Médiapiac
Szakértőkkel készül az MTVA vizes vb-re
Olimpiai és világbajnok szakértőkkel megerősített közvetítői stábbal készül a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a budapesti vizes világbajnokságra.
A július 14-én kezdődő vb fő helyszínén, a Duna Arénában csütörtökön tartott sajtótájékoztatón Héder Barna elmondta: számukra is nagy ünnep a vb. Az M4 Sport csatornaigazgatója hozzátette: “a közvetítés szempontjából talán az egyik legnagyobb, ami az erőfeszítéseinket illetően csak az olimpiához hasonlatos”.
Székely Dávid, az M4 Sport vezetőszerkesztője – aki a nyíltvízi úszást közvetíti – elmondta: nem dedikált világbajnoki csatorna lesz az M4 Sport, de minden, magyar szempontból fontos történés ezen a csatornán lesz látható élőben.
“Lesz körkapcsolás is, amikor párhuzamosan magyarok versenyeznek” – mondta Székely Dávid, kiegészítve azzal, hogy adott esetben minél előbb igyekeznek megmutatni egy magyar sportoló selejtezős szereplést is, amennyiben az ütközik, mondjuk egy pólómeccsel.
“Legkésőbb tíz, de inkább kilenc órától egészen éjfélig olyan műsor lesz az M4 Sporton, ami reményeink szerint a csatornán tartja a nézőket” – hangsúlyozta Székely Dávid.
 |
| MTI Fotó: Zih Zsolt |
Knézy Jenő szerint – aki az úszást közvetíti majd, és múlt héten, a Budapest Openen már főpróbát tartott – furcsa volt a Duna Arénában először dolgozni, hiszen ilyen impozáns létesítményben ritkán járhat egy riporter: “még olimpián sem feltétlenül”.
Vb-szakértőként az olimpiai bajnok Czene Attila elmondta: számára leginkább az lesz furcsa és szokatlan, hogy a kamerák előtt, de a medencetérnek háttal kell néznie egy versenyt.
“A Duna Arénát csak egy olimpiai helyszínhez lehet hasonlítani, ez a látvány minden bizonnyal a közvetítés színvonalát is növeli” – jelentette ki Czene.
“Nem hiszem, hogy bármiben lehet hibázni, hiszen tökéletesen ismert közegben lesz számunkra a vb” – mondta Rédei Katalin. A világbajnok vízilabdázó – aki sportágában Madaras Norberttel felváltva segíti majd Hajdú B. István munkáját – elárulta: legutóbb 2003-ban izgult úgy, ahogy a mostani vb előtt, akkor még ő is tagja volt a válogatottnak.
“Olimpia után mindenhol bátrabban kísérleteznek, igyekeznek fiatalokat beépíteni. Több válogatottnál új a kapitány, nálunk is. Éppen ezért a végeredményt illetően nehéz előre jósolni” – nyilatkozott Madaras Norbert. Az olimpiai és világbajnok pólós kiemelte, hogy vízilabdában nem lenne elégedett az olimpián elért negyedik (női), illetve ötödik (férfi) hellyel.
A szinkronúszást közvetítő Török Olivér mindenekelőtt az egyedi, városligeti helyszínt emelte ki, ahol június 23-án tartják meg a versenyszerű főpróbát a Hungarian Openen. A riporter elmondta: a szakágban lezárult a nevezés, így 48 ország 419 versenyzője lesz látható az alkalmi medencében. Sportági szakértőként Erdős Eszter hangsúlyozta, hogy a kilenc versenyszámból a magyar csapat hatban lesz érdekelt.
“Fedett műugrótorony hiányában az elmúlt ötven évben hatalmas lemaradásba kerültünk, a hazai vb-rendezés így óriási lehetőség, hogy a magyar műugrás visszaküzdje magát arra a szintre, ahol évtizedekkel korábban volt” – mondta Hajnal András. Az Eb-ezüstérmes műugró megemlítette: a 2006-os és a 2010-es, hazai rendezésű Európa-bajnokság mérföldkő volt a pályafutásában. “Ahogy akkor, úgy most is népes, lelkes és szakértő közönségre számítok” – mondta.
A műugrást közvetítő Vásárhelyi Tamás szerint “a szakág hazai létesítményhelyzetét a XIX. századi viszonyokból egyből a XXI. századba repítette a hazai vb”. Az óriástoronyugrásról elmondta, a közönséghez hasonlóan ők is izgatottan várják a versenyeket. “Bár fiatal versenyszámról van szó, de a látvány miatt mind közül talán a legjobban marad meg a közvélemény emlékezetében, aminek a város- és az országimázs szempontjából óriási a jelentősége” – fogalmazott a riporter.
(mti)
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció