A mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem már a jelen. Tudta, hogy robotok gyártják már a hamis híreket is? Ugyanakkor készségesen segítenek az orvosoknak a pontos diagnosztika kialakításában, írnak és szerkesztenek cikkeket, de már jósolni is tudnak. A Magyar Információbrókerek Egyesületének (MIBE) MI-konferenciáján jártunk.

A MI évek óta témája a különféle szakmai konferenciáknak, amelyek rendszerint azt vizsgálják, hogyan fog beépülni a mindennapjainkban, és vajon elveszik-e majd az emberek munkáját? A MIBE rendezvényének előadói – elsősorban adatelemzők – viszont arról beszéltek, hogy már most milyen mélyen „beavatkoznak”, beszüremkednek az életünkbe a "robotok" és vesznek át bizonyos munkafolyamatokat az emberektől.

 

A címadó jós

A cikk címét Philip K. Dick sci-fi írótól kölcsönöztük. Ez annak az 1968-as regényének a címe – némi módosítással, hiszen eredetileg a robotok helyett androidokról volt szó –, amely alapján aztán a Szárnyas Fejvadász film készült. És azért Philip K. Dick, mert az ő, robotokra vonatkozó „jóslatai” – például a Különvélemény révén – a rendezvény előadásaiban többször előkerültek. Merthogy a neves sci-fi szerző elég pontosan látta előre a jövőt.

 

A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány döbbentette rá először az embereket, hogy milyen elképesztő mennyiségű fake news keletkezik, sőt, ebből meg is lehet gazdagodni, csak olyan híreket kell gyártani, amikre kattintanak az emberek. Szabados Levente AI-szakértő a konferencián arról beszélt, hogy már ezen a téren is szintet ugrottunk. A robotok, a különféle programok már a hamis hírek gyártását is átvették az emberektől, mi több, olyan jól csinálják, hogy meg sem lehet ezeket a tartalmakat különböztetni az igaziaktól. Elég egy pár perces hangfelvétel valakitől, hogy legyártsanak egy fake „szinkront”, majd az eredeti videófelvételen látható szájmozgást kielemezve, átalakítva ráillesszék mondjuk Barack Obama ajkaira. Magyarán olyat adnak a szájába, amit soha nem mondott.

Persze nemcsak ebben jeleskednek a gyorsan tanuló és egyre okosabb szoftverek. Hanem – derült ki Horváth Zoltánné (T-Systems) előadásából – az érdeklődési körünket, keresési szokásainkat figyelve hozzásegítenek ahhoz, hogy egyre pontosabb, relevánsabb információkhoz jussunk néhány kattintás után. Részben ennek is köszönhető, hogy a könyvtárak már nem csak a nyomtatott könyvek és folyóiratok tarolási helye, esetleg csendes szobák, ahol olvasni, tanulni lehet, hanem globálisan összekapcsolódó multimédiás tudásbázisok, amelyek hatékonyan segíthetik például az orvosokat – egy másik kontinensen éppen zajló kutatások eredményeit felkínálva – a diagnosztikában. Mert a keresőrobotok egyre profibban szűrik ki a zajt és a felesleges találatokat.

Persze a fellelhető adatok nagy többsége még így is, még mindig strukturálatlan, és sok függ attól, hogy ezekből hogyan szűrhetjük ki az MI segítségével a releváns információkat – elemezte a helyzetet Varjú Zoltán, a Precognox Kft. munkatársa. A cég vezetője, Jóföldi Endre pedig arról is beszélt, hogy az MI már nagyon pontos jóslatokra is képes, az álláskeresési adatokat elemezve még azt is meg tudja mondani, hogyan alakul a következő hónapban a munkanélküliségi ráta vagy segíthetnek a sales leadek generálásában.

És ha már az a kérdés, hogy elveszik-e a munkánkat: Deliága Ákos, Talk-a-bot vezetője szerint egyelőre főleg olyan munkaköröket „tudnak betölteni”, amelyek nem túl kreatívak, repetitívek, amit egyébként sem szeretnek végezni az emberek. Például a Plázacica ki tudja váltani az Árkád ügyfélszolgálatosát, amikor az a leggyakoribb kérdés, hogy a plázázó vendég hol találja a mosdót. Persze nemcsak erről van szó, Deliága részletesen beszélt a Kínában 900 millió ember által letöltött Wechatről, amellyel már vásárolni is lehet az utcai árusoktól is. Szerinte már nem érdemes külön appokat fejleszteni mindenre, mert a usereket már nagyon nehéz rávenni, hogy ezeket egyenként letöltsék: átlagosan egy mobilon 5 applikáció található, nem több.

Fegyó Tibor, a SpeechTex Kft.-től arról beszélt, hogy egyre fontosabb a beszédfelismerés – révén, hogy a videós tartalmak előre törtek –, amit egyre profibban látnak el a „robotok”. Lényeges, mert a marketingben a smart megoldások vannak feljövőbe: a cégek szeretnék, ha például a foci-vb idején az ő hirdetésük tűnne fel a kapu mögötti kivetítős reklámfelületen gól esetén. Ezt pedig akár meg is lehet jósolni a tömeg vagy a kommentátor hanghordozásából, szavaiból. De az sem árt, ha az ügyfélszolgálatok több ezer órányi felvételeit is ki tudja elemezni a szoftver emberi munkaerő bevetése nélkül. Ezekből ugyanis minőségbiztosítási következtetéseket lehet levonni, de meg lehet saccolni a trendeket, az értékesítési lehetőségeket is.

A konferenciát záró kerekasztalbeszélgetésen – mivel a rendezvényen elsősorban adatbányászok és -elemzők szólaltak fel – előkerült a vállalkozásokat május 25-e óta az őrületbe kergető GDPR is. Az ELTE oktatója, Tomáš Horváth ironikusan jegyezte meg, hogy miközben mindenki mindent feltesz magáról a Facebookra, az emberek folyton féltik az adataikat, magyarán attól tartanak, hogy „ezeket meg is nézi” valaki. Azaz a felhasználók picit tudathasadásos állapotban vannak, ha az adataik közzétételéről és esetleges felhasználásáról van szó.

A beszélgetés folyamán az is előkerült, hogy az MI már arra is alkalmas, hogy besegítsen az újságok szerkesztőinek abban, hogy a legrelevánsabb tartalmakat kínálják fel az adott olvasónak. Varjú Zoltán arról is beszélt, hogy a tőzsdei adatokat vizsgálva egyes programok már arra is alkalmasak, hogy kisebb elemzéseket, gazdasági cikkeket írjanak a brókerek, befektetők számára. Arról, hogy az MI használata a skanidnáv lapoknál mennyire bejött, és hogyan növelték így a bevételeiket ezek az újságok, a Médiapiac legfrisebb számában is olvashat.



Indul a TV2 Mokka nyár

2018. június 15.

Vízparti környezetben, nyári hangulattal várja hétfőtől a nézőket a reggeli műsor.