Médiapiac
„Értse meg, nem telefonált le senki!”
A Lokál főszerkesztője szerint független média a 18. század óta nem létezik. Ezért nem érti, a balliberális sajtó miért imádja ezt hangoztatni magáról. Leitner Attila azt is mondja: nem volt szükségük ukázra, hogy a Spéder-üggyel intenzíven foglalkozzanak, ahogy Vona Gábor lebuzizása sem utasításra történt, hiszen azt az úgymond hiteles Terry Black állította.
A Habony-művek propagandalapja, kormányzati szócső, állami hirdetési kifizetőhely – nagyjából ez a Lokál image-e.
Már megszoktuk ezeket az állításokat. Akik ezeket előhozzák, azoknak az a dolguk, hogy ezt tegyék.
Azért nem teljesen. A Lokált állami hirdetéssel kitömve, rengeteg pénzből, hatalmas példányszámmal indították a tavaly kegyvesztetté vált Simicska Lajos Metropoljának ellenlábasaként.
Nekem az a mániám, hogy a magunk szakmai elképzeléseit ne vetítsük ki az olvasóra. Amit ön állít, azt az Index meg a 444 írja rólunk, ami nem meglepő, hiszen őket pedig nevezhetnénk Soros-műveknek. Hozzánk viszont egész más olvasói visszajelzések érkeznek.
Milyenek?
Leginkább pozitívak, bár kaptunk olyat is, hogy a baloldalnak szolgáltatunk. Akkor csak ültünk, és nem kaptunk levegőt.
Nem csodálom. A cég egyik tulajdonosa Habony Árpád, a másik Győri Tibor, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős vezetője volt.
Ez alapból semmit nem jelent.
Csak annyit, hogy a Lokál két, Orbánhoz és a kormányhoz rendkívül közel álló bizalmi ember lapja.
A 24 oldalas hetilap tavaly májusban indult Budapesten, a 16 oldalas napilap egy év múlva került a főbb közlekedési csomópontokra. Pár hete pedig a megyeszékhelyeken elérhető 16 oldalas vidéki mutációk készültek el. Három fázisban építkeztünk tehát, jól megtervezett stratégia mentén haladunk.
Ez nem ellenérv arra, hogy kormányközeli a lap.
Ez arra érv, hogy senki nem hülye, és nem vág bele egy halálra ítélt vállalkozásba.
Ez a legkevésbé sem halálra ítélt vállalkozás, hiszen a hirdetés, a bevétel betonbiztos, szinte államilag garantált.
Ez a korábban becsődölt Helyi Téma üzleti modellje volt, a közlekedési csomópontos terjesztés pedig a Metropolé.
Ahogy tették ezt mások Londonban és a világ számos más nagyvárosában. Nem a Helyi Téma és a Metropol találta fel a spanyolviaszt.
A lokálos verzió Habony ötlete volt?
Én ennek az újságnak a főszerkesztője vagyok. Nem én mentem oda Habony Árpádhoz, hogy csináljuk meg a lapot. Engem felkértek.
Ő?
A vezérigazgató. De, gondolom, a döntést megfuttatták a tulajdonosoknál is.
Habony bejár a szerkesztőségbe?
Nem jár be. A tulajdonosok részt vesznek a cég működésében, hiszen a kiadónál van a 888 is, de hogy milyen gyakran találkozunk, az a cég életével és nem a szerkesztőségi munkával függ össze.
A G-nap előtti időkről a Fidesz-közeli sajtó irányítói azt nyilatkozták, a párt napi szinten szólt bele a munkába. Megmondták, mi legyen az aktuális üzenet, hol legyenek a hangsúlyok, kit kell támadni. Most a Lokálnál mehetnek így az ügyek.
Nincs kézi irányítás. A tulajdonosok a napi munkába nem szólnak bele.
Önök mégis beleálltak a kormánynak fontos ügyekbe, így a kegyvesztetté vált Spéder Zoltán lejáratásába is.
Szerintem meg az a kérdés, hogy a sajtószabadság bajnoka, az Index – melyet történetesen épp Spéder Zoltán birtokol – egy hónapon át miért nem foglalkozott az üggyel? Később a főszerkesztő egy cikkben arról írt csak, hogy ezt miért nem tehetik meg. És akkor még minket csesztetnek, mert nem írunk a tulajdonosainkról szóló történésekről?! A balliberális oldalon imádnak a független magyar médiáról szónokolni, olyan viszont már a 18. század eleje, vagyis az első hirdetés megjelenése óta nem létezik. Mutogatnak ránk, eljátsszák, hogy ők a sajtószabadság megtestesítői, miközben olyan könnyfakasztó Vona Gábor-interjút is olvastam már az Indexen, hogy zsebkendőért kellett nyúlnom. Pedig egy-két éve még nem ilyen volt náluk a hangnem a Jobbikkal kapcsolatban.
A hangnem önöknél sem visszafogott. Spéder lejáratását a többi kormánymédiummal, a TV2-vel, a 888-cal közösen elég agresszíven csinálták.
Mások helyett nem tudok nyilatkozni.
Azt nyilván ön döntötte el, hogy a Spédert ekéző cikkek bekerüljenek a Lokálba.
Így van. Fontosnak éreztük a téma feldolgozását.
Jött az ukáz, hogy nyomni kell az ügyet?
Nem volt szükségünk ukázra, rögtön foglalkoztunk vele. Ugyanezt tettük Vona Gábor Terry Black-es történetével is. Erre persze az ellenoldalon azonnal úgy reagáltak, hogy egy politikus lebuzizása egyedülálló a magyar médiatörténetben. Pedig nem az. A bíróság Kocsis Máté esetében ki is mondta, hogy ezt el kell viselnie. Vona történetében azonban igazából az érdekes, hogy olyan valaki állította ezt róla, aki korábban a hűtlenkedéseiről is beszélt. Erre Vona annak idején beismerte: megcsalta a feleségét.
Mindez hitelesítené, amit Terry Black Vona Gábor állítólagos homoszexuális kapcsolatáról mondott?
Miért, nem?
A legkevésbé sem.
Egyszer már igaz volt, amit állított, ezért most is érdemes megfontolni, amit mond.
Az önök által is megdönthetetlen bizonyító erejűnek titulált fotóról kiderült, hogy egy régi MTI-s kép. Ez nem igazán hitelesíti a sztorit.
Ez a kép önmagában nem bizonyíték semmire, de ezt is úgy vették elő a másik oldalon, mintha ilyen eset még nem történt volna. Pedig ott volt Volner János bozótos ügye is.
Mostanában a kutya-gyerek-család idill helyett egyre több a politikusi bugyiügy a bulvárban.
Egyetértek. Azért van így, mert van rá kereslet.
Az korábban is volt.
Talán eddig senki nem szolgálta ki ezt az igényt. Pedig külföldön bevált műfaj. A Jobbik esetében mindez azért különösen érdekes, mert olyan politikusról beszélünk, aki folyamatosan a család szentségéről papol. Vona arra alapozta a pártját, hogy végigbuzizta a korábbi időszakot.
Vona a cigányozásra alapozta azt az időszakot. Ráadásul Vona lebuzizása – ahogy Bayer Zsolt is megírta – nyilvánvalóan kamu, és kizárólag a szavazatrablásról szól.
Ezt meghagynám a politikai marketingeseknek.
Habony abban elég jó.
Csakhogy ennek semmi köze ahhoz, hogy mi kerül be a Lokálba, és még kevésbé jelenti azt, hogy ami megjelenik az újságban, az ne lenne igaz.
Azóta szaporodtak meg ezek a sztorik, mióta Habony együtt dolgozik a negatív kampányok amerikai mesterével, Arthur Finkelsteinnel.
Ilyen sztorik korábban is voltak, amivel lehetett ütni, azt a politika előszedte. Vagy ön komolyan elhiszi a Jobbiknak, hogy nekik is van jó pár kellemetlen történet a tarsolyukban? Mert én nem. Ez a kamu.
Minden pártban akadnak kellemetlen sztorik és nőügyek. Ha egy szocialistáról derülne ki hasonló, lehoznák?
Ha ilyen horderejű a történet, akkor simán.
És ha egy vezető fideszesről?
Ez esetben is attól függ, hogy milyen horderejű a sztori, de volt már nálunk olyan téma, ami nem vetett jó fényt a Fideszre.
Mi volt az?
A budapesti veszélyes utcákról szóló sorozatunkban bemutattunk egy fideszes kerületben található területet, ami után az illetékes polgármester beszólt, hogy mégis mi szükség volt erre.
Kemények.
Mindenféle necces témával foglalkozunk. Említhetem Mengyi ügyét, Gyárfás Tamás lemondásával kapcsolatban pedig meg is kaptuk: a Lokál küldte el neki a selyemzsinórt, amikor Czene Attila lenyilatkozta nálunk, hogy Gyárfás diktatórikusan vezeti az úszószövetséget. Pedig csak felhívtuk, és megkérdeztük a véleményét. Nem egyeztettünk senkivel arról, szabad-e bántani Gyárfást.
Aki lemondott.
A G-nap után a Simicska Lajos által felépített médiabirodalom alól kihúzták a szőnyeget. Bukott a Class FM, a Metropol, dőltek a Mahir-oszlopok.
Nyilván van összefüggés, az elmúlt pár évben ugyanakkor komoly médiapiaci átrendeződés is zajlott. Visszakérdezek: én mennyire érezhetem biztonságban magam? Ha valamiért másképp alakul a következő egy-másfél év, és hirtelen előugrik négymillió Gyurcsány-hívő a bokorból, milyen létjogosultsága lehet ennek a lapnak?
A Lokál más színű kormány alatt életképtelen lenne?
Nem. Csak azt mondom, ez az egész jelenség nem újdonság, régóta így megy. De ez nem panasz, pontosan tudtam, mit vállaltam.
Úgy tudni, Orbán és Simicska összeveszésének egyik oka épp a média volt. A miniszterelnök ugyanis nem tűri a kritikus sajtót, legfeljebb a semleges hangokat.
Legyen semleges a Lokál?
Az már majdnem független, de olyan nincs. A Népszabadság például hirtelen a sajtószabadság védelmezőjévé vált, pedig sok mindent lehet rá mondani, de hogy független lenne, azt azért ne játsszuk el!
Csak megírtak pár, a kormánynak igencsak kellemetlen ügyet.
Semmilyen összefüggés nincs a kettő között. A lapot azért zárták be, mert brutális veszteséget termelt.
Ön is komolyan ezt a mantrát nyomja?
Mert ez az igazság. Amikor a Helyi Téma megszűnt, a dolgozókat egyik pillanatról a másikra küldték el, a mai napig jelentős pénzekkel tartoznak nekik. Ehhez képest a népszabadságos újságírók végig kapták a fizetésüket. Igaz, pizzát én sem rendeltem volna, a stílus nekem sem tetszik, de bőven akadt korrekt része is az ügynek.
A tulajdonos szólhatott volna előre, ha eladási tervei voltak.
Szűntek meg újságok egyik pillanatról a másikra korábban is. Miért ne lett volna értelme megtartani és ugyanazt tenni vele, mint a Magyar Hírlappal? Ezt csak arra mondom, ha nyereséges lett volna, és nem csökken a példányszáma, talán megtartják és átalakítják.
Önnek könnyű a dolga, 150 ezres példányszámmal indított.
A Metropolnak ennél is több volt.
Volt. A fő versenytársnak tekintett Blikk 113 ezres, a Bors 62 ezres. Ehhez képest önök nagyban nyomják.
Kitalálták, kiszámolták. A Metropol sokéves tapasztalatát vettük alapul, és az induló példányszámot sikerült jól belőni. A hetilapot országszerte már 1,2 millió példányban viszik el.
Ingyen. Állítólag jelentős hányad kerül egyenesen a kukába a postaládából.
Az olvasottságunk folyamatosan javul. Mindenkinek nyilván nem lehet tetszeni, de sok olvasótól kapunk levelet, ha valamiért nem jutnak hozzá a laphoz.
Az önök bulvárhírei mennyiben mások, mint a többieké?
Semmiben.
Akkor hol volt a rés a piacon?
Az ingyenességben. Továbbá ha az olvasó egy nap nem vett el Metropolt, nem veszített semmit, nálunk viszont ritka az olyan nap, hogy így ne maradna le valamiről. Nagyon jó újságíróink vannak, a Blikktől, a Borstól, a Story magazintól hoztunk el munkatársakat.
Van miből fizetni őket: önökhöz ömlik az állami hirdetés.
Szeretném leszögezni, hogy az újságíróink semmivel sem keresnek többet a piacon szokásosnál. Az állami hirdetésekről pedig megint úgy beszél, mintha újdonság lenne, miközben évtizedes történet. A helyzet talán nem tükrözi egy idealizált, tankönyvi piac körülményeit, de ez nem magyar sajátosság. Legfeljebb a mértékeken lehet vitatkozni.
A Heti Válasz írta, hogy a 24 oldalas Lokál május 16-i számának háromnegyede tisztán reklám és PR-interjú, a saját tartalom mindössze hatoldalnyi.
Ez nettó hazugság. Olyannyira, hogy a cikk miatt perelni is akartunk. Kínosan ügyelünk arra, hogy amikor lehet, az 50 százalékos hirdetési arányt ne lépjük túl, a fölött ugyanis a lap hirdetési terméknek minősül, ami után díjat kell fizetnünk. Talán egyszer fordult elő, hogy átléptük ezt a határt, de akkor becsületesen fizettünk.
A Heti Válasz szerint a lapnak ebben a számában több mint tíz oldalt tesz ki az állami hirdetés. A Szerencsejáték Zrt. egymaga hat és egynegyed, a Magyar Villamos Művek három, az Erzsébet-utalvány csaknem másfél, a babakötvény egy teljes oldalon hirdet. Mi ez, ha nem kifizetőhely?
Megint csak azt mondhatom, én ennek a lapnak a főszerkesztője vagyok. Soha nem küldtek az MVM-hez, hogy hozzak be hirdetést. Azért hadd jegyezzem meg: bár sajnálom a népszabadságos kollégákat, be kell látni, ha az állam nem hirdetne, a Népszabadság sem tudott volna megélni a piacról, ahogy a Heti Válasz sem. Ellenben arra lenne esély, hogy mi megéljünk a piacról.
Viccel?
Nem. A piaci szektorból érkező bevételeink alapján ez reális. Az is teljesen rendben van, hogy az állam hirdetőként jelen van a reklámpiacon. De ha egy lap folyamatosan ekézi a tevékenységét, akkor minek hirdessen ott bármit is? Már csak marketingszempontból sincs értelme.
Annak viszont marketingszempontból igencsak van értelme, hogy a népszavazási kampány hajrájában ön interjút készített Orbán Viktorral. Miért pont akkor?
Amióta elindult a lap, szerettünk volna interjút készíteni vele.
Nincs olyan lap az országban, amelyik ne szeretne. Egyesek évek óta várnak rá, hiába.
Mi is folyamatosan kilincseltünk, és egyszer csak jelezték, hogy mehet. Az időzítés nem a mi dolgunk.
Elsőként azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy „pelenkázta már az unokáját?”. Sokat gondolkozott rajta?
Az egyik kolléganőm találta ki, és kötelezett rá, hogy megkérdezzem. Ez érdekli az embereket, ennyire egyszerű.
PR-interjú. Ennyire egyszerű.
Nem érzem úgy, hogy az olvasó PR-interjút kapott volna.
Az a kérdés, hogy „Alíz [!] érkezése óta változott a hozzáállása a migrációs válsággal kapcsolatban?”, finoman szólva is necces.
Szerintem viszont nagyon jó és jogos kérdés. Ha nem lett volna az, se ön, se más nem emlékezne rá. A miniszterelnök nagyapa lett, ami teljesen új dimenzió egy férfi életében. Amúgy ez sem az én ötletem volt, hanem csapatunk egyik tagjáé. És még egyszer: arról a párt dönt, hogy politikusaik épp mikor és kinek adnak interjút. Ilyen a politika természete, érdekek mentén húzódik. Ez olyan, mint amikor a farkast azért szidjuk, mert megette a nyulakat. Ez a dolga.
Az interjú elsőként a Médiapiac 2016/11-12. számában jelent meg.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.