Médiapiac
Újabb fordulat az európai szerzői jogi szabályozásban
A közelmúltban sikerült döntést hozni a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról az Európai Unió társjogalkotó intézményeinek. A kompromisszumos megoldást máris sokan bírálják. A kritikus hangok szerint az egyes rendelkezések veszélyeztetik az internet szabadságát.
A tegnapi napon az Európai Parlament igazságügyi bizottsága a tagállami kormányok által múlt héten született kompromisszumos megoldás mellett foglalt állást. A lassan két évtizedes szerzői jogi szabályozás módosításáról az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a tagállamok képviselői között február közepén született megállapodás.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét a tavalyi év második felében Ausztria töltötte be, az 2019-es esztendő első félévében pedig Románia. Eddig sem osztrák szomszédainknak, sem a románoknak nem sikerült nyélbe ütniük a tervezett szerzői jogi reform elfogadását, pedig Románia még egy új kompromisszumos javaslattal is előállt, amelyet azonban másik tizenegy tagállam elutasított. A szerzői jogi reformot eddig Belgium, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovénia is ellenezte.
Mint ismeretes, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselői egész napos tárgyalás után hozták tető alá az előzetes egyezséget. Megfogalmazásuk szerint, a tervezettel biztosítani kívánják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.
A Médiapiac megkereste az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületet, hogy mi a véleménye a kompromisszumos megoldásról.
– mondja Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.
Egyelőre nem tudni, hogy a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére milyen előírásokat tartalmaz a megállapodás, a pontos részleteket a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni. Ez volt a korábbi tervezetek leginkább vitatott pontja, és noha az EP illetékes sajtóreferense korábban arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát, hogy nincs szó kötelező előzetes szűrésről, a bírálók szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat vezetnek majd be, hogy megfeleljenek az új szabályoknak.
A tisztségviselő azt is elmondta, a frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.
Az Európai Bizottság közleményében üdvözölte a “minden fél számára előnyös” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben életbe lépett, mára elavult közösségi irányelv. „Nehéz volt a tárgyalás, de a lényeg, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott megoldás született” – emelte ki Andrus Ansip, a brüsszeli testület digitális egységes piacért felelős alelnöke.
A 2001-ben életbe lépett közösségi irányelvhez képest a hazai jogkezelő szervezet is pozitívan értékeli a tervezetet:
Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő fontos lépésnek nevezte a módosítást a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, amelyben “pár nagyvállalat óriási pénzeket keres az alkotók és újságírók ezreinek munkáján, azok megfelelő díjazása nélkül”. Hangsúlyozta: számos rendelkezést elfogadtak a világháló szabadságának garantálására, a bírálatokra reagálva minden korábbinál erősebb biztosítékok fogják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát, ahogy például a mémeket és a gifeket is.
Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény “fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”. Kiemelték, a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.
– foglal állást az EP zöld frakciójának véleménye kapcsán Tóth Péter Benjamin.
Hosszú bénultság után tehát a tagállamok elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel. Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.
– mondja az Artisjus Üzleti Transzformációs igazgatója.
Az irányelv végleges változatát az EU Tanácsa hagyja jóvá, majd ezt követően március vagy április folyamán szavazásra bocsátja a Parlamentnek, és új módosítások már nem lesznek lehetségesek, de a jelenlegi szövegről vitát folytatnak le. A strasbourgi plenáris ülésekre március 11-14-én és március 25-28-án kerül sor. Ezt követően egy rövid plenáris ülést is terveznek április 3-4-én Brüsszelben is. Előrejelzések szerint, az európai uniós választások miatt nem valószínű, hogy szavazni fognak, így ha az időben nem történik meg, az irányelv elfogadása elbukik.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció