Művház
ByeAlex színeváltozása: hogyan lett a hipszter-karikatúrából X-Faktor zsűritag?
Napjaink egyeik legmegosztóbb médiaszereplője ByeAlex, aki pályája elején talán a kelleténél több kritikát kapott, feltehetően ezzel magyarázhatók az X-Faktorban és a jelenlegi zenei munkássága során hozott döntései.
Márta Alex zenei karrierje a hiedelmekkel ellentétben nem a Kedvesemmel, hanem nagyvonalakban a Láttamoztammal kezdődött. A szám a korra jellemző underground/alternatív szcéna egyik sokadik megnyilvánulása, melyet a nyugis, kellemes hangulatkeltés miatt lehet dicsérni, a szövegét feltehetően az előadó érti csak igazán. Ennek a zenei ágazatnak a ládikáját a Kispál és a Borz nyitotta még ki anno, azóta rengeteg hasonló együttes látott napvilágot, a műfaj sokadik virágzását éli.
A Miskolci Egyetem bölcsészkarán filozófusként diplomázott, korábban szerkesztőként dolgozó ByeAlexszet a Dal 2013-as szériájában ismerhette meg az ország. A már említett Kedvesem című számával nagy meglepetésre megnyerte a műsort, az Euróvíziós Dalfesztiválon pedig a tizedik helyezést érte el. Az énekes kialakított öltözködési stílusa miatt (középhosszú, oldalra fésült haj, fülbevaló, felhajtott nadrágszár, vicces mintás zokni, kötött sapka és kardigán, vastag keretes szemüveg) gyakorlatilag a hipszterség karikatúrájaként tündökölt, amelyet az akkori magyar társadalom egy része nem igazán tudod befogadni.
 |
| Fotó: A “régi” Alex – YouTube |
Szokták mondani, hogy milyen fontos az első benyomás, így aztán a korai évek rányomták a bélyegüket ByeAlex későbbi pályafutására is.
Ciki volt hasonlítani rá
Aki egyébként – Kedvesem ide vagy oda – egy tehetséges előadó. Érdemes meghallgatni a már bezárt zenei csatorna, a VIVA TV egyik műsorában előadott Nekemte akusztikus verzióját. Ráadásul szó sincs arról, hogy a karrierjét ne kisérné kiemelt figyelem, több dala (Fekete, Részeg, Még mindig…, Hé Budapest!, Nehéz vagyok) magas nézettséget hozott. Kreatívitása ellenére ByeAlex munkásságával sok probléma van: a rímek, versszakok a számaiban sokszor erőltetettek vagy épp „lusták”, ezért azok a dalai, amelyek a korai időszakát idézve valamely szubkultúrának szóltak, nem túl népszerűek, pedig van pár kifejezetten érdekes produktuma, többet között ilyen a 30, a KicsiLány, illetve a Senkise formációval elkészült első számuk az Erdő is.
A csapongó zenei pályát nemcsak a különféle műfajú dalok, hanem a külső stílusjegyek váltakozása is jellemzi. A furcsa frizurák, egyre nagyobb tetoválások, sokszor minimalista, sokszor pedig „maximalista” (értsd: meglehetősen figyelemfelkeltő mintákkal tarkított) ruhák kerültek elő a szekrényéből, amelyek tovább szították a karrierje első szakaszában iránta gerjesztett utálatot, hiába kezdett el mindezek mellett gyúrni és futni is.
Új szerepben
A zenei tehetségkutatók őskorában olyan prominensek ültek a Megasztár zsűrijében, mint Presszer Gábor, Friderikusz Sándor vagy épp Eszenyi Enikő, de az X-Faktornak sincs oka miért szégyenkezni, a székeiben megfordult már Alföldi Róbert, Geszti Péter és Malek Miklós is.
Ugyanakkor már messze vagyunk attól, hogy ezek a műsorok könnyedén kineveljenek, pályára állítsanak előadókat. Ebben az értelemben a tehetségkutatók inkább showműsorok, realityk. Részben ezért dönthettek úgy 2016-ban az RTL Klub producerei, hogy a szakzsűrit lecserélik a popkultúra képviselőire. Így kerülhetett be Gáspár Laci és Puskás Peti mellett ByeAlex is zsűri-mentorok közé, aki ezzel végérvényesen aláírta a celeb-szerződést.
 |
| Fotó: Puskás Peti, Radics Gigi, ByeAlex és Gáspár Laci – RTL Klub |
Az idei műsor élőshowk előtti része gyakorlatilag a mentorokról szólt, hiszen a sírás, csipkelődés, a sértődés, a veszekedés, a káromkodás, a röhögés, az asztalborogatás volt a főszerepben, amíg az énekesek kevesebb figyelmet kaptak. A zenés-realityk szerkesztői korábban a gyatra produkciókra építettek a versenyek ezen időszakában (még biztosan előttünk van az ominózus „bikicsunáj” jelenet), viszont ezek az „előadások” showműsor után is érdekesek maradtak, virális úton terjedtek. Ráadásul az akkori versenyben maradt énekesek után is nagyobb volt az érdeklődés.
 |
| Fotó: Gáspár Laci, ByeAlex és Radics Gigi a mentorházban – RTL Klub |
Disney-effektus
ByeAlexszet a műsor évadai során számos kritika érte – kezdetben azért, bírálták, mert elvállalta a zsűrizést, idén még le is rasszistázták –, a 2017-es idényben kellemetlenül erőszakosan ragaszkodik a véleményéhez. A válogató során Alex sok ígéretes hanggal bíró jelentkezőt fél-egyperces próbálkozás után „leintett”, mert számára azok unalmasak voltak.
Ugyanakkor akaratoságának következményeképp az élőshowba jutott az extrém külsejű (kopasz, fejtetovált, kettévágott nyelvű) Erdős Viola, akiben ugyan tényleg van „valami különleges”, de azért vélhetően voltak nála jobb énekesek is. A második élőshow után az énekes párbajozni kényszerült, igaz az ő szerepleltetése még mindig több izgalmat rejt, mint az elég langyos London Kids-é, ezért az utóbbi együttest küldték haza a mentorok.
Ezek a döntések megmutatják, hogy a megosztó mentort sokkal inkább a saját elhatározásai, mintsem környezete véleménye érdekli, ez viszont nem feltétlenül nézőbarát. Márpedig a producerek nézőket szeretnének és – a Nemzeti Kulturális Alap támogatása következtében kialakult botránytól függetlenül – nem biztos, hogy a következő évadban ott ül majd a zsűriben. Lehet, hogy történt valami a színfalak mögött, mert ByeAlex az első élőadás során az egyik versenyzőt azzal dicsérte meg, hogy ha ő maga nem lesz jövőre a mentorszékben, akkor a mentorált megérdemelné a pozíciót, mert világszínvonalon énekelt.
(Emlékezzünk csak Miley Cyrus esetére: neki évekbe és számos botrányba tellett, míg levetkőzte magáról a Hannah Montana-múltat). A kegyetlen zsűrizés és a nemrég napvilágot látott Majka-koprodukció is mintha ezért történt volna, amiért csak részben lehet őt felelősségre vonni. Ebbe bizony közbejátszott az a rengeteg negatív komment is, amelyek gyűjtögetését akkor kezdte el, amikor először énekelt a farkasok által felnevelt kedveséről.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.