Médiapiac
Álmodnak-e a robotok elektronikus bárányokkal?
A mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen. Tudta, hogy robotok gyártják már a hamis híreket is? Ugyanakkor készségesen segítenek az orvosoknak a pontos diagnosztika kialakításában, írnak és szerkesztenek cikkeket, de már jósolni is tudnak. A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) MI-konferenciáján jártunk.
A MI évek óta témája a különféle szakmai konferenciáknak, amelyek rendszerint azt vizsgálják, hogyan fog beépülni a mindennapjainkban, és vajon elveszik-e majd az emberek munkáját? A MIBE rendezvényének előadói – elsősorban adatelemzők – viszont arról beszéltek, hogy már most milyen mélyen „beavatkoznak”, beszüremkednek az életünkbe a “robotok” és vesznek át bizonyos munkafolyamatokat az emberektől.
A címadó jós
A cikk címét Philip K. Dick sci-fi írótól kölcsönöztük. Ez annak az 1968-as regényének a címe – némi módosítással, hiszen eredetileg a robotok helyett androidokról volt szó –, amely alapján aztán a Szárnyas Fejvadász film készült. És azért Philip K. Dick, mert az ő, robotokra vonatkozó „jóslatai” – például a Különvélemény révén – a rendezvény előadásaiban többször előkerültek. Merthogy a neves sci-fi szerző elég pontosan látta előre a jövőt.
A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány döbbentette rá először az embereket, hogy milyen elképesztő mennyiségű fake news keletkezik, sőt, ebből meg is lehet gazdagodni, csak olyan híreket kell gyártani, amikre kattintanak az emberek. Szabados Levente AI-szakértő a konferencián arról beszélt, hogy már ezen a téren is szintet ugrottunk. A robotok, a különféle programok már a hamis hírek gyártását is átvették az emberektől, mi több, olyan jól csinálják, hogy meg sem lehet ezeket a tartalmakat különböztetni az igaziaktól. Elég egy pár perces hangfelvétel valakitől, hogy legyártsanak egy fake „szinkront”, majd az eredeti videófelvételen látható szájmozgást kielemezve, átalakítva ráillesszék mondjuk Barack Obama ajkaira. Magyarán olyat adnak a szájába, amit soha nem mondott.
Persze nemcsak ebben jeleskednek a gyorsan tanuló és egyre okosabb szoftverek. Hanem – derült ki Horváth Zoltánné (T-Systems) előadásából – az érdeklődési körünket, keresési szokásainkat figyelve hozzásegítenek ahhoz, hogy egyre pontosabb, relevánsabb információkhoz jussunk néhány kattintás után. Részben ennek is köszönhető, hogy a könyvtárak már nem csak a nyomtatott könyvek és folyóiratok tarolási helye, esetleg csendes szobák, ahol olvasni, tanulni lehet, hanem globálisan összekapcsolódó multimédiás tudásbázisok, amelyek hatékonyan segíthetik például az orvosokat – egy másik kontinensen éppen zajló kutatások eredményeit felkínálva – a diagnosztikában. Mert a keresőrobotok egyre profibban szűrik ki a zajt és a felesleges találatokat.
Persze a fellelhető adatok nagy többsége még így is, még mindig strukturálatlan, és sok függ attól, hogy ezekből hogyan szűrhetjük ki az MI segítségével a releváns információkat – elemezte a helyzetet Varjú Zoltán, a Precognox Kft. munkatársa. A cég vezetője, Jóföldi Endre pedig arról is beszélt, hogy az MI már nagyon pontos jóslatokra is képes, az álláskeresési adatokat elemezve még azt is meg tudja mondani, hogyan alakul a következő hónapban a munkanélküliségi ráta vagy segíthetnek a sales leadek generálásában.
 |
És ha már az a kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat: Deliága Ákos, Talk-a-bot vezetője szerint egyelőre főleg olyan munkaköröket „tudnak betölteni”, amelyek nem túl kreatívak, repetitívek, amit egyébként sem szeretnek végezni az emberek. Például a Plázacica ki tudja váltani az Árkád ügyfélszolgálatosát, amikor az a leggyakoribb kérdés, hogy a plázázó vendég hol találja a mosdót. Persze nemcsak erről van szó, Deliága részletesen beszélt a Kínában 900 millió ember által letöltött Wechatről, amellyel már vásárolni is lehet az utcai árusoktól is. Szerinte már nem érdemes külön appokat fejleszteni mindenre, mert a usereket már nagyon nehéz rávenni, hogy ezeket egyenként letöltsék: átlagosan egy mobilon 5 applikáció található, nem több.
Fegyó Tibor, a SpeechTex Kft.-től arról beszélt, hogy egyre fontosabb a beszédfelismerés – révén, hogy a videós tartalmak előre törtek –, amit egyre profibban látnak el a „robotok”. Lényeges, mert a marketingben a smart megoldások vannak feljövőbe: a cégek szeretnék, ha például a foci-vb idején az ő hirdetésük tűnne fel a kapu mögötti kivetítős reklámfelületen gól esetén. Ezt pedig akár meg is lehet jósolni a tömeg vagy a kommentátor hanghordozásából, szavaiból. De az sem árt, ha az ügyfélszolgálatok több ezer órányi felvételeit is ki tudja elemezni a szoftver emberi munkaerő bevetése nélkül. Ezekből ugyanis minőségbiztosítási következtetéseket lehet levonni, de meg lehet saccolni a trendeket, az értékesítési lehetőségeket is.
A konferenciát záró kerekasztalbeszélgetésen – mivel a rendezvényen elsősorban adatbányászok és -elemzők szólaltak fel – előkerült a vállalkozásokat május 25-e óta az őrületbe kergető GDPR is. Az ELTE oktatója, Tomáš Horváth ironikusan jegyezte meg, hogy miközben mindenki mindent feltesz magáról a Facebookra, az emberek folyton féltik az adataikat, magyarán attól tartanak, hogy „ezeket meg is nézi” valaki. Azaz a felhasználók picit tudathasadásos állapotban vannak, ha az adataik közzétételéről és esetleges felhasználásáról van szó.
A beszélgetés folyamán az is előkerült, hogy az MI már arra is alkalmas, hogy besegítsen az újságok szerkesztőinek abban, hogy a legrelevánsabb tartalmakat kínálják fel az adott olvasónak. Varjú Zoltán arról is beszélt, hogy a tőzsdei adatokat vizsgálva egyes programok már arra is alkalmasak, hogy kisebb elemzéseket, gazdasági cikkeket írjanak a brókerek, befektetők számára. Arról, hogy az MI használata a skanidnáv lapoknál mennyire bejött, és hogyan növelték így a bevételeiket ezek az újságok, a Médiapiac legfrisebb számában is olvashat.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.