Ügynökségi oldalról érkezett a Lapcomhoz, korábban több évet töltött külföldön. Kovács Illés Bencét, a cég nemrég kinevezett digitális és fejlesztési igazgatóját arról kérdeztük, hogyan szólíthatja meg a 30–35 év alatti fiatalokat egy printben utazó kiadó, és lesznek-e valaha fizetős tartalmak a hazai online piacon.

Hogyan tudja az X és az Y generáció szokásaihoz igazodó, szöveges tartalmakat gyártó kiadó kiszolgálni a „digitális bennszülötteket”?

Még nem tudom, hogy ezzel a tartalommal ki tudjuk-e. Persze nem kell feltalálni a spanyolviaszt, hiszen látjuk, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak a fiatalok. A citizen journalism és a user-generated content (UGC) korában túlzottan kísérletezni sem kell, megteszik ezt maguk a felhasználók. 1998 körül megjelentek az első blogok, majd később a social media, azaz ma már mindenki újságíró lehet, a userek közül pedig folyamatosan emelkednek ki a népszerűvé váló influencerek. A Kisalföldnek, a Délmagyarországnak, a Borsnak és a különféle mellékleteinknek köszönhetően elképesztő mennyiségű és nagyon sokféle tartalmunk van. Bulvár, életmód, gasztró, hírek: minden rendelkezésre áll, ráadásul ezek instant használhatók online is. Az a kérdés, hogyan lehet ezeket olyan formátummá alakítani, amely érdekes a fiatal korosztálynak is. Egyelőre csak sejtéseink vannak.

Mik a sejtései?

Sutba kell dobni azt az önteltséget, ami a médiát és a reklámipart, az egész kommunikációs szakmát jellemzi. A felnövekvő új generációkkal már nem lehet erőből kommunikálni.

(...)

Az amerikai piacvezető lapok vagy a skandináv, szlovák modell sikeressége is azt bizonyítja, hogy a hirdetések önmagukban nem elegendők, előbb-utóbb pénzt kell kérni az online tartalomért is. Lesz-e valaha ilyen Magyarországon?

Miért ne lehetne?

Eddig senkinek sem sikerült.

Ha lenne jó termék, akkor el lehetne adni.

Fotó: Réti Dóra

A Lapcom melyik online tartalmáért fizetne az olvasó?

Vannak helyi híreink, elemzéseink, vannak magazintartalmaink. Ezeket nagy számban fogyasztják, sokan fizetnek értük a standokon, előfizetőként. Egyébként azt gondolom, hogy ez hozzászoktatás kérdése. Ott van például a Netflix vagy a magyar piacon beágyazottabb HBO Go. A Hulu modellje arról szól: a user azért fizet, hogy a reklámok ne állítsák meg sorozatnézés közben. Bár az RTL Most nem kér még pénzt, de idővel megteheti: „Előbb akarod megnézni a Barátok közt új részét? Megvásárolhatod.” Úgy vélem, a magyar felhasználók is készek fizetni, ha nem is a tartalomért, de annak egy olyan kiterjesztéséért, ami számukra valamiért értéket jelent. Hogy ez milyen típusú tartalom lesz a Lapcomnál, nem tudom megmondani, de biztos vagyok benne, hogy ez előbb-utóbb hozzánk is begyűrűzik.

 

A teljes interjút megtalálja a Médiapiac friss számában, amely megvásárolható ezeken a standokon, illetve itt előfizethető.
A cikk szerzője M. László Ferenc

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Megérkezett a Cinemax Pak a UPC kínálatába

2018. augusztus 16.

Az egyedi Cinemax és Cinemax 2 csatornák a legismertebb filmeket és sorozatokat, a legnépszerűbb színészeket, valamint a legjobb történeteket hozzák el a világ minden tájáról.

„Kiment a divatból, amit csináltam harminc évig″

2018. augusztus 16.

Az InfoRádió műsorvezetője, Hlavay Richárd több évtizedes újságírói pályafutás után markáns karrierváltást vitt véghez, amelyről beszélt is a Digital Hungary-nek adott interjújában.