Trending Now
A vírus miatt a „felhőélményt″ keresik a vállalatok
Az informatikai beruházások volumenét nem tépázta meg a koronavírus-járvány – derül ki az adatközponti és hálózati informatikai megoldások terén hazánkban piacvezető Hewlett Packard Enterprise szakértői véleményéből.
„A mi tapasztalatunk az, hogy a koronavírus járvány a hazai nagyvállalatok informatikai beruházási kedvét nem érintette negatívan, sőt inkább előtérbe kerültek a digitalizációs fejlesztések. A távmunka és távolról működés miatt a vállalati adatközponti megoldások iránt drasztikusan nőtt is a kereslet, leginkább azokért, amik „felhőélményt” nyújtanak, és ezzel együtt IT biztonság szempontjából sokkal előnyösebbek. Ez persze nem egy újkeletű folyamat, viszont az elmúlt két hónapban mindenképpen felgyorsult ez a tendencia” – számol be a Magyarországon az adatközponti és hálózati informatikai megoldások terén piacvezető Hewlett Packard Enterprise közelmúltbeli tapasztalatairól Szpisják Tibor, a cég értékesítési igazgatója.
 |
Az adatközponti infrastruktúra működtetése speciális szaktudást igényel
Az IT szakma különböző képviselői gyakran hangoztatják, hogy a hazai piacról több tízezer informatikus hiányzik. A figyelem középpontjába általában a programozók kerülnek, az IT rendszerek üzemeltetéséről, a hardverek kezelésének fontosságáról viszonylag kevesebb szó esik. Pedig a vállalati digitalizáció alapját képezi a megfelelő informatikai infrastruktúra megléte és optimális működése – amihez szintén speciális szaktudás kell. Ilyen infrastruktúrát jelentenek az adatközpontok is, vagyis azok a korszerű szerverparkok, melyek a különböző saját vállalati felhőszolgáltatásokhoz (adattárolás, számítási kapacitás) biztosítják a hardveres hátteret.
Ezt a hiátust ismerte fel a Hewlett Packard Enterprise és a Braining Hub IT oktatási központ, amikor tavaly nyáron életre hívták közös, adatközponti rendszermérnök képzésüket. A hat hónapos, 360 kontaktórás, intenzív, de délután és hétvégén, munka mellett végezhető kurzus első évfolyama tavaly decemberében végzett, a második évfolyam pedig idén februárban indult, épp a képzés felénél tartanak a résztvevők.
 |
„A képzés első évfolyamát 12 fő végezte el, és többségük azonnal el is tudott helyezkedni első sorban szolgáltatói oldalon, tehát nagy magyar IT rendszerintegrátor cégeknél, illetve az adatközpontok végfelhasználóinál, azaz multinacionális vállalatok magyar leányainál. A képzéshez kapcsolódóan a végzősök tudását partnereink felé egy Demo Day keretében mutathatták be, mellyel kapcsolatban nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, itt szinte az összes hallgató „elkelt”, vagyis munkaadóra talált” – hívta fel a figyelmet Szpisják Tibor.
 |
„Idén februárban már a második évfolyamot is elindítottuk, öt-hatszoros túljelentkezés mellett 15 fővel. A csoport létszámát ennek ellenére nem kívánjuk bővíteni, hiszen abban hiszünk, és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy ez az a létszám, amellyel maximális hatékonysággal lehet dolgozni. Hallgatóink jellemzően rendelkeznek valamilyen műszaki szakmai háttérrel vagy előképzettséggel, tehát bárkiből nem tudunk adatközponti rendszermérnököt képezni. Az oktatás keretében a hallgatók a gyakorlati órák során a Hewlett Packard Enterprise által biztosított legmodernebb, nagy értékű eszközparkon tökéletesíthetik tudásukat” – fűzte hozzá Kálmán László, a Braining Hub IT oktatási központ operatív igazgatója.
Soft skillek
A felvételi eljárás során a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek az ún. soft skillek (szociális készségek) meglétére is. Az adatközponti rendszermérnökök jellemzően csapatban dolgoznak, ezért nagyon fontos, hogy a speciális „hard” (vagy kemény) szaktudás mellett a hallgatók igazi csapatjátékosok legyenek, tudjanak együttműködni és megfelelően kommunikálni egymással.
A Hewlett Packard Enterprise és a Braining Hub közös adatközponti rendszermérnök képzésének következő évfolyama a tervek szerint idén ősszel indul el, a kurzusra folyamatos a jelentkezés.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
