Médiapiac
Rengetegen fizetnek mobiltelefonnal
Különleges kihívásokkal küzdenek a mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozások, amelyekből csak Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában háromszáz működik.
Ma már a világ kilencven országában – elsősorban Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában – legalább háromszáz vállalkozás kínál mobilfizetési megoldásokat. A Roland Berger szakemberei most több mint húsz kiemelkedő afrikai és ázsiai vállalkozást vizsgáltak meg, hogy képet kapjanak a legfontosabb kihívásokról az üzletágban. A felmérés eredményeit a ’Mobile Money for the unbanked – Avoiding Common industry pitfalls’ című tanulmányban tették közzé.
A mobilfizetés – azaz a mobiltelefon pénztárcaként történő használata – gyorsan terjedt az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy bevezetésének költsége 30-50 százaléka hagyományos banki csatornákénak. Ugyanakkor a siker – a jelentős kereslet ellenére – sem garantált, figyelmeztetnek a szakértők.
Bár számos sikertörténettel találkozunk, amelyek jelentős bevételt és kis ügyfélvesztési rátát mutatnak, a valóság az, hogy a mobil fizetőeszköz-vállalkozások nagyobb része várakozáson alul teljesít és sokszor el is bukik.
A kutatásban vizsgált vállalatoknak mindössze 22 százaléka termelte ki cégcsoportjuk bevételének legalább tíz százalékát.
A virtuálistárca-megoldások már 2014-ben működtek Magyarországon. A mobilszolgáltatók kezdeti, márkázott alkalmazásai speciális SIM-kártyát igényeltek, amely tárolta a fizetéssel összefüggő adatokat. A banki partnerek érdeklődése az ügyféladatok átadása miatt azonban korlátozott maradt, ennek hatására idén áprilisában a Magyar Telekom és a Vodafone is megszüntette mobiltárca-szolgáltatását, de továbbra is elkötelezettek a virtuális fizetési megoldások mellett. Más utat választott a Telenor, amely májusban piacra lépett saját márkás hitelkártyájára épülő integrált mobiltárca-szolgáltatásával a Budapest Bankkal együttműködésben. Az iparági szereplők jelenleg láthatóan keresik az optimális technológiai és működési modellt, miközben a kezdeményezést átvették a kereskedelmi bankok: a Gránit Bank tavalyi debütálása után legutóbb az MKB indította el újgenerációs alkalmazását, úgy biztosítva az érintéses mobilfizetést, hogy az független a telekommunikációs szolgáltatóktól (az adattárolás nem a készülék SIM-kártyáján valósul meg, ezért annak cseréje sem szükséges).
A mobilfizetést kínáló szolgáltatók négy nagy területen néznek szemben olyan kihívásokkal, amelyek veszteséghez vagy akár csődhöz vezethetnek. Ezek a szervezeti felépítés, a disztribúciós hálózat kiépítése, a technológiai és a marketing-stratégia.
A mobiltárca szolgáltatások általában kísérleti projektként indulnak az adott cégcsoporton belül, azaz nem tartoznak a fő szolgáltatások vagy termékek közé. Nem rendelkeznek saját menedzsment-csapattal, a valódi döntéshozói jogkör a vezetőségben gyakran korlátozott.
– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője, majd hozzátette, hogy a valódi döntéshozói jogkör hiánya nemcsak a folyamatokat lassítja le, de rossz teljesítményt is okoz. „Ráadásul gátló hatással van a fiatal tehetségek megszerzésére is, amely a legfontosabb sikertényező.” – mondta Schannen.
A disztribúciós hálózat sikeres működtetéséhez és a napi ügymenet irányításához elengedhetetlen egy jól felépített ügynöki/boltvezetői rendszer, ahol egy ügynök tud kezelni 200-300 vásárlót. A kutatás azt is megállapította, hogy az egyik legfőbb kihívás a mobiltárca szolgáltató cégeknél ezen aktív ügynök-menedzsment hiánya, amelynek dominó-hatása lehet a teljes ügynöki hálózatra. „Az ügynök-menedzsmentnek meglehetősen kompetensnek és egyben likvidnek is kell lenniük, hiszen számos ügyfelet és rengeteg mikro tranzakciót kezelnek, s ez komoly kihívás a fejlődő piaci környezetben” – hangsúlyozta Schannen Frigyes.
A tanulmány megállapította, hogy a frissen megalakult vállalatok nem teljes körű, sőt gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek a technológiai követelményekről és arról, mennyibe kerül a szükséges technológia.
– hangsúlyozta Schannen Frigyes. A mobilfizetési piac szereplőinek fel kell készülniük a 3-5 millió dolláros technológiai beruházásra.
A mobiltárca szolgáltató vállalatoknál gyakran kerül háttérbe a marketing az infrastruktúra kiépítésével szemben. Pedig az új szereplők és a növekedési szakaszban lévők számára elengedhetetlen, hogy tájékoztassák, és egyben animálják is a fogyasztókat. Az aktív felhasználók számának és aktivitásuknak a növelése az egyik kulcsfeladat.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás