Kövess minket!

Médiapiac

Több százmilliós biznisz feketén. Kinél csenget a kassza?

Bár 2020 után a mai óriásplakátoknak is el kell tűnniük a közterületekről, vannak olyan reklámhordozók, amelyek már most is törvénysértően „díszítik” a nagyvárosi épületek falait.

Az építési háló népszerű reklámmegoldás a közterületi piacon, leginkább Budapest belső kerületeiben. Népszerűségét láthatóan az sem csökkenti, hogy túlnyomó többségük illegális. Azok legalábbis biztosan, amelyek mögött nem zajlik semmiféle építkezés.

A házakra kifeszített reklámhálók, molinók virágoznak, a hirdetők költséghatékonyan jutnak általuk felületekhez, a cégek pedig szórnak egy keveset az illegális bevételből a lakóközösségeknek is. Az önkormányzatok eközben egy fillér építményadót sem látnak belőlük, pedig szigorúan szankcionálhatnák a településkép csúfítását. A nem kifejezetten építési reklámhálók kihelyezését a korábbi szabályozás sem engedte meg, és az új településképi jogi szabályozás sem tette jogszerűvé az illegális módon kihelyezett reklámeszközöket (nem adott rájuk fennmaradási engedélyt).

A főváros a molinók és az építkezés nélküli hálók tekintetében úgy nézett ki az elmúlt években, mintha egy szofisztikáltabb férfi magazin munkatársai „szerkesztették” volna. Nagy hangsúlyt kaptak az elektronikai termékek – elsősorban a csúcskategóriás okostelefonok – és az autóipar újdonságai. A szebbik nemnek sem kellett ugyanakkor panaszkodnia: az egyik nagy bevásárlóközpont csak októberben három, Király Viktor nevével és képével díszített, tizenötödik születésnapot hirdető óriásmolinót engedett szabadjára – derül ki a közterületi reklámozást monitorozó OM Audit lapunk birtokába került kutatásából.

Ezek a márkák azonban illegális felületeket vettek igénybe, a nagy összegű bírság mellett azt is kockáztatva, hogy kampányuk nem teljesül, mert reklámhordozóikat a hatóság eltávolíttatja.

Ne szólj szám, nem fáj fejem

Az imént említett ágazatok képviselői közül megkerestünk egyet-egyet, hogy a molinókat érintő kérdéseinket feltegyük – azaz hogy miért hirdetnek ezeken a felületeken, miért nem választják a legális megoldásokat –, de nem reagáltak, kivéve az egyik legnagyobb budapesti bevásárlóközpont marketingmenedzserét, aki készségesen nyilatkozott lapunknak. Majd miután elmondtuk neki, hogy törvénysértően kihelyezett eszközön hirdet, nyilatkozatához már sem a saját, sem az általa képviselt pláza nevét nem adta.

Igyekszünk minden esetben jogászok bevonásával megtalálni a legjobb megoldásokat. A reklámfelületek tervezése során sok szempontot kell figyelembe vennünk: nagy a reklámzaj, ami nehezíti a médiatervezést, emellett az óriásplakátokon kívül kevés az alternatíva

– írta lapunknak, mielőtt letiltotta volna a korábban névvel vállalt nyilatkozatát. Mint mondta, nyitottak az új reklámeszközökre, de valószínűleg továbbra is használják majd az épülethálókat, hiszen régóta szerves részei a közterületi médiamixüknek.

A plakátok kihelyezésének tervezésekor legfőbb szempontjaik a célközönség lakóhelye, a kontaktusszám és a közvetlen környezet.

Célunk kezdetektől fogva az, hogy a vásárlást élménnyé tegyük a fogyasztók számára, ez az üzenet áll a kommunikációnk középpontjában. Ennek megjelenítésére, közvetítésére leginkább a televízió vagy nagyobb fi zikai felületek, köztük az épülethálók a legalkalmasabbak. Ezeknek presztízsértékük van, és a költségükből adódóan is csak a nagyobb márkák veszik igénybe őket. A jó lokációval rendelkező közterületi platformok magas kontaktusszámot generálnak, és egyszerre teszik elérhetővé a gyalogos és az autós közönséget

– tette hozzá a marketingmenedzser.

Sokan bevállalják

Van három-öt olyan vállalkozás, amely ügynökségként értékesíti ezeket a felületeket. Gyakran előfordul, hogy komoly világmárkákat képviselő társaságok is megkockáztatják, hogy brandjük illegális helyen jelenjen meg

– tudtuk meg a legtöbb legális közterületi felülettel rendelkező JCDecaux társ-vezérigazgatójától, Szelei Szilárdtól. Szerinte a települési önkormányzatok súlyos büntetéseket szabhatnának ki, és hatóságilag eltávolíthatnák ezeket a jogszerűtlenül kihelyezett reklámhordozókat.

Amennyiben a hatóságok szigorúbbak lennének, az érintett cégeknek számolniuk kellene azzal, hogy tervezett kampányuk nem teljesül.

Volt, aki azzal próbált érvelni, hogy por- és fényvédő felületről van szó, ám ezt a bíróság elutasította

– mondta Szelei utalva arra, hogy néhány ügy már eljutott a bíróságig.

Továbbá ezek a társaságok nem közlik a lakókkal, hogy tevékenységük törvénybe ütközik, és tudtukon kívül cinkossá teszik őket. A mézesmadzag természetesen a közös költséghez való hozzájárulás, ami igencsak vonzó, főleg hogy a budapesti belvárosi házakban nagy számban élnek nyugdíjasok. Valójában az épülethálókat használó hirdetésszervezők a töredékét fizetik ki az értékesítési árnak.

Piaci források szerint egy-egy reklám kihelyezésével milliókat lehet keresni, miközben a lakóknak alig pár százezer forintot folyatnak vissza. Ráadásul míg a legálisan működő vállalkozások fizetik a területi adókat, ezek a cégek nem vállalnak részt ezen közterhek viseléséből (ezáltal becslések szerint évi 500 millió és egymilliárd forint közötti kárt okozva az államnak), ami felborítja a piaci viszonyokat.

Túl sokan használják a jogszerűtlenül kihelyezett felületeket, mert látják, hogy jó lehetőség. Úgy érvelnek: »Ha a konkurens kinn van, miért ne lennék kinn én is?« Költséghatékony ez a módszer, hiszen a cég nem fi zet helyi adókat és reklámadót, így nem is hárítja át őket az ügyfélre. Azok a hirdetők, akik ilyen felületet vesznek igénybe, úgy érzik, hogy áthárítják a felelősséget a reklámok közzétevőjére, valószínűleg nem tudják, hogy a törvény szerint egyetemleges a felelősség, és hárommillió forintos bírság szabható ki. Ha műemléképületről van szó, akkor a pénzbüntetés mértéke akár az 50 millió forintot is elérheti

– közölte Szelei Szilárd.

Bevonzzák a bogarakat

Bizonyára sokan emlékeznek a Kassai téren található hatalmas toronyházra, amelyen a 2006-os országgyűlési vá lasztási kampány alatt egy gigantikus, csaknem 1700 négyzetméteres Gyurcsány-poszter lógott (felhívtuk az épületet képviselő Schumann Management Kft.-t, de nem kívántak nyilatkozni).

Ebből kiindulva megkerestünk több közös képviselőt is, hogy kiderítsük, mi zajlik a háttérben. A legtöbb esetben azt a választ kaptuk, hogy nem foglalkoznak ilyennel, és nem is szeretnének. Egyvalaki vállalkozott közülük arra, hogy beavasson a szegmens titkaiba:

A tovább szigorodó szabályozás változtathat a helyzeten. Hamarosan csak olyanok kerülhetnek ki, amelyekről kijelölt személy – valószínűleg a jegyző – fog dönteni. Emiatt tartanak is a kivitelező cégek

– nyilatkozta Kecskés Tamás társasházkezelő. Értesülései szerint a társasházak a molinók után havonta 300 ezer forint körüli összeget kapnak, miközben a hirdető általában hárommillió forintot fizet.

Ő is úgy tudja ugyanakkor, a közös képviselők sokszor nem szólnak előzetesen a lakóknak ezekről a kihelyezéséről, annak ellenére, hogy a falak osztatlan közös tulajdonnak minősülnek, melynek bérbeadásáról közgyűlési határozattal kell dönteni a törvényi szabályoz értelmében. A lakók pedig nem tudják levetetni ezeket a molinókat, mert akkor kötbért vetnek ki rájuk.

Ez úgy néz ki, hogy a közös képviselő felteteti, majd imádkozik, hogy a lakók ne pereljék be

– mondta Kecskés. Abba sokan bele sem gondolnak, hogy a felhelyezett hálók a levegőáramlást gátolják, egyes színek bevonzzák a bogarakat, illetve a festék belélegzése sem épp a legegészségesebb. Ráadásul a nem szakszerűen felhelyezett reklámhordozók súlyos károkat tehetnek a gyakran világörökségi területen álló épületek homlokzatában.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom