Trending Now
„Az e-kereskedőknek nagy lendületet adott a mostani helyzet”
A koronavírus idején egy naponta frissülő, a magyar piacra vonatkozó, saját adatokat tartalmazó helyzetjelentést publikál a HD marketing. Mint azt a Médiapiacnak elmondták, az E-kereskedelmi Helyzetjelentéssel a céljuk, hogy segítsék a piac szereplőit