Művház
Életmű díjjal honorálták Palotai Gábor grafikust
A idei 15. Arany Rajzszög díjakat a Teslában adták át 2017. november 3-án pénteken a 10. Graphifest nyitórendezvényeként a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
November 3-án pénteken több mint kétszáz érdeklődő közönség körében nyitotta meg a kiállítást Drozsnyik Dávid és Őrdögh László, az Arany Rajzszög díjas Graphasel Design Stúdió két vezetője. A díjakat Farkas Anna tervezőgrafikus a MATT alapító tagja, Auth Attila tervezőgrafikus az ART és a MATT alapító tagja és Lőrincz Attila tervezőgrafikus az ART alapító tagja adták át.
Fotó: Drozsnyik Dávid és Őrdögh László – ART |
– hangsúlyozta Simon Attila, a megnyitó és a kiállítás házigazdája, az ART alapító tagja.
A díjazott pályaművek az Arany Rajzszög weboldalán is megtekinthetők, de a teljes, gazdag kiállítási anyag november 12-ig díjmentesen tekinthetők meg a TESLA Budapest kiállító termében (1075 Budapest, Kazinczy u. 21/C.) hétköznap 14-20 és hétvégén 10-20 óra között.
2017 évi Arany Rajzszög-díjazottak:
Palotai Gábor életműdíj
Fotó: Palotai Gábor – ART |
Szabó Márton az utóbbi évek tervezőgrafikai teljesítményéért díj
Szabó Márton pályaművei között megtalálható az Óbudai Danubia Zenekar koncertplakátjai csakúgy, mint a Sanghaj–Budapest Logisztikai Fórum és a Svéd Nagykövetség rendezvény plakátja, vagy a stúdiójuk karácsonyi képeslap illusztrációja.
Fotó: Szabó Márton – ART |
Kovács Hunor László, Kovács Apor (Hunap) szuverén tervezőgrafikai díj
A két díjazott sokrétű közös munkái között megtalálható többek között a kézdivásárhelyi Városi Kórháznak adományból készített arculati terv javaslattól kezdve a budapesti yesyes együttesnek készült vizuális arculaton keresztül a FATER kisvállalkozásnak és az általuk kitalált Pubroll bar food-nak készült vizuális arculat is.
Fotó: Kovács Hunor László, Kovács Apor |
Szegi Amondó kulturális díj
Szegi Amondó a Blendraw fejlesztőjátékkal és app-pal az első olyan fejlesztőjátékot alkotta meg, amelynek ötlete egy betűtípuson alapszik és pályaművei között számos új betűtípus alkotással találkozhatunk még, de a Budapest Táncfesztivál arculat is szerepel munkái között.
Fotó: Szegi Amondó – ART |
Fölföldi Fruzsina az év pályakezdő tervezőgrafikusa díj
Fölföldi Fruzsina az Esztergom és Térsége Turisztikai Egyesület Multúra – Meseturizmus projektjének arculatát és egy olyan illusztrált turisztikai kiadványcsomagot alkotott meg, amely a belföldi turizmust hivatott izgalmasabbá tenni a tervezőgrafika és a mesemondás ötvözésével.
Fotó: Fölföldi Fruzsina – ART |
Cymetriq Studio az év tervezőgrafikai stúdiója díj
Frölich Dániel, Orosz Orsolya, Safranek Zita alkotók az arculattervezéstől kezdve számos csomagolás tervezésben jeleskedtek, mint az Aknesol arculat- és csomagolás tervezése, vagy a Natural, Schrank és Somersby Limited csomagolás tervezése.
Fotó: A díjazottak – ART |
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.
Művház
Quentin Tarantino mégsem filmkritikusról forgatja utolsó filmjét
A rendező meggondolta magát, és mégsem a The Movie Critic című produkció lesz a tizedik, utolsónak szánt mozifilmje.
A 61 éves, Oscar-díjas rendező-forgatókönyvíró tavaly a cannes-i filmfesztiválon beszélt a közönségnek arról, hogy utolsó nagyjátékfilmje, a The Movie Critic 1977-ben játszódik majd, és főhőse egy alig ismert filmkritikus lesz, aki egy pornómagazinnak ír filmekről – emlékeztetett a Variety.com hollywoodi filmes portál nyomán az MTI.
Az is felmerült, hogy Brad Pitt visszatérhet a produkcióban a Volt egyszer egy Hollywoodban megismert Cliff Boothra hasonlító karakterként, és a film, amelynek forgatását 2024-re tervezték, már 20 millió dolláros adótámogatást is kapott Kaliforniától.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy miután félretette a mozikritikusos filmet, vajon milyen témát választ majd utolsónak beharangozott játékfilmjéhez
– írta a Variety.com.
Tarantino várhatóan tizedik filmje elkészítése után is folytatja a kreatív munkát. Korábban többször célzott rá, hogy minisorozatok és színdarabok rendezése is érdekli.
Művház
Tévéfilm készül a Ványa bácsiból
Televízió és stream szolgáltatásra készülő filmek gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet. A támogatott alkotások között szerepel Csehov egyik legismertebb darabjának tévéfilm feldolgozása kiváló szereposztással, valamint a magyar uralkodók és nemesek itthon kevésbé ismert lányainak élettörténetét bemutató izgalmas dokumentumfilm-sorozat.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Televíziós Döntőbizottság ezúttal egy tévéfilm, egy rövidfilm és négy dokumentumfilm- és ismeretterjesztő-sorozat gyártásának szavazott meg támogatást – ismerteti közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Csehov egyik legnépszerűbb színműve, a Ványa bácsi fekete komédiai elemeket sem nélkülöző szabad feldolgozása készül a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában, Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek vezetésével.
A Fazakas Péter rendezésében készülő tévéfilm Somogyi György és Kun-Béres Anikó forgatókönyvéből készül, a forgatás nyáron kezdődik és a bemutatót januárra tervezik az alkotók. A főszerepekben Görög László, Szervét Tibor, Szabó Győző, Czakó Julianna, Molnár Piroska, Csarnóy Zsuzsanna, Bede-Fazekas Szabolcs és Martos Hanga lesz látható.
Mirhó címmel rendez rövidfilmet Vas Marianna, a nemzetközi DocNomads képzés diplomása.Az ígéretes alkotás középpontjában két gyermek áll, akik egyforró nyáron a nagymama kertjében megtapasztalják a vágyat, a félelmet és a leheletfinom elnyomást, ami akár még a közelséggel is összetéveszthető.
A magyar történelem kevéssé ismert női szereplőire irányítja a reflektorfényt a Magyar királylányok című dokumentumfilm-sorozat, amelynek főhősei a közismert uralkodók és nemesek lányai, akikről méltatlanul kevés szó esik a történelemkönyvekben. Európában, választott hazájukban ismertebbek, mint szülőföldjükön és ezen kíván változtatni alkotótársaival a sorozat rendezője, Borsody István, aki a fennmaradt csodák, legendák és bizonyítható történelmi tények alapján ismerteti meg a rendkívüli nőket a nézőkkel. Az epizódok főszereplői azok a nők, akik mind valamely európai uralkodóhoz, önálló régiót irányító főnemeshez mentek férjhez és személyiségük, élettörténetük méltó a filmes feldolgozásra.
A természetvédelem és a természethasznosítás megismertetése a célja az Ez elment vadászni címmel készülő hat részes sorozatnak, amelyet Kostya Bánk rendez. Az egyes epizódokban az alkotók modern eszközök és a legnépszerűbb kommunikációs csatornákon keresztül igyekeznek visszavezetni a nézőket valódi, természetközeli énjükhöz.
1956 a Vajdaságban címmel dokumentumfilmet készít Lavro Ferenc újvidéki származású rendező. A hiánypótló alkotás az 1956-os magyarországi események vajdasági magyarok identitására gyakorolt hatását vizsgálja, bemutatva a forradalom magyar menekültjeinek jugoszláviai fogadtatását.
300 éve kezdődött a magyarországi svábok története, az évforduló kapcsán ezt a kalandos történetet meséli el a kezdetektől napjainkig a most készülő dokumentumfilm. A 300 év…”de mit adtak nekünk a svábok?” című alkotás rendezője a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk! és az Isten veled, hazánk! című filmeket is jegyző László Gábor.
Borítókép: illusztráció