Művház
A Nemzeti Színház Woyzeck című előadása lett a legjobb a POSZT-on
A Nemzeti Színház Woyzeck című darabja lett a legjobb előadás a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait szombaton a fesztivált záró gálaesten adták át a pécsi Kodály Központban.
A díjátadó ceremónián Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára úgy fogalmazott: minden találkozó annyira sikerül jól, amennyire az fontos a megjelenteknek. A POSZT szerinte egy nagyon jól sikerült esemény volt, hiszen “akik megjelentek, azok beletették szívüket-lelküket, akiknek szólt, azok pedig jól érezték magukat”.
Szűcs Gábor fesztiváligazgató kiemelte: a szakmai tulajdonosok, a Magyar Teátrumi Társaság és az Magyar Színházi Társaság negyedik éve töretlen bizalommal állnak a szervezők mögött.
A szakmai zsűri összesen tizennégy díjat ítélt oda – írja az MTI.
A legjobb rendezésért járó díjat Sebestyén Aba, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabjának rendezője kapta, a legjobb színházi zene díját szintén e darab kapcsán kapta meg Cári Tibor.
A szakmai zsűri döntése szerint a legjobb női főszereplő díját Szirtes Ági érdemelte ki a budapesti Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 című darabjában nyújtott teljesítményéért; a produkció érdemelte ki a legjobb díszlet díját is, amely Cziegler Balázsnak ítéltek oda.
A legjobb férfi főszereplő díját Horváth Lajos Ottó és Trill Zsolt a Caligula helytartója című darabban mutatott játékáért kapta meg; az előadás a Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciójában valósult meg.
A legjobb női mellékszereplő elismerést Csákányi Eszter kapta, aki a budapesti Örkény Színház Secondhand című produkciójában állt közönség elé. A darab a legjobb dramaturgiai munkáért járó díját is kiérdemelte, Gábor Sárát vehette át a kitüntetést.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél című darabjának művészét, Erdei Gábort a legjobb férfi mellékszereplő díjával jutalmazták.
Elismerték a legjobb harminc év alatti női színészi teljesítményt is, a díjat Mészáros Blanka, a budapesti Katona József Színház művésze érdemelte ki a Jeanne d’Arc-ban nyújtott alakításáért. A legjobb harminc év alatti férfi színész kategóriájában Ifj. Vidnyánszky Attila kapott díjat. A Vígszínház előadásában A diktátor című produkció két további díjat is kiérdemelt: a legjobb színpadi mozgás és koreográfia és a legjobb fényterv díját is, előbbit Bóbis László koreográfusnak, utóbbit Csontos Balázsnak ítélték oda.
A versenyben az Idióta című darabbal részt vevő debreceni Csokonai Színház is elismerésben részesült, Giliga Ilka a legjobb jelmezért járó díjat vehette át.
A szervezők tájékoztatása szerint a színészzsűri díjai közül a legjobb női alakításért járó elismerését Sodró Eliza, a budapesti Radnóti Színház 10 című darabban nyújtott alakításáért kapta, a legjobb férfi alakításért járó díjat pedig a debreceni Csokonai Színház Idióta című produkciójában szereplő Kiss Gergely Máté érdemelte ki.
A közönségzsűri a Radnóti Színház 10 című produkciójának ítélte oda a különdíját, míg a Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos-díját Mészáros Béla kapta a Jeanne d’Arc és Rozsdatemető 2.0 című darabokban nyújtott teljesítményéért, Fazekas Júlia a budapesti József Attila Színház Karenina, Anna című produkciójának művésze vehette még át e kitüntetést mellette.
A Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja, amelyet az idei nyílt fórum legjobb színművének ítéltek meg, Oláh-Horváth Sára Életigen című darabjáé lett, amely egy trilógia második darabja, s amelynek első részéért a tavalyi POSZT-on kapta meg ugyanezt a díjat a szerző.
A POSZT idei versenyprogramjában tizennégy produkció kapott helyet.
A darabokat a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be, a meghívott előadásokat Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója és Zalán Tibor író, dramaturg állította össze a 2018. március 1. és 2019. március 10. között bemutatott magyar nyelvű színházi előadásokból.
A POSZT idei díszvendége Molnár Piroska Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze volt.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából