Művház
„Szükségem volt a nehéz időszakokra” – interjú a Punnany Massif menedzserével
Jogász, közgazdász, marketinges, az AM:PM kiadó vezetője és a Magyar Zenei Menedzserek Egyesületének elnöke. Az izgalmas éveket maga mögött tudó Soltész Pétert eddigi pályájáról kérdeztük.
Mennyire él benned élénken a Punnany Masszíf előtti időszak?
Nagyon. Elvégeztem Pécsen az egyetemet, majd elkerültem egy multihoz, később pedig Londonba. Amikor hazajöttem már működött egy saját vállalkozásom, a Csemege Kultbolt, amely később sajnos csődbe ment . Ekkoriban már kapcsolatba kerültem a punnanys srácokkal. Ez egy nagyon fontos időszak volt az életemben, megalapozta azt, amit most itt a kiadónál csinálunk.
Nehéz volt Pécsről kitörni?
Akkoriban volt egy olyan érzése az embernek, hogy jó irányba halad a város. Indult egy rakás olyan szórakozóhely, amelyet Pesten romkocsmának szoktak hívni, ezek tök jó pezsgést hoztak Pécsnek. Az említett helyeken mindenki megfordult, létrejött egyfajta laza hálózat, amely az undergroundból nőtt ki. Egyébként én viszonylag hamar, 2003-ban felkerültem Pestre, és utána közel egy évtizedig alapvetően kétlaki életet éltem Pécs és a főváros között.
 |
| Meszes Balázs, az együttes énekese – Fotó: Révész Patrik |
Tíz évig voltál DJ. Voltak komolyabb zenei ambícióid?
Nem, nem kaptam komolyabb zenei képzést, az énekórákon meg folyton hülyéskedtem. Ezt addig és úgy akartam csinálni, ahogy nekem tetszett, nem akartam megfelelni.
A multiról, ahol dolgoztál úgy fogalmaztál korábban, hogy „az erő sötét oldala”. Mire gondoltál pontosan?
A HR-osztályokaikon létrehozott programokon keresztül beléd akarják ültetni, hogy higgyél bennük. Bizonyos tekintetben a kommunista korszakból ismert szlogenek, plakátok köszönnek vissza a falaikról. Ennek a világnak van egy nagyon belterjes oldala is: a főnökök összejárnak a hétvégéken, együtt mennek síelni, nyaralni, egymás között házasodnak, csalják meg egymást. Én ezt nem bírtam. Viszont amikor kikerültem Londonba akkor egy teljesen más munkakultúrát ismertem meg, pedig ugyanarról cégről beszélünk.
Milyen a hazai kkv-szektor?
A hazai üzleti élet egy dzsungel. Szeretem az önállóságot, amit egy saját cég ad, de nagyon stresszes. Nagyon oda kell figyelni.
Jellemzően egyébként a legnagyobb cégek, legismertebb emberek a legnagyobb gengszterek. |
Azok között, akik nem fizették ki például egy-egy fellépésünket ott van az ország egyik legnagyobb egyeteme és sörgyára, illetve valamikori legnagyobb könyvkereskedő cége.
Mennyire élted meg kudarcnak ezeket?
Egyáltalán nem éreztem kudarcnak. Ami nekem személyes szinten nem feküdt, az szakmai szinten magasiskola volt. Szükségem volt ezekre a nehéz időszakokra, anélkül nem lennék itt.
Gondolkoztál azon, hogy mi lett volna, ha a jogi pályán maradsz?
Az egyetem alatt az egyik tanárom azt mondta: „Tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy ügyvéd lesz”. Feltette a kezét a fél osztály. „Akkor most tegye fel a kezét, akinek a családjában van ügyvédi iroda. Nektek van esélyetek”. Továbbá ha ügyvéd akar lenni az ember, akkor egész életében bűnözőkkel kell napi szinten találkoznia, érintkeznie, a többi „csirke-perhez” én meg nem tudnék felkelni.
Ezekben az években gondoltál arra, hogy egy országosan elismert zenekar menedzsere, egy kiadó vezetője és a Magyar Zenei Menedzserek Egyesületének elnöke leszel?
Nem. (Nevet.)
Nagyon szerencsések voltunk sok tekintetben, ez a piac óriásit nőtt az óta.
A legújabb pozíciódban milyen feladatok hárulnak rád?
Ez egy nemzetközi szervezet magyar ernyőszervezete. Még nagyon az elején járunk, tehát nincs honlapunk, logónk. A működés alapjait akarjuk lerakni, tapogatózunk, próbáljuk felmérni mire érdemes fókuszálni. Nemrég alakult a Music Hungary Szövetség, amely egy az egész iparágat magába tömörítő érdekképviseleti szerv, ehhez mi is csatlakozni fogunk.
Visszatérve a Punnanyra, a zenekar tagjai a barátaid, valamilyen hierarchikus rendszernek azonban ki kellett alakulnia. Hogy működik ez nálatok?
három tag felett már nem jó. Nálunk van egy „igazgatótanács”, amelyben Máté – aki egy házi zseni, zenei ügyekben ő mondja ki az áment – és Wolfie (Felcser Máté és Farkas Roland az együttes két frontembere – a szerk.), illetve én kaptam helyet. Ezzel kapcsolatban még egy gondolat: legritkább esetben jó az, ha egy zenész menedzser próbál lenni. „Nem tudsz csatár és kapus lenni egyszerre”. Nagyon tűz és víz a kettő, mi ezt jól eltaláltuk. Én viszem a boltot, ők meg hozzák a zenét.
 |
| Felcser Máté, a „zenekar házi zsenije” – Fotó: Révész Patrik |
Ha van egy kétes, zavaros iparágat érintő ügy, akkor mennyire érzed ügy, hogy meg kell szólalnod?
Olyan kérdésekben, amelyekben érintett vagyok és nem teremtek rossz helyzetet magamnak vagy olyannak, akinek nem akarok, akkor felvállalom a véleményem. Ilyen volt a PaFe ügy, amikor úgy éreztem, hogy nem nekem kell rosszul éreznem magam azért, mert átvertek. Aki azt a fesztivált szervezte, nagyon leszerepelt a zenei életben.
A Recorder ilyen, de például a Stenk alig több számomra egy bulvár portálnál. Műkedvelő, amatőr emberek elmondják a véleményüket dolgokról. Néha vannak érdekes cikkeik, de sok esetben nem szakmai a megközelítésük. Önhatalmúlag, egyoldalúan vannak felnagyítva vagy épp kihagyva dolgok, nem lehet komolyan venni őket.
Ha nem vagy érintett?
Az a baj, hogy az online komment-troll kultúra kialakulása miatt jobb távol maradni ezekből az ügyekből, mert nincs értelmes vitára lehetőség. Ez egy nagyon ingoványos talaj, sajnos párszor belesétáltam… Kerüldendő.
Az együtteseket ért támadások esetén mit csinálsz?
Ebből azért jutott nekünk. Egy nálam okosabb barátom mondta asszem Esterházyt idézve, hogy „egy bizonyos szint felett, nem megyünk egy bizonyos szint alá”. Volt, hogy nagyon felhúztam magam egy ostoba, rosszindulatú és tényszerűtlen online megnyilvánuláson, leültem és írtam egy hosszú levelet, amelybe tételesen, pontról pontra megcáfoltam mindazt, amit az adott ember állított. Aztán aludtam egyet és kidobtam a kukába.
Egyszer írtál egy nyílt levelet, amelyben megfogalmaztad, hogy a zenekar kiáll a társadalmi ügyek mellett.
Ez a nagyon hülye, „lufi ügy” volt (az együttes egyik koncertje után a rendezvény szervezői 10 000 lufit engedett égnek – a szerk.), amelyet kénytelen voltam megoldani. Ebben a szakmában szembe jön veled száz probléma és mérlegelned kell, hogy melyikeket oldod meg elsőként. Ezt a fajta rangsorolást például a British American Tobacconal megtanultam. Visszatérve a lufikhoz: amikor megkerestek ezzel a fesztivál szervezői, egyből azt gondoltam, hogy nem jó ötlet. Ők ennek ellenére meglépték, és azután a zenekar kapta a savat a különböző környezetvédelmi szervektől. Erre kénytelen voltam lépni.
Mennyire jellemző, hogy társadalmi ügyek mellé odaállnak a zeneipar képviselői?
Lehetne és kéne többet vállalni. Ahogy híressé válik a zenekar, megtalál boldog-boldogtalan. Ez is egy iparág, amelynek meg van a maga populációja a hitelestől a sarlatánig. Heti szinten kapjuk a megkereséseket. Nehéz mérlegelni, hogy valósak ezek az ajánlatok vagy csak le akarnak húzni. Mi ezt megpróbáljuk úgy kezelni, hogy évente legalább egy nagyobb kezdeményezés mellé beállunk, amely sokak életét megsegíti.
Kicsit átkanyarodva egy másik témakörre. A magyar könnyűzenei díjak mekkorát nyomnak a latba?
Én nem nagyon érzem a súlyukat. Még soha nem mondta nekem azt senki, hogy „téged viszlek el a fesztiválomra, mert te háromszoros Fonogram-díjas vagy”. Ebbe beletartozik, hogy kicsi a szakma, mindig ugyanazt az öt zenekart jelölik. Másik tapasztalat, hogy mi ritkán voltunk díjazottak, ezért egy idő után beleuntunk ebbe.
Az egyedüli szakmai értékkel bíró kitüntetés a Nagy-Szín-Pad, annak van értelme szerintem. Látjuk persze a díjak szerepét, megvan a maguk funkciója, de az egész, mint műfaj nehezen él meg Magyarországon. Ennek volt egy fénykora, amelybe mi a végébe kerültünk bele. Az Arénába tartották ezeket a rendezvényeket, élőben közvetítette a VIVA TV.
Mik a terveid 2018-ra?
Van egy gyönyörű családom és egy kisfiam, velük szeretném tölteni az időmet. Szakmai ambícióm erre az évre, hogy a jelenleg még kevésbé ismert előadóinkat – mint, amilyen a Myra és az NB – feljebb emeljük. A céggel ugyanez a helyzet, a szervezeten szeretnék javítani. Ez nem hangzik el sokszor, de van egy vegytiszta cégvezetői munkakör is a vállamon, amely a számviteli, jogi kérdésekből áll, amely egy elég nagy része az életemnek, szóval van még min dolgozni.
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.