Kövess minket!

Művház

Először láthatók Magyarországon Thomaz Farkas alkotásai

A Capa Központban látható A fény ritmusa című tárlat válogatást nyújt a művész negyvenes és ötvenes évek végén készült fotográfiáiból.

A magyar származású fotográfus a brazil kultúra emblematikus alakja, akit a modern fotográfia és dokumentumfilm egyik legfontosabb képviselőjeként tartják számon. Munkái olyan fontos gyűjtemények részét képezik, mint a New York-i MoMA és a londoni Tate Modern – olvasható az MTI hírében.

Thomaz Farkas volt az első, aki 1949-ben fotókiállítást rendezhetett a Sao Pauló-i Modern Művészetek Múzeumában. Az akkori kiállításon bemutatott alkotásai közül, amelyek kísérleti jellegük miatt annak idején újdonságnak számítottak, több is látható lesz a Capa Központ kiállításán. A formai és absztrakciós minőség iránti különleges érzékenységgel jellemezhető képekben megjelenik a kontrasztok, grafikus alakzatok, valamint a fények és árnyékok iránti fokozott érdeklődése.

Annak ellenére, hogy a fotográfia iránti érdeklődése hamarosan elkezdett a dokumentumfilmek irányába fordulni, van egy fontos sorozata az ötvenes évek végéről, amelyben a futurista és utópisztikus Brazíliaváros felépítését örökítette meg. 1957-ben Brazíliavárosba utazott, hogy nyomon kövesse Lúcio Costa és Oscar Niemeyer projektjének a megvalósulását. A 35 milliméteres objektívvel rögzített képeken munkásságának humanista lelkülete tükröződik. Figyelme középpontjában nem csak az adott pillanathoz kapcsolódó érzelmek, hanem a nyitóünnepélyre idelátogató emberek álltak, valamint az építőmunkások és az ő szálláshelyeik a megtervezett városon kívül. Ez a sorozat egyfajta hídként is szolgált a későbbi, filmrendezőként és producerként végzett munkásságához.

Az 1960-as és 1970-es években készült számos dokumentumfilmje és színesben megörökített fotográfiái Caravana Farkas címen váltak ismertté, kifejezték elkötelezettségét a hazája iránt, és céljuk az volt, hogy bemutassák Brazíliát a brazilok számára.

Thomaz Farkas életének első éveit a budapesti Pannónia utcában töltötte. Hatéves volt, amikor szüleivel együtt Sao Paolóba költöztek. Édesapja jelentős fotográfiai üzlethálózatot létesített Fotoptica néven, amely Brazília-szerte rendelkezett boltokkal, fia már egészen fiatalon elkezdett dolgozni nála. Az ifjú Thomaz nyolcéves korában kapta meg első fényképezőgépét, tizennyolc éves korára olyan tehetséges fotográfussá vált, hogy a Foto Cine Clube Bandeirante legfiatalabb tagjaként választották be a neves társaságba.

Thomaz Farkas kiváló szakmai kapcsolatokkal rendelkezett, aktív részese volt a fotográfusok, filmrendezők, művészek és dizájnerek nemzetközi hálózatának.

Szakmai kapcsolataiban a Fotoptica fontos szerepet játszott. Segítségével mindig hozzáférése volt a világ minden tájáról származó szakmai könyvekhez és magazinokhoz, valamint a legkorszerűbb felszerelésekhez. Több fotólabor kialakítását is kezdeményezte múzeumokban és más intézményekben, a fotográfia népszerűsítése érdekében. Fotoptica néven futott az a fotográfiai magazin és galéria is, amely Farkas irányítása alatt tette közzé és állította ki új és már ismert brazil tehetségek alkotásait a hetvenes évektől a kilencvenes évek végéig.

Thomaz Farkas bár főként fotográfiai és filmes munkáiról ismert, öröksége sokkal szerteágazóbb, mivel producerként, tudósként, vállalkozóként és kulturális nagykövetként is jelentős munkát végzett. A Budapesti Fotófesztivál keretében a Capa Központban látható kiállítás április 5-ig tekinthető meg – írták a tájékoztatóban.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom