben. A felmérés alapján a finanszírozási helyzetre panaszkodó cégek számára sem a források elérhetősége tűnik leginkább problémának, hanem inkább a költségek, a rugalmasság és a finanszírozhatóság mértéke.
Utódlási kérdések
A legújabb Deloitte Versenyképességi Indikátor Jelentésben szereplő vállalkozások körében 41 százalék a családi tulajdonú cégek aránya. A korábbi felméréshez hasonlóan 2017-ben is elmondható, hogy a családi vállalkozások jövőjét tekintve az utódlás számít a legmeghatározóbb témakörnek: minden tizedik társaság esetében foglalkoznak a kérdéssel, és további 16 százalékuknál várható, hogy az utódlás rövid időn belül előkerül.
„A rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozások közül egyre többnek kell szembesülnie az utódlással, mint a cég jövőjére legnagyobb hatással bíró döntéssel. A hazai piacon jellemző trend szerint a visszavonulás előtt álló tulajdonosok többsége lassan vonul ki teljesen a cégvezetésből, a vállalkozás irányításának operatív feladatait és a napi ügyvitelt fokozatosan igyekeznek a következő generációra bízni. Az utódlás során felmerülő tranzakció számos üzleti, jogi és adózási kockázatot is rejt magában. Ezek mérséklése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv, keretrendszer elkészítése” – mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.
A jelenleg utódlás kérdésével foglalkozó vállalkozások háromnegyede családi körben történő utódlási alternatívát képzel el. A válaszadók 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vezetői feladatokat külső fél kezébe adná a tulajdonosi pozíciók megtartása mellett.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció