Kövess minket!

Médiapiac

Összetett hangészlelés: ez tesz minket emberré?

A harmadik trimeszterben a baba még vízen átszűrt, csontok és szövetek által torzított hangokat hall, elsősorban az édesanyja szívdobbanásait. Az újszülött képes felismerni a ritmusban fellelhető hibákat, ha az anyaméhben már hallotta a helyesen megkomponált dobjátékot, és sírásában felismerhető a hozzá beszélő felnőttek nyelvének dallama. Mindazonáltal a hangészlelési folyamat fejlődése csak a kamaszévekben fejeződik be, többek közt ez az oka annak, hogy szülőket sápasztóan hamis a cuki óvodások éneke. Ahogy Winkler István mondja: a hosszantartó fejlődésnek nagy a költsége, a saját hangunk pedig akár tükörnek is tekinthető. A Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének vezetőjével, a Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoport tudósával a hallásról és a hangészlelésről beszélgettünk a Médiapiac 2019-es 5. számában.

Mi a hang?

A hang a levegőben terjedő rezgések, nyomáshullámok azon része, amit a fülünk, hallórendszerünk képes befogni. 2 herztől 20 kilohertzig terjed az a tartomány, amit az ember észlel, bár vannak olyan fajok, amelyek ez alatti vagy efölötti értéket is észlelnek. Gyakran hasonlítják a hangot a fényhez, amikor a működését próbálják elmagyarázni, a fényhez képest a hang azonban sok tekintetben eltérő. Először is mi legtöbbször visszavert fényt érzékelünk, a napfény vagy egy lámpa fénye ugyanis legtöbbször egy tárgyról visszaverődve észlelhető. Ezzel szemben a hang mindig a forrásból érkezik, az eredeti forrásából halljuk, visszavert hanggal esetleg visszhangként találkozhatunk. Másrészt a fény esetében létezik takarás, a hangnál viszont nincs ilyesmi: a hang átmegy a tárgyakon, amelyek esetleg gyengíthetik. A hangok ugyanakkor összekeveredhetnek, mert ugyanabban a közegben találkoznak egymással. Ez okozza az egyik legnagyobb problémát, amit az agyunknak meg kell oldania: meg kell találnia, hogy mi volt a forrás, hogy miről is hoz információt az a hang, amit épp hallunk.

Mikor alakul ki az emberi egyed hallása?

Igazán már a harmadik trimeszterben hallanak a babák, körülbelül a hetedik hónap táján a hallórendszer kifejlődik, és valamennyire működik is. Erről van az édesanyáknak általában anekdotikus tapasztalata, tudniillik hogy a baba elkezd rugdalni, ha valami erős hang hallható kívülről. Az anyaméhben is hallunk már tehát, de ez arra hasonlít, mint amikor a víz alatt hallgatózunk, és minden egyéb szöveten is át kell hatolnia a hangnak. A mélyebb hangok, a ritmusok, a dobogás, például a szívdobogás azok, amik könnyebben észlelhetők.

Ez az oka annak, hogy a fiatal babák az édesanyjuk mellkasára helyezve megnyugszanak– felismerik a szívdobogást.

A hallás fejlődése persze itt nem fejeződik be. Az újszülötteknek sok tekintetben gyenge a hallásuk, még nem fejlett a megkülönböztető képességük. Míg a felnőttek egyszázaléknyi frekvenciaeltérést már észlelnek, a babáknál ez az érték öt–tíz százaléknál van, és néhány más paraméterben is rossz a kezdeti megkülönböztetés, ráadásul ezek esetében többnyire nagyon lassú a fejlődés. Sokan tapasztaltuk már, hogy egy óvodáskorú gyermek hihetetlenül falsul tud énekelni, ami azért van, mert ő maga nem hallja nagy pontossággal a hangmagasságot, nem a zenei képességei rosszak tehát, hanem nincs még a tetőfokán a megkülönböztető képesség. Ez körülbelül tíz-tizenkét éves kor körül éri el azt a szintet, amikor már teljesnek tekinthető a hangészlelés érése.

A hangerősség, hangmagasság, helymegkülönböztetés terén – a legegyszerűbb paraméterekben – rosszak a babák kezdetben, a komplikált dolgokra viszont majdnem ugyanúgy képesek, mint a felnőttek. Ha egyszerre több hang szól, akkor szét tudják választani őket a forrás szerint, vagy változó hangsorokban meg tudják találni a közös szabályosságot. Ezek nagyon fontosak például ahhoz, hogy beszédet tanuljunk: senki sem tudja úgy beszélni tanítani a gyerekét, hogy ugyanazt az egy magánhangzót mondogatja ugyanazon a módon. Ezeket az ismétlődéseket a babák abból szedik ki, ahogy beszélünk, márpedig a beszédünk változékony, hiszen ugyanaz az ember is alkalmanként különbözőképpen mond el egy dolgot. Másképp is kell kiejtenünk a dolgokat attól függően, hogy mit akarunk kifejezni, másrészt az ember nem robot, úgyhogy nem is tudja ugyanazt a dallamot ismételgetni folyamatosan. Mindahhoz, ami a mindennapi világban kell, a baba nem azokat a képességeket kapja meg, amelyek a precíz megkülönböztetést segítik, hanem amelyeknek a segítségével jól lehet tanulni.

Ez csak az emberre jellemző?

Ebben az ember nagyon más, mint az állatvilág tagjai. Az újszülött zebra néhány óra után talpra áll, és elkezdi követni a csordát, ami azt jelzi, hogy a látása jó kell hogy legyen. Az embergyerek látása és hallása nagyon sokáig fejlődik, sokkal éretlenebb állapotban jön tehát a világra, sokkal flexibilisebb ugyanakkor, többet tud megtanulni, mint a zebra. A kis zebra kap egy készletet, ami jól működik, változtatni azonban már nem lehet rajta, mi viszont egy tanulókészletet kapunk, amellyel a képességeinknek megfelelően jobban vagy rosszabban fogjuk megtanulni azokat a dolgokat, amikre szükségünk van. Az embergyerek általában is fejletlenül jön a világra, nagyon sokáig kell tehát gondoskodni róla (minél lentebb megyünk a törzsfejlődés fáján, annál fejlettebb a megszülető új egyed, vagyis annál kevesebb gondoskodást igényel). Mivel az újszülött nem tud hozzájárulni a táplálékszerzéshez, ellenben etetni kell, és meg kell védeni, a hosszas gondoskodásnak, nevelésnek nagy a biológiai értelemben vett költsége. Ezzel együtt viszont azt kapjuk, hogy sokkal alkalmazkodóbbak vagyunk, és valószínűleg ennek köze van ahhoz, hogy az ember mindenfelé tud élni a világban, a zebra pedig csak nagyon kevés helyen.

Miért jók a csecsemők a komplikáltabb hangészlelési feladatokban?

A fejlődés a hangészlelés szempontjából azzal indul, hogy ki tudjuk venni a hangkavalkádból az ismétlődő, szabályszerű hangokat. Ezek közé tartozik a zene és a beszédhang, amiket nagyon hamar elkezdünk felszedni, az ehhez szükséges képességeink, például a ritmusérzékelés ugyanis nagyon korán kialakul, egy felütést egy újszülött is ki tud hallani a ritmusból. Egy pár hónapos csecsemő már meg tud különböztetni egy ambivalens ritmust az alapján, hogy hogyan hintáztatják. Érdekes, abban vagyunk jók, hogy a szabályosságokat felismerjük a világban. Erre azért van szükség, hogy minél hamarabb megtanulhassunk kommunikálni a világgal, aminek többféle módja is van, ezek közé sorolhatjuk akár a zenét is. A hallórendszerünk kezdeti fejlődése tehát elsősorban a kommunikáció szolgálatában áll.

