Művház
Erőszak a televízióban
Szerkesztőségünk egybehangzó véleménye szerint az Éden Hotel pénteki adásában látottak kimerítik az erőszak fogalmát.
A bemutatott jelenetek a bántalmazó kapcsolat majd minden elemét tankönyvi ábraként illusztrálták: a másik ember önbecsülésének rombolását, zsarolást, a fizikai erőfölénnyel való visszaélést. És ezt nem menti az sem, hogy a felek a „végén egymás karjaiban alszanak el”, inkább csak ráerősít az ilyen kapcsolatok dinamikájáról szóló ismereteinkre.
Természetesen tisztában vagyunk a kereskedelmi televíziózás szerepével és az ilyen műsoroktól – melyeket magunk is szívesen fogyasztunk – szórakoztatást, nem népnevelést várunk el. A műsorban szereplő fiatalember, akire férfiként szúrós szemmel nézünk, kiváló műsor-alapanyag, a rosszfiúkhoz vonzódó lány remekül kihasználható toposz. Ugyanakkor, ha kialakul egy vitatható helyzet, azt véleményünk szerint mindenképpen felelősségteljesen kell kezelni. Különösen igaz ez egy olyan témában, amely jelentős társadalmi problémát testesít meg, és amellyel a közbeszéd és a sajtó is sokat foglalkozik. Hiába érzi úgy a társadalom, vagy akár a szituációban érintett hölgy, hogy csak a pofon és a penetráció számít erőszaknak, érdemes megragadni a lehetőséget annak hangsúlyozására, hogy ez egy téves kép. A Class FM erőszakügyi Canossa-járása vagy a Maksa Híradóval kapcsolatos botrány után különösképp érthetetlenek a helyzetre adott reakciók.
És ez nem feltétlenül arról szól, hogy az NMHH-nak büntetnie kell-e a társadalmilag elfogadhatatlan helyzetek kontextus és kommentár nélküli bemutatását, vagy hogy helytálló-e a valóságshow-k szabályzatának megközelítése, miszerint a verbális zaklatás (közkeletű szóval bullying) nem, az arra esetleg válaszul adott pofon viszont automatikus kizáráshoz vezet. Bármely és minden médiumnak felelőssége van a közgondolkodás formálásában, mellyel elvárható, hogy jól éljenek.
A történet talán legszomorúbb része a TV2 közleménye, amelyet a felháborodás nyomán küldtek ki a sajtónak. Ezt a közleményt jóindulatúan értetlennek, kicsit szigorúbban pedig cinikusnak neveznénk. Nem történt erőszak, lobogtatják a teljes, vágatlan felvételt. Mutogatnak a szereplőkre, akik szerint szintén nem történt erőszak. Eközben semmilyen megértést, empátiát, problémaérzékenységet nem mutatnak a vak komondorok országában.
Egyébiránt a formátum legújabb szériájában nem ez az első vitás eset. Néhány héttel korábban a Melanie nevű játékos haj- és pólótépéssel, verbálisan alázta a párját, Ádámot. Szintén kontextusba helyezés nélkül maradt a dolog. Pedig ez is a vak komondor esete.
Nagyon sajnáljuk, hogy a TV2 nem élt a lehetőséggel, hogy egy népszerű, könnyen emészthető műsoron keresztül hozzátehessen egy itthon végre elindult, élő és aktuális vitához. Ehelyett rombolt egy szép nagyot.
Frissítés:
A csatorna az ügyben hétfő délután újabb közleményt adott ki:
“A TV2 Éden Hotel című valóságshow-jának pénteki adásában egy olyan jelenet is képernyőre került, amelyben az egyik női szereplőt játékostársa agresszív szexuális közeledésével és verbális kommunikációjával méltatlan, megalázó helyzetbe hozta. Elismerjük, hogy a képsorok közlése nemcsak a televíziónézők, hanem az egész társadalom felé rossz üzenetet hordozott. A szóban forgó jelenet és a kapcsolódó kommentár adásba engedésével a csatorna hibát követett el, ezért Yvonne Dederick ügyvezető igazgató döntése értelmében belső vizsgálatot indítunk. Tesszük ezt annak érdekében, hogy még részletesebben, egyértelműen feltárjuk az ügy körülményeit, adott esetben felülvizsgáljuk a műsor szerkesztési folyamatait. Célunk, hogy tisztázva a helyzetet levonjuk a megfelelő konzekvenciákat. Ha kell, külsős szakértő bevonásával folytatjuk le a vizsgálatot.” (via 444.hu)
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.