Kövess minket!

Médiapiac

Óvatosan a hivatalos olimpiai hashtagekkel!

Az Amerikai Olimpiai Bizottság legújabb közleménye miatt érdemes újragondolniuk a marketing stratégiájukat azoknak a cégeknek, akik reklámtevékenységükben az olimpiai játékokra is számítottak.

Az Amerikai Olimpiai Bizottság nyilatkozata értelmében azok a vállalkozások, amelyek nem hivatalos támogatói az olimpiának, nem tehetnek közzé bejegyzéseket a neves eseménnyel kapcsolatban; a Bizottság ugyanis így kívánja biztosítani a szellemi tulajdonjogok védelmét. Közleményében így fogalmaz: „A vállalkozások nem oszthatnak meg semmit az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban a közösségi média oldalaikon, és ez a korlátozás kiterjed a Bizottság védjegyeinek hashtag-ként való használatára is, például #Rio2016 vagy #TeamUSA.”

„Az Egyesült Államokban elterjedt jelenség manapság, hogy a vállalkozások védjegyként bejegyeztetnek különböző hashtageket, így azok védett tulajdonukká válnak az amerikai jogszabályok értelmében. Ez azt jelenti, hogy ha más e bejegyzett védjegyeket a jogosult engedélye nélkül használja, jogsértő tevékenysége miatt pereskedésre számíthat” – mondta el Hennelné dr. Komor Ildikó, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda védjegyjogi szakértője.

Ahhoz, hogy különbséget tegyünk a védjegy és a hashtag között, meg kell tudnunk határozni a védjegy fogalmát. A BuzzFeed szerint azt, hogy egy megjelölés védjegy-e, az dönti el, hogy a fogyasztó védjegyként tekint-e rá, vagy sem. A hírportál szerint a védjegy információt szolgáltat az adott termék előállítójáról, illetve segíti egy adott termék megkülönböztetését a versenytárs hasonló termékétől. Egyre többen használnak ezzel szemben ún. hashtageket, annak érdekében, hogy megjelöljék a bejegyzésük témáját, hogy kapcsolódjanak egy beszélgetéshez, fórumhoz, adott esetben kifejezetten gazdasági célból.

A Bizottság aggodalmának tárgyát kifejezetten azok a szponzorok képezik, akik ugyan nem az olimpia hivatalos szponzorai, de valamely, a versenyen résztvevő sportolót támogatják. A Bizottság álláspontja e tekintetben az, hogy a szponzorált sportolók említhetik az őket támogató vállalkozások neveit, viszont ezek a nem hivatalos olimpiai szponzor cégek az olimpián résztvevő sportoló szponzorálása okán nem hivatkozhatnak közvetlenül az olimpiára az általuk közzétett bejegyzésekben.

„…egy sportitalokat forgalmazó cég nem tehet közzé olyan bejegyzést weboldalán vagy egyéb közösségi média felületen, amelyben említi az Olimpiát, hiszen ezzel az Olimpiát, annak hírnevét arra használná fel, hogy eladja termékeit.”

A Bizottság tehát igyekszik a lehető legmesszebbmenőkig az olimpia hivatalos szponzorainak jogait, gazdasági előnyeit védeni. A Gizmodo nevű blog szerint még azoknak a vállalkozásoknak is tilos lesz az olimpián készült képeket felhasználniuk vagy megosztaniuk, amelyeknek nem a média a fő profiljuk, vagy akár semmi közük a médiához. Sőt, elméletileg a hivatalos olimpiai fiók által megosztott bejegyzéseket sem oszthatják meg. Kérdés, hogy milyen büntetéssel kell majd szembenéznie azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például a hivatalos olimpiai hashtaget használják, vagy egy bejegyzésükben megemlítik az eseményt. Erre, illetve a Bizottság szellemi tulajdona védelmében mutatott elhivatottságának mértékére valószínűleg csak az Olimpiai Játékok ideje alatt fog fény derülni, de az kétségtelen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a múltban is nagy figyelmet fordított a hivatalos szponzorok jogainak védelmére.

Ha a fent említett hashtageket az Egyesült Államokban, az amerikai jog szerint jegyzik be a védjegylajstromba, az oltalom csak az USA területére terjed ki. Ennek ellenére például egy magyar vállalkozásnak sem árt óvatosnak lennie az ilyen, az Államok területén regisztrált hashtagekkel kapcsolatban, hiszen azok nemzetközi vagy amerikai weboldalakon (pl. Twitter, Facebook) történő használata nem kizárt, hogy védjegybitorlást valósít meg. A biztonság kedvéért tehát érdemes elővigyázatosan bánni az olimpiai hashtagek használatával a jogi lépések és pereskedés elkerülése végett, még az olyan vállalkozásoknak is, amelyek nem, vagy nem csak az Egyesült Államok területén fejtik ki tevékenységüket.

„A magyar jog a védjegyet az egyik, talán legfontosabb árujelzőként az amerikai hivatkozáshoz hasonlóan definiálja, nevezetesen minden olyan grafikailag ábrázolható megjelölést védjegynek tekint, amely alkalmas a védjegyjogosult áruinak és szolgáltatásainak mások áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére” – folytatja a Sár és Társai ügyvédje. „A védjegy másik legfontosabb ismérve továbbá az, hogy használata a védjegyjogosultat kizárólagos jelleggel illeti meg, amely azt is jelenti egyben, hogy a törvényi kivételektől eltekintve mindenki mást eltilthat attól, hogy a védjegyét gazdasági tevékenysége körében használja. Ez a jog azonban meghatározott területi hatályú, a jóhírű védjegyek kivételével pedig az adott védjegyoltalom szerinti áru- és szolgáltatási osztályokra vonatkozik, így esetről esetre értékelendő, hogy mi minősül engedély nélküli védjegyhasználatnak, és mi nem” – mondta Hennelné dr. Komor Ildikó.

A fentiek egyúttal arra is rámutatnak, hogy érdekes újdonságként jelent meg a védjegyjog világában a hashtag fogalma; szükség van tehát a hashtag és a védjegy egymás tükrében, egymásra tekintettel való definiálására, egymástól való elhatárolására, amelyre eddig a szakirodalom nem kifejezetten adott választ, új jelenségről lévén szó. Ugyanakkor, valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha első megközelítésként hasonlóan határozzuk meg a hashtag és a védjegy kapcsolatát, mint ahogyan a kulcsszavak (keywords) tekintetében már kialakult, egységes a joggyakorlat abban, hogy más védjegyét senki sem tüntetheti fel kulcsszóként, gazdasági tevékenysége körében működtetett internetes honlapja „mögé rejtve”.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom