Trending Now
A cégvezetők egy része nem bízik a home office hatékonyságában
A Dreamjo.bs és Az Év Irodája csapata egy telefonon és online felületen végzett kutatás keretében vizsgálta a hazai vállalatok attitűdjét a koronavírussal kapcsolatban, partnereik körében.
Azoknál a szolgáltató cégeknél, ahol többnyire irodai munka folyik, a munkáltatók 90 százaléka távmunkára fogja küldeni munkatársait, amennyiben ezt a vírus megköveteli. Csaknem kétharmaduknál minden munkavállaló rendelkezik már most is otthoni szerver hozzáféréssel, tízből nyolcuknak van videókonferenciára is alkalmas biztonságos programja, minden harmadik pedig projektmenedzsment szoftvert is használ a mindennapi munkavégzéshez.
A home office-hoz szükséges infrastruktúra tehát legtöbbjüknél már adott, a bizalom azonban részben hiányzik: a megkérdezettek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát, derül ki a Dreamjo.bs és Az Év Irodája friss közös kutatásából.
 |
Egyre több vállalat dönt amellett a járványügyi helyzetben, hogy kiüríti irodaházát, kérdés azonban, hogy ehhez mindenki megfelelő infrastruktúrával rendelkezik-e. A több, mint 1300 céggel együttműködő Dreamjo.bs újgenerációs állásportál és a 10 éve működő Az Év Irodája verseny csapata pénteken készített felméréséből kiderül, hogy azon szolgáltató szektorba tartozó cégek nagy része, ahol többnyire irodai munka folyik, felkészült arra, hogy home office-ba küldi a kollégákat és zavartalanul képes működtetni rendszerét, de néhányuknál azért problémát fog okozni, ha nem lesz más választás és hosszú távon irodán kívüli munkára kényszerülnek.
Reális alternatíva a home office
Az elsősorban irodai munkát végző munkatársakat foglalkoztató vállalatok nagy részénél nem kérdés, hogy a home office megoldás-e: tízből kilenc cég nyilatkozott úgy, hogy az otthoni munkavégzést választja, amennyiben a vírus miatt kollégáit haza kell küldeni. Csupán a cégek 10 százaléka küldené el táppénzre vagy szabadságra a munkavállalókat. Erre pedig legtöbbjük fel van készülve: a válaszadók több mint 80 százalékánál a teljes cég, vagy legalábbis a munkavállalók nagy része egyébként is szokott otthonról dolgozni, így nem lenne számukra újdonság a távmunka. Közülük a mikrovállalatok járnak az élen, náluk ez az arány több, mint 90 százalék.
 |
Megvan az infrastruktúra az otthoni munkavégzéshez
A felmérés válaszadói közül kevesen, csak 6 százalékuk válaszolt úgy, hogy egyáltalán nincs a munkavállalóknak otthoni szerver hozzáférése, videókonferenciára alkalmas szoftverrel tízből nyolc cég rendelkezik, projektmenedzsment szoftverrel pedig minden harmadik vállalat dolgozik. A kimondottan állásinterjúra fejlesztett program (azaz videóinterjú platform) azonban hiányzik a cégek palettájáról: 84 százalékuk még egyáltalán nem találkozott ilyen eszközzel, így előfordulhat, hogy a HR-eseknek kihívás lesz a következő időszak a toborzás szempontjából.
 |
Nem mindenki bízik meg a munkavállalójában
Persze a bizalom már más kérdés, hiszen ahhoz, hogy a cégek huzamosabb ideig engedjék beosztottjaikat otthonról dolgozni, arra is szükség van, hogy ne legyen kétségük afelől, hogy mindenki lelkiismeretesen végzi a feladatát. A megkérdezett cégvezetőknek, HR-vezetőknek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik, hogy a kiadott feladatokat maradéktalanul el fogják-e otthonról végezni. Érdekes, hogy ez a vélekedés leginkább a pénzügyi és a kommunikációs szektorra jellemző a felmérés alapján.
 |
Óvatosan készülnek a vállalatok a gazdasági változásokra
A vállalatok egyelőre bizakodóak, ami abból is látszik, hogy saját bevallásuk szerint tízből nyolc egyáltalán nem vett vissza kommunikációs keretéből sem. Az új munkatársak felvételével kapcsolatban azonban már óvatosabban járnak el: a megkérdezettek harmada részben vagy teljesen leállította álláshirdetéseit az elmúlt napokban. Ez utóbbi saját bevallásuk szerint elsősorban a szoftverfejlesztés és e-commerce területeken mozgó cégeket érinti. A válaszadók 94 százalékánál még egyáltalán nem merült fel az elbocsátások kérdése a cégen belül.
 |
Változásmenedzsment és a pánik eloszlatása a legfontosabb kérdés
Arra a kérdésre, hogy HR-szempontból mi a legnagyobb kihívás a járványügyi helyzetben, legtöbben a folyamatos változások kezelését, a változásmenedzsmentet emelték ki (46%), a második legfontosabb kérdés a cégek szerint a dolgozói elégedettség fenntartása és a pánik eloszlatása (32%), harmadik legfontosabb feladatként pedig az otthoni munkavégzés körülményeinek biztosítását, kialakítását nevezték meg (17%).
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
