Médiapiac
Véget ér a torrentezés aranykora? Mit hoz a GDPR?
Az Európai Unió mindig is következetesen védte a magánemberek adatait, így ahhoz sem járult hozzá, hogy a fáljcserélők, torrentezők IP-címeit kiadják, és azok alapján a szerzői jogokat megsértő egyéneket beazonosítsák. Az új adatvédelmi szabályozás, a GDPR viszont ebben is hoz némi változást. Kérdés, mit lépnek az egyes tagállamok. Mezei Péter írása.
A szerzői jog hagyományos célja egy kiegyensúlyozott rendszer kialakítása egy sokszereplős, sok érdek szerint alakuló, és napjainkban minden korábbinál változékonyabb fogyasztói társadalomban. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy a szerzői jogi szabályozásnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt egyrészt a kreatív tartalmakat megalkotó, illetve azok megalkotásában szerepet vállaló szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak, másrészt velük szemben a társadalom minden más tagjának, különösen a felhasználóknak a magánérdekei és számtalan szervezet (adott esetben az állam) közérdekei között.
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a jogrendszer fejlődése folyamatos, és számos olyan új joganyag lát napvilágot, amelyek a magánszemélyek érdekeit hivatottak addig nem látott módokon védeni. Ilyennek tekinthető többek között a harmadik generációs alapjogok körébe sorolható adatvédelem is. Ennek a célja, hogy a 21. század adatközpontú világában megfelelő oltalmat nyújtson a magánszemélyeknek azzal szemben, hogy a vonatkozásukban releváns információkkal azok rendeltetésétől eltérő célokra, de mindenképpen a magánszemély hátrányára vissza lehessen élni.
Az internetes világ térnyerése – közhelyszerűen – soha nem látott kihívásokat keletkeztet. Különösen fontos, hogy a digitális alkalmazások és szolgáltatások a tartalomfogyasztást olyan kényelmi funkciók mellett teszik lehetővé, amelyek nem minden esetben illeszthetők be a hatályos szerzői jog keretei közé. (Tekintsünk el attól, hogy kényelmi funkcióként tekintünk az ingyenes tartalomfogyasztásra.)
Ilyen kényelmi funkció például az audiovizuális tartalmak időben eltolt visszanézhetősége, bármely tartalomhoz való konstans hozzáférés, a nagy felbontású/jó minőségű verziók, illetve a linkelés révén a keresett anyag azonnali elérése, avagy épp az anonim műélvezet lehetősége. Az ilyen és számos más kényelmi funkciónak is köszönhetően a jogviták száma a digitális szerzői jog világában hatványozott tempóban nő. A jelek szerint ugyanakkor ebből a harcból nem minden esetben kerülnek ki győztesen a szerzői jogosultak.
Szükségképpen felmerül a kérdés: jó-e ez így? Ennél precízebben: mit lehet tenni, hogy a szerzői jog elérje az eredeti célkitűzését, ugyanakkor továbbra is érvényesüljenek az újonnan megjelenő, a szerzői joggal adott esetben konfrontálódó érdekek? Más szóval: az internet korában is megmaradjon a jogosultak anyagi és erkölcsi megbecsülése, viszont a magánszemélyek az interneten legalább annyira szabadon élhessék életüket, mint teszik azt az analóg világban?
E dilemma egyik kiváló példájaként szolgálhat a szerzői jogok és az adatvédelmi előírások ütközése. E vonatkozásban figyelmet érdemel az 1999 óta világhódító P2P fájlcseréléssel kapcsolatban az Európai Unió Bíróságának számos előzetes döntése, amelyek a magánszemély felhasználók „adatainak” a kezelésére és kiadására vonatkozó uniós joganyagot tárgyalták.
A Promusicae v. Telefónica ügyben (C-275/06) a hangfelvételek előállítóinak közös jogkezelését végző spanyol Promusicae perelte be a spanyol Telefónica internethozzáférés-szolgáltatót, mivel utóbbi nem volt hajlandó a közös jogkezelő kérésére és részére kiadni az előfizetői azonosítására alkalmas személyes adatokat. Az uniós bíróság elutasította a Promusicae igényét. Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2002/58/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy nemzeti jogszabályaik révén biztosítsák a nyilvános hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok titkosságát.
A személyes adatok titkosságának a feloldására tehát az irányelv rendkívül súlyos, alapvetően közjogi indokokkal kivételek beiktatását teszi lehetővé a tagállamoknak. Ezek indokok egyike sem állítható azonban automatikusan párhuzamba a fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogsértésekkel. (Értelemszerű, hogy aki üzletszerűen biztosítja a jogvédett tartalmakat a végfelhasználóknak, más megítélés alá esik, hiszen a magatartása büntetőjogilag tényállásszerű, és ebben az esetben az adatok kiadása már megengedett.)
Mindezt a Bíróság később – az LSG v. Tele2 (C-557/07) és a Bonnier Audio v. Perfect Communication Sweden (C-461/10) ügyekben – azzal egészítette ki, hogy az uniós joganyag nem zárja ki azt, hogy a tagállamok az adatok titkosságának főszabálya alól a polgári eljárásokra nézve is kivételt iktassanak nemzeti jogukba.
Az ítéletek meghozatalakor ez mindössze Ausztriát és Svédországot jelentette. Ennek az adatszolgáltatásnak ugyanakkor előfeltétele, hogy a tagállamok biztosítsák a különböző alapjogok közötti megfelelő egyensúlyt, és ne sértsék az arányosság uniós elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerzői jogosultnak valószínűsítenie kell a magánszemély által megvalósított magatartás jogellenességét, valamint az internethozzáférés-szolgáltató még ilyenkor sem adhatja ki a fájlcserélő magánszemélyre vonatkozó valamennyi személyes adatot, csak azokat, amelyek az eljárás beindításához elengedhetetlenül szükségesek.
A fentieken túl további figyelmet érdemel a Scarlet Extended v. Sabam ügyben (C-70/10) hozott uniós bírósági döntés, amelynek 51. pontja világossá tette, hogy a felhasználók IP címei is védett személyes adatok, amelyek a végfelhasználó azonosítására alkalmasak. A Bíróság szerint „nem vitatott ugyanis egyrészt az, hogy a vitatott szűrőrendszer létrehozására vonatkozó meghagyás minden tartalom rendszerszerű elemzését, valamint azon felhasználók IP‑címének összegyűjtését és azonosítását vonná maga után, akik a jogellenes tartalmat a hálózatra küldték; e címek pedig védett személyes adatok, hiszen lehetővé teszik az említett felhasználók pontos azonosítását.” Ebből a konkrét ügyben pedig az következett, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben foglalt általános nyomon követés tilalmának elvét követve nem megengedett az előfizetők IP címeinek általános logolása és bírósági végzés nélküli rendelkezésre bocsátása.
Térjünk ugyanakkor vissza még egyszer a Scarlet Extended ügyből idézett mondathoz. Elhelyezésre került benne egy konkrét jogszabályhely [a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése], ami az azóta hatályon kívül helyezett adatvédelmi irányelvben megfogalmazott jogok és kötelezettségek alóli mentességeket és korlátozásokat takarja. Az ebben a bekezdésben található esetkörök némileg bővebben kört fedtek le, de a hasonlóság látványos a fent említett 2002/58/EK irányelvben írtakkal.
Ezt az irányelvet ugyanakkor hatályon kívül helyezte a hamarosan hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (avagy közismertebb angol „nevén” a GDPR). A GDPR vonatkozó szakasza egy nagyon fontos előírással bővült. Eszerint az adatkezeléssel érintett személyek jogait a tagállamok „polgári jogi követelések érvényesítése” céljából is korlátozhatják jogszabályi úton [vö. 23. cikk (1) bekezdés j) pont]. Bár az uniós jogban a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, az említett cikk megfogalmazásából kitűnik, hogy a korlátozás bevezetése külön előírás esetén fogadható csak el. Szakítva tehát a korábbi irányelv előírásával, első pillantásra úgy tűnhetne, hogy hamarosan lehetővé válik a fájlcserélő magánszemélyek adatainak a kiadását megengedő tagállami szabályozás.
A GDPR ugyanakkor egy záró rendelkezésében [95. cikk (Kapcsolat a 2002/58/EK irányelvvel)] maga veti el ennek a lehetőségét. E szerint ugyanis „e rendelet nem ró további kötelezettségeket a természetes vagy jogi személyekre az Unión belüli nyilvános hírközlési hálózatokon keresztül történő nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatással összefüggésben kezelt adatok tekintetében azon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek vonatkozásában ők a 2002/58/EK irányelvben megállapított, azonos célkitűzésekkel bíró különös kötelezettségek hatálya alá tartoznak.”
A megfogalmazásból világossá válhat, hogy a 2002/58/EK irányelv speciális jognak minősül a GDPR általános rendelkezéseihez viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy az irányelvben meghatározott, speciális esetekben továbbra sem a GDPR – szélesebbre szabott – előírásai tekinthetők irányadónak.
Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy a Promusicae, LSG, Bonnier és Sabam ügyekben kimunkált uniós bírósági joggyakorlat változatlanul alkalmazandó marad. Így a fájlcserélő magánszemélyek adatainak és az azonosításukra alkalmas IP címeknek a kiadására csak abban az esetben kötelesek bírósági végzés nélkül az internethozzáférés-szolgáltatók, amennyiben ezt a tagállami joganyag lehetővé teszi. Ilyen adatkiadási kötelezettséget az osztrák és svéd nemzeti jog kivételével másik uniós tagállamban, így Magyarországon sem vezettek még be.
A szerző a Szegedi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én