Művház
Tíz tény a Pesti balhéról
A közelgő premierre várva összeszedték a film legfőbb balhés kulisszatitkait.
1. Az első ötlettől a bemutatóig 5 év telt el. A fordított képrablásba keveredő gyerekkori banda története 2015. karácsonyán merült fel a rendezőben, Lóth Balázsban, aki utána Kis-Szabó Márkkal és az egyik főszerepet is elvállaló Inotay Ákossal két éven át dolgozott a forgatókönyvön. Utána egy évet ölelt fel az előkészítés, amiből sok időt az filmbeli elithelyszínek felkutatása, letárgyalása vitt el. Valamint ekkor készült el a forgatás alapját biztosító 450 oldalas technikai forgatókönyv is, amiben minden jelenet képről-képre ki lett dolgozva. A forgatás 2019 nyarán zajlott, a bemutató 2020. július 30-án lesz.
2. A tervezés szakaszában a főhősök figuráit szinte egy az egyben az őket később valóban megformáló színészekre szabta a rendező, aki külön válogatás nélkül választotta ki Mészáros Bélát Marcell, Petrik Andreát Alexa, Szabó Simont Jet, Elek Ferencet Guszti, míg Inotay Ákost Adrián szerepére. A többi karakter kapcsán már sok művészt megnéztek, és így találták meg Crespo Rodrigot és Járai Mátét, akiket a színházi szerepei után a nagyvásznon is megismerhet a közönség
3. A Pesti balhé készítői úgy szerették volna bemutatni Budapestet, ahogy azt eddig filmen ritkán láthatták a nézők, ezért több mint 30 helyszínen forgattak a városban. Felvételeket rögzítettek a régi Skála Metró tetején, Párisi Divatházban, Filozófusok kertjében, a Király fürdőben, a 150 éves kőbányai pincerendszerben, több elegáns fővárosi hotelben, budai villákban, hidakon – és hídfőknél és olyan frekventált tereken is, mint a Madách.
 |
4. A Madách téren váratlan gázolást örökített meg a kamera. Többszörösen is. A jelenet felvétele során háromszor kellett elcsapni a kaszkadőrt, hogy többféle szögből, két kamerával rögzítsék az eseményt. A színészt helyettesítő dublőr nem csupán a szélvédőt törte be minden alkalommal a testével, hanem a kocsi elejéről többszörösen átfordulva a földre is leesett.
5. A fordított képrablás fő színtere az Emporio Caracalla Hotel, amely szálloda a valóságban nem létezik Budapesten. Hét különböző helyszínből gyúrták össze ezt a komplexumot és környékét a film kedvéért. A Dohány utcai Continental Hotel, a körúti Corinthia Hotel, a Hársfa utca, a kőbányai pincerendszer, a Király fürdő és két stúdió együttese adta ki végül a nagy balhé csomópontját. A hoteljelenet a film egyik legkomplexebb eseménysora, amihez a forgatás első és utolsó napján is forgattak részeket.
6. A Pesti balhéban látható víz alatti jelenetet eredetileg a kőbányai pincerendszer nyolc fokos vizében vették volna fel, de abban a sok törmelék miatt se látni, se tájékozódni nem lehet, azaz folyamatos életveszélyben kellett volna dolgoznia a szereplőknek. Emiatt az egyik budapesti filmstúdió új, víz alatti műtermében, díszletben forgatott a stáb.
 |
7. Komoly fizikai kihívások elé állította a forgatás a szereplőket. Mészáros Béla, Inotay Ákos is maguk hajtották végre a kaszkadőrjeleneteiket, akárcsak a Jet bőrébe bújó Szabó Simon. Rá vártak a legnehezebb feladatok. Ha a helyzet azt kívánta lezuhant négy méter magasból, egyszerre több emberrel is bunyózott, sőt hagyta, hogy a ruhája is lángra kapjon.
8. Bár a film egyik csúcspontján elárasztják vízzel a hotel legfelső szintjét. Ezt a valóságban nem lehetett működő szállodában felvenni. A 30 méteres kanyarodó folyosós hotelbelsőt egy stúdióban harmincfős építészcsapat alkotta meg több napos munkával, amit aztán a benne játszó színészekkel együtt a stáb rommá áztatott több száz liter víz segítségével.
9. A stáb a számítógépes trükkök terén is szeretett volna újat mutatni, ezért magyar filmben elsőként használták azt a fiatalítási technikát, amit legutóbb Martin Scorsese alkalmazott Az írben. A Pesti balhéban, miután több idősíkban is játszódik, az öt felnőtt főszereplőt kellett egyes jelenetekhez egy évtizeddel megfiatalítani úgy, hogy a retusőrök kockánként tüntették el az arcokról az öregedés árulkodó nyomait.
10. A forgatás során sikerült fél Budapestet sötétbe borítani. Ráadásul mindezt a valóságban, mert a stáb számítógépes trükkök alkalmazása helyett élőben rögzítette a komplex jelenetet. Több heti szervezés után sikerült a készítőknek elérniük, hogy egy éjszakai vágányzár idején a leálló nagykörúti villamossal szinkronban a film egyik fő helyszínét adó Corinthia Budapest szálló homlokzatán, a környékén, és így a belváros egy részén kialudjanak a fények.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.
Művház
Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.
A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.
A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.
A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.
A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.
A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából