Művház
Filmek, mesék, víziók
Ujj Mészáros Károly szerint a filmek képesek üzeneteket közvetíteni, amelyek megfogalmazásakor arra gondol, mire van az embereknek szükségük. De miért a nők jelentik számára a világ hőseit, és miért véli úgy, hogy a mesék léteznek, mi, emberek pedig csak elmeséljük őket? Az Alkotni születtünk interjúsorozat második része.
Mi egy mozifilm fő funkciója?
Ilyen fogós kérdéseket fogsz feltenni?
Arra gondolok, hogy szerinted elsősorban szórakoztatnia kell, egy adott időre más világba helyezni a nézőt, vagy magasztosabb célokat is meg lehet fogalmazni?
Minden rendezőnek lényeges, hogy valamilyen szinten szórakozzanak a filmjén, ha nem így lenne, inkább fehérzajt csinálna, amin mindannyian bealudnánk. Ezért is van az, hogy a filmkészítők elsőként azt döntik el, hogy a filmjüket a fesztiválpiacra, egy szűk, műértő közegnek vagy szélesebb rétegeknek szánják-e. Számomra mindkét piac érdekes. Hiszek abban, hogy a film üzeneteket képes közvetíteni. Olyannyira, hogy mindkét nagyjátékfilmem esetében volt egy központi téma, amiről beszélni szerettünk volna. Ez egy fontos kérdés, még akkor is, ha sokak szerint hülyeség, és nem érdemes direkt üzenetekkel előjönni olyan médiumban, mint a mozi. Az megint más kérdés, hogy a megfogalmazott üzenetet milyen stílusban, formában és mennyire szórakoztatóan, illetve érdekesen helyezzük el.
Milyen üzenet közvetítésére törekedtél a Liza, a rókatündér esetében?
A szeretet, illetve annak ereje került középpontba. Hogy mennyire komoly munka egy embert szeretni és az, hogy szeretni tudjunk. Gyakran elfeledkezünk arról, milyen munka van abban, hogy egy párkapcsolat kialakuljon vagy megmaradjon. Sok ezért is ér véget az első három hónap után, amikor elszáll a hevület, pedig ekkor kezdődik a munka oroszlánrésze, amely örökké tart. Az élet már csak ilyen, és ez így van jól.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Az első nagyjátékfilmed mind a kritikusok, mind a közönség körében sikeres volt. Ez alapján azt feltételezhetem, ismered a filmes siker receptjét.
Pedig nem, az elismerés több dologtól függ. Abban biztos vagyok, hogy az elvégzett munka sokat számít. Akár a Liza, a rókatündér, akár az X – A rendszerből törölve című filmről beszélünk, az látható, hogy a történet kellőképpen csavaros, teli van meglepetésekkel, de nem szájbarágós. Azt gondolom, a Liza a hihetetlenül magas nézőszámát annak a szinte térítő közönségrétegnek köszönhette, amelynek nagyon tetszett a film, ők vitték a hírét. De volt olyan réteg is, amelynek épphogy csak elment, és voltak, akiknek egyáltalán nem jött be, nem találták a fogást rajta; azt viszont talán még ők is elismerték, hogy akár a képi megjelenítést, akár a színészek alakítását nézzük, munka volt benne. Ugyanígy sok meló volt a forgatókönyvben is, és az utómunkán sem spóroltunk.
Mi határozza meg a választásaid rendezőként? A főszereplőn, Balsai Mónikán túl mi a közös a Lizában, az X-ben és a szintén általad rendezett Büszkeség és balítélet vagy Mi történt Vegasban című színdarabokban?
Talán küldetéstudatos maszlagnak fog hangzani, de mindig arra gondolok, mire van az embereknek szükségük. Amikor elkezdtem a Lizát, azt szerettem volna, ha a szeretet ereje pozitív irányba mozdítja el a nézőket. A film küldetése az emberek szívének megmelengetése volt. Az X esetében a kiindulópontot az a kérdés jelentette, hogy mi a hősiesség, hogyan válik valaki hőssé. Hollywoodban ez iszonyatosan elcsépelt téma, legyen szó hétköznapi vagy szuperhősökről, az amerikai polgárok számára döbbenetesen evidens kérdésről beszélünk. Például a 2008-as válság után hamar mozikba került az Egek ura című film George Clooney főszereplésével, aki munkaerő-leépítési szakértőként mások helyett végzi el a piszkos munkát, vagy említhetem az Apu vad napjait, ami az időskori demenciáról szól, Philip Seymour Hoffmannal. Ezeknek a témáknak a feldolgozásával mindkét film valós élethelyzetekben lévő embereknek adott támpontokat.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
A Mi történt Vegasban című darabot most kezdtük próbálni a Centrál Színházban. Ez egy alig egyéves amerikai mű, amely a haldokló nyomtatott sajtó perspektívájából foglalkozik az igazság fogalmával. A tények, adatok összessége jelenti-e az igazságot, vagy van egy általánosabb vagy magasztosabb igazságfogalom, ami túlmutat ezen? Ez egy nagyon időszerű, néhol fájdalmas kérdés – a fake news háborúk közepette –, amit nagyon szórakoztató formában dolgozunk fel.
Úgy tűnik, mintha számodra a nők lennének a világ hősei.
Lehet, hogy otthonról hozom a példát. Ha egy férfi elvágja az ujját, mindenki azzal van elfoglalva, de ha egy nővel történik meg a baleset, ugyanúgy asztalra kerül a vacsora egy mosoly kíséretében, mintha semmi sem történt volna. Ez a finom, csendes és kitartó női energia borzasztóan fontos. A Muriel esküvőjétől kezdve sok olyan filmet tudok mondani, amelyben a női erő szívmelengetően képes győzedelmeskedni.
A varázslat, a mesék világa markáns eleme a rendezői munkádnak. Unalmasnak tartod a valóságot?
Amikor a néző moziélményt kap, kiszakad a hétköznapokból, még akkor is, ha az az élmény nagyon valóságos.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Picit nehezebb az a mese, ami kötődik a valósághoz, hiszen azt sokkal jobban ismerjük, ha valami ott fals, hamar feltűnik, és elidegeníti a nézőt. Az X-szel például egy olyan mesét próbáltunk meg elmondani, amely sok szállal kapcsolódik a valósághoz. Ezzel ellentétben ha alkotsz egy saját meseszerű világot, az a te szabályrendszered szerint működik, és meg tudod lepni a nézőt egy olyan húzással, amelyre nem számít, ez nagyobb szabadságot ad.
Mit jelent számodra a kreativitás?
A kreativitás a szabadságfokhoz köthető.
Minél szabadabb az ember lelke, annál kreatívabb, vagyis egyenes arányosság áll fenn?
Igen, kell hozzá a lelki felszabadultság. Iszonyatosan élvezem, ha a körülöttem lévők szabadon elmondják a véleményüket. Persze lehet erőltetni is, kierőszakolni valamit négy kávéból…
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Ugyanígy, amikor elkezdesz mesélni, még nem tudod, miről fog szólni, de ahogy kimondod, hogy egyszer volt, hol nem volt, a történet már meséli magát. Ezt is csak úgy lehet, ha az agyad rákapcsolódik a saját meséd fonalára. Például akkor is találkoztam ezzel, amikor az RTL számára forgatott Alvilág című sorozathoz válogattunk szereplőket. Minden színészre egy óra jutott, és szerencsém volt olyanokkal is találkozni, akikkel addig soha, például Mácsai Pállal. Megtisztelt azzal, hogy odajött, felkészült, ahogy a többiek is. Ez egy ajándék az élettől. A színészek szakmája egyébként is szorosan összefügg a kreativitással, de a bátorsággal is. Képzeljük csak el, mennyire gyorsan kell egy színművésznek megválnia a biztonsági paneljeitől, amikor egy egyszerű közegben, szürke falak előtt kell eljátszania egy figurát, előadnia egy jelenetet, átadnia magát egy partnernek, egy általunk teremtett helyzetnek, pillanatokon belül. Ha ez működik, mindenki élvezi, mert játszunk, mint a gyerekek, egyúttal mindannyian használjuk a kreativitásunkat is. A szereplőválogatás kegyetlen műfaj, már a rövidsége miatt is, de lehet nagyon klassz folyamat is.
Mi az első dolog, ami eszedbe jut a kreativitással összefüggésben?
Egyszer egy rendőr igazoltatott a házunk előtt, és észrevette, hogy lejárt a forgalmim, majd megkérdezte: „Károly, mivel foglalkozik maga?” Mondtam, hogy reklámokat rendezek. Erre ő: „Igen? Akkor önnel biztos előfordul, hogy bizonyos helyzeteket kreatívan kell megoldani…” Annyira ideges lettem, hogy azt kértem, büntessen meg, de ezen az úton ne menjünk tovább. (Nevet.) Szóról szóra azt kérdezte, amit te. Az ilyen feladványoktól mindig iszonyúan féltem.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Reklámfilm, kisfilm, nagyfilm, sorozat. Mit tanultál a karriered egyes állomásain az alkotói munkáról?
A reklámnál a filmkészítés legelemibb alapjait. Mivel nem jártam olyan iskolába, ahol ezt megtanulhattam volna, szakirodalmat olvasgattam, közben pedig készítettem a reklámokat, de sok mindent nem tudtam. Ez egyfajta rutin kérdése, de mivel reklámról beszélünk, egy idő után kontraproduktívvá válik. A kisfilmeknél pedig arra jöttem rá, hogy kifejezetten rosszul instruálom a színészeket.
Nem tudtad átadni a víziód?
Végeredmény-centrikusan mondtam el, mit szeretnék látni, miközben azt az utat kellett volna megmutatnom, ahogyan eljut oda. Ehhez a rendezőnek előre kell gondolkodnia, hiszen a színésznek magának kell rájönnie, mi a megoldás, és elrepülnie oda, ahova te akarod. Valahogy ez a reklámban működött, a kisfilmnél nem. Utóbbi sokat segített abban, hogyan működik egy jelenet. A nagyjátékfilmeknél azt tapasztaltam meg, hogy tudom a még hosszabb íveket figyelni. Az Alvilág sorozatban pedig azt, hogy az is lehetséges, amiről biztosan tudod, hogy elképzelhetetlen: le lehet 400 percet forgatni 56 nap alatt olyan minőségben, hogy ne kelljen pironkodni a végeredményt látva.
Reklámfilmrendezőként valaki másnak az elképzelését kellett megvalósítanod, színházi és filmes rendezőként pedig a saját víziódat kell megjeleníteni. Hogyan élted meg ezt az ellentmondást?
Eleinte nagyon mereven ragaszkodtam ahhoz, ahogy én láttam a világot. Meg voltam győződve, hogy csak az lesz jó az ügyfélnek. Aztán jöttek a visszajelzések: „A Károllyal olyan nehéz, bonyolult vele, mindig akar valamit…” (Nevet.) Később már képes voltam jobban figyelembe venni a megrendelői igényeket, ekkor kezdtem el kisfilmeket készíteni, és már nem magamat szerettem volna mindenáron megvalósítani a reklámokban.
 |
| Ujj Mészáros Károly (Fotó: Valuska Gábor) |
Melyek az inspirációs forrásaid?
Műfajtól függ, folyamatosan változik. A Liza kapcsán elsősorban azok az alkotók hatottak erőteljesen, akiket a karrierem kezdeti szakaszában figyeltem, mint például Aki Kaurismäki, vagy a skandináv reklámok, azok humora, megjelenése, kitaláltsága, de említhetem a sokak számára talán vicces Traktor-reklámokat is. Az X-nél inkább régebbi saját kisfilmjeim inspiráltak. Ezeknek a kézi kamerával rögzített, kis stábbal és készen kapott dolgokból készülő filmeknek nagyon friss energiái vannak. Az óriási ellentmondás abban áll, hogy tökéletesen ipari méretek között, nagy stábbal forgattam, mégis az előbb leírt érzést akartuk megjeleníteni.
Negyvenhat évesen érted el az álmod, az első játékfilmed. Nem érzed úgy, a siker jöhetett volna a hamarabb is?
Ahogy múlnak az évek, ez egyre erősebb lesz. Iszonyúan jó lenne, ha ott tartanék, ahol ma, de gondolatiságban, a lehetőségeket tekintve húsz évvel fiatalabb lennék. Vicces belegondolni, hogy ötvenévesen majdhogynem pályakezdő vagyok. Ez egy kihívás… Ameddig lehet, megpróbálok nem hozzáöregedni a koromhoz. (Nevet.)
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.