Ha egy baba ismétlődéseket figyel meg, és azokat utánozza, akkor a nyelvi sajátosságoknak megfelelően fog gügyögni, sírni?

Ezt vizsgálatok igazolják. Német és francia csecsemők sírását mérték, és a sírásmintájukban benne volt a nyelv dallama. Ezen az elven mondhatjuk azt, hogy a babákat hozzá lehet szoktatni egy hangkörnyezethez. Finn kísérletek során harmadik trimeszterben lévő anyukák egy csoportja hallgatott egyféle afrikai dobjátékot, míg egy másik csoportja nem. A gyerekek megszületése után csak az anyaméhben dobjátékot hallgató csoport detektálta automatikusan a dobdallamokban elhelyezett apró hibákat. A hangkörnyezethez, zajokhoz, dallamokhoz hozzá lehet tehát szoktatni a babákat.

Prozódia – a nyelv dala: A prozódia szakkifejezés a nyelvészetben a beszéd ritmusát, hangsúlyozását, hanglejtését ésfolyamatosságát jelöli. Ez utóbbi nagyon fontos eleme a beszédnek, mert rengeteg információt hordoz. A tartalmat azonban többnyire meg lehet érteni anélkül is, hogy jól lenne megfogalmazva a mondandó. A mindennapi beszédben mégis nagyon gyakran használjuk a prozódiát, nemcsak arra, hogy elválasszuk a mondatokat, gondolatokat, hanem arra is, hogy értelmet is adjunk a szövegnek, ehhez viszont nem szükséges a fejlett hangmegkülönböztetés képessége, általában elég az úgynevezett dallamkontúr észlelése.

 

Miért kellemetlen visszahallani a saját hangunkat felvételről?

Mert nem érezzük ugyanolyannak, mint amilyennek akkor halljuk, amikor beszélünk. Amikor beszéd közben halljuk a saját hangunkat, az csontokon keresztül érkezik a fülünkbe, és ezáltal más a frekvencia-összetétele, mint amikor a beszédhangunk a levegőn keresztül jut el a hallószervünkhöz. Amikor visszahalljuk, akkor azt hallgatjuk, amit egy másik ember is hall, másféle szűrőn megy tehát át. A másik oka ennek a diszkomfortérzésnek, hogy az ember minden cselekedetében nem tudatosan készül arra, hogy mi fog történni. Van az az átverés, amikor egy nehéznek látszó, de egyébként nagyon könnyű tárgyat kell felemelnie valakinek, és a felemelés pillanatában eldobja. Ez azért van, mert készül arra, hogy milyen lesz felemelni az adott tárgyat, és ezért más erőt fejt ki. Ugyanez történik, amikor a saját beszédünket visszahalljuk: nem tudunk felkészülni rá, hogy mit fogunk hallani, és ezért másképp dolgozzuk föl, idegennek érezzük, miközben tudjuk, hogy a sajátunk.

Általánosságban véve min múlik az, hogy egy hangot kellemesnek vagy kellemetlennek érzékelünk-e?

A zenei hangokra vonatkozólag végeztek olyan méréseket, amelyek arra szolgáltak, hogy megállapítsák, mely akkordok tűnnek kellemesnek vagy épp disszonánsnak, de általánosságban véve nem vagyunk tisztában azzal, hogy egyes zajok miért váltanak ki kellemetlen érzéseket az egyénből. Azt tudjuk, hogy ezek idioszinkratikus (nem szokványos, eltérő) reakciók, hiszen nem mindenkit zavar a körömreszelés zaja vagy épp az, ha megcsúszik a kréta a táblán. Vannak ugyanakkor olyan hangok, zajok, akár zenék is, amelyek az egyik embernek közömbösek, egy másiknak pedig tetszetősek, kellemesek.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom