Médiapiac
Újra kétpólusúvá válhat a tévépiac
Nem kis izgalmakat él át a tévés piac, ám Kovács Krisztián, a hazai televíziókat tömörítő MEME elnöke szerint nem rendült meg a hirdetőknek és az ügynökségeknek a médiatípusba vetett bizalma, és 2016-ban is növekedéssel számol a költések terén.
Idén harmadik alkalommal rendezte meg a hazai tévéket tömörítő MEME a Big Picture-t, ahol a piac szereplői prezentálták a jövő évi terveiket. Több mint négyszázan jöttek el az eseményre, ami százzal több, mint tavaly. Felteszem a némileg álnaiv kérdést: még mindig ilyen izgalmas a tévés piac?
A televíziós piac kiemelt szerepe nem kérdés. Szeretném azt hinni, hogy az érdeklődés elsősorban a Big Picture-nek szólt, és annak, hogy három éve építjük ezt a rendezvényt. Ez jelentős részben igaz is, látszott az esemény előtti érdeklődésből, megkeresésekből. Nem lehet elvonatkoztatni ugyanakkor attól, hogy a tévépiacon több olyan folyamat zajlik, ami miatt az érdeklődés középpontjába került. Sor is került nagy bejelentésre a Big Picture-ön. (Az Atmedia bejelentette, hogy a közmédia csatornái is a portfóliójába kerülnek, a nem sokkal később színpadra lépő MTVA-vezér azonban azt mondta, ez még nem lefutott meccs. Nemrégiben azonban hivatalossá vált: az Atmedia megvette az MTVA 2016-os reklámidejét – a szerk.)
Izgalomban nem volt hiány, és hallgatóságban sem. Az alapján, ami elhangzott, merre tart, milyen állapotban van a tévés piac?
A televízió szerepe vitathatatlan, és nincs jele annak, hogy ez változna a jövőben. A hazai piac rendkívül izgalmas, a tartalmi kínálat pedig fantasztikus. Ez volt az első alkalom, amikor külföldi előadót hívtunk: egy brit szakember, David Brennan (Media Native) tartott tanulságos prezentációt arról, hogy a lineáris televíziózás még mindig meghatározó a közönség életében. Hiába beszélünk lassan egy évtizede a digitalizációról, a néző még mindig analóg üzemmódban van, és a fogyasztott tévés tartalom csupán elenyésző részben nem lineáris. Ez a kitekintés azért volt érdekes, mert a brit Európában a legfejlettebb televíziós piac, ami most ott történik, nagyjából az vár ránk itthon az elkövetkező években, s a prezentáció és az előadó személye is inspiráló volt.
Ami a magyarországi csatornák és sales house-ok előadásait illeti, a tartalom és a színvonal szerintem egyre jobb. Aki ott volt, ígéretünkhöz híven átfogó képet, benyomást kaphatott a hazai piacról. Talán még mindig sok az adat a prezentációkban, de jól támogatják a fő üzenetet, hogy a televízió még mindig fontos eszköz.
 | Kovács KrisztiánNézze meg Kovács Krisztián teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Erről győzködni kell-e a hirdetőket, ügynökségeket? Még mindig erre a médiatípusra költik a legtöbbet.
Nem arról kell őket meggyőzni, hogy a tévé még mindig költséghatékony, és jól működik. A Big Picture létrehozásakor azonban az is szempont volt, hogy a marketingkommunikációs döntéshozók nem feltétlenül abban a közegben mozognak, mint a célcsoportjuk. Az ő körükben messze a lakossági átlagot meghaladó a digitális eszközök, az okoskütyük használata.
Tehát az olyan kliséket kell kezelni, hogy „ki nézi ma már a Barátok köztöt”?
Például. Az ilyen vélekedések tudat alatt hatással vannak a döntéshozókra még akkor is, ha egyébként úgy gondolják, hogy kizárólag az adatok alapján tájékozódnak. Nem árt időnként rávilágítani arra – amellett, hogy a tévé még mindig tömegeket mozgat meg, és még mindig gyorsan és költséghatékonyan lehet vele nagy elérést szerezni –, hogy az emberek egyszerűen imádnak televíziót nézni.
Nagy-Britanniában fut egy formátum, melyben családok nappaliját kamerázzák be, és a műsor abból áll, hogy átlagembereket látunk, miközben tévét néznek. Nagyon tanulságos szembesülni azzal, hogy az emberek ugyanúgy érzelmileg reagálnak a reklámokra, mint bármilyen más tartalomra.
Ahogyan arra utaltunk már, nemcsak a televízió mint médiatípus érdekessége vonzott be idén négyszáz résztvevőt, hanem azok az izgalmak és bizonytalanságok is (például kié a TV2?), amelyek a Big Picture-ön is érzékeltették a hatásukat. Ezek a kérdések mennyire befolyásolják a tévés piac megítélését és a költéseket?
Az időzítés a tárgyalási időszak miatt nem szerencsés, de én inkább csak azt látom, hogy a piaci szereplők kivárnak. Nem gondolom, hogy a bizonytalanság a teljes piacra kivetülne, vagy a hirdetők, ügynökségek azt a következtetést vonnák le, hogy a tévé már nem olyan erős eszköz, mint korábban volt.
Ettől függetlenül a tévépiaci kavarodás a szegmens minden szereplőjét és ezen túlmenően a többi médiatípust is érinti. Amíg ugyanis a televíziós tárgyalások nem zárulnak megnyugtatóan, addig a többi médiatípust valamelyest „jegelik”.
Emiatt mondtam, hogy az időzítés nem szerencsés, és remélem, hogy minél hamarabb pont kerül a kérdéses ügyek végére.
Ennél izgalmasabb a tévépiac szerkezeti átalakulása. Úgy tűnik, hogy ismét erősen kétpólusú televíziós piac alakul ki. Tíz-tizenöt éve egyszer volt már ilyen a nagyon erős RTL-lel és TV2-vel. Aztán a fragmentáció miatt a nagy csatornák közönségaránya csökkent, és komoly csatornacsaládok nőttek ki. Most visszajutni látszunk a kétpólusú piachoz, csak nem két tévéadó, hanem két portfólió áll egymással szemben. A koncentráció azonban nemcsak a sales house-okat érinti, tulajdonosi szinten is zajlik, például az SPTN megvette a Viasatot. Ki tudja, meddig tart ez az időszak, lehet, hogy három-öt év múlva megint ellenkező irányt vesz majd a piac.
Bár az idei televíziós reklámköltési adatokra jövő februárig várni kell, bizonyos trendek már most is világosak. Hogyan alakult 2015 a televíziós reklámpiac számára?
Öt év után tavaly nőtt először a televíziós reklámpiac, ami nagyon pozitív fejlemény volt. A bővülés mértéke ráadásul 2014-ben 10 százalékot tett ki. Abban nem vagyok biztos, hogy ezt az arányt idén meg lehet ismételni, de jók az esélyek, hogy ismét növekedést mutasson a tévés piac, az első fél év legalábbis ezt a várakozást támasztotta alá. Szeptemberben volt egy nonszpot témájú rendezvényünk, és az érdeklődés visszajelezte azt, ami a költések szintjén is látszik, tudniillik hogy egyre többen fordulnak a nonszpotmegoldások felé. A másik meghatározó trend a kábelcsatornák előretörése.
A reklámadó és a bónusztörvény alaposan felforgatták a médiacégek életét. A tévés piac mozgásterét ezek mennyiben határozzák meg jelenleg?
A reklámadó története tavaly indult, a jelenlegi változat ugyanakkor már idén született meg. Természetesen nagyon negatívan érinti a televíziókat, bár van, akit nem olyan mértékben, mint az eredeti tervek szerint tette volna, van viszont, akit sokkal inkább. Úgy vélem, hogy a reklámadó minden piaci szereplő gazdálkodásába beépül, terveznek vele. Ettől függetlenül természetesen a MEME nem támogatta és soha nem is fogja támogatni ezt az adót.
A bónusztörvény, amely idei fejlemény, kevésbé érinti a televíziókat, mivel a jelen változatában elsősorban a hirdetők és az ügynökségek viszonyát szabályozza. A törvény következményeképpen eggyel transzparensebb piaci helyzet állhat elő.
Mit vársz 2016-ra vonatkozóan? A makroszámok egyelőre jók, jön a foci-Eb és az olimpia, az állam sem látszik visszafogni a reklámköltését, a jogi környezet viszont finoman szólva is hektikus. Mi lehet ezen ellentétes tényezők eredője?
Ki ne felejtsük a terjesztési díj körüli bizonytalanságot, ezzel kapcsolatban azt vártuk, hogy már idén pont kerülhet a kérdés végére, de a jelen állás szerint a döntés a jövő évre fog tolódni. Az állami költések növekedésre gyakorolt hatását már tavaly is elemeztük, és ez kisebbnek tűnik, mint a közhiedelem alapján gondolnánk. A 2014-es évet már pozitívan befolyásolta a foci-vb, jövőre az Eb és az olimpia hasonlóan dinamizálhatják a költéseket. Az állami reklámkiadások hatásánál pedig sokkal fontosabb lesz, hogy a tévéből kivonult márkák közül mennyi lesz képes visszatérni.
A nonszpot kapcsán már szóba került az innováció. Az idei Big Picture-ön mintha visszafogottabban dobálóztak volna a szereplők a piaci fejlesztésekkel, mint tavaly. Van-e tere az innovációnak, vagy nem olyan időket élünk?
A tévék részéről szerintem megvan a kísérletező kedv. Sok esetben egyszerűen nehéz újat mutatni, de az, hogy a nonszpot évek óta nő, azt jelzi, hogy a hirdetői oldal is nyitott bizonyos mértékig az innovációra. Például idén a főműsoridőben is megjelentek a szponzorfinanszírozott műsorok, amelyek eddig jellemzően a szombat délelőtti sávban futottak.
2014-ben szűken, de még mindig a tévé vezetett az online előtt, azaz a legnagyobb szeletet hasította ki a reklámtortából. Lesz-e idén helycsere?
Nem lennék nagyon meglepve, ha lenne, bár nagyon örülnék, ha a tévé megtartaná a vezető helyét. Tavaly úgy tudott a tévé nőni, hogy valamennyit javított a részesedésén is. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy a televíziópiaci adatok mind valós bevételi számokon alapulnak, az online szegmensnen viszont sok a becslés. Ráadásul az online növekedés zöme a globális szereplőknél landol.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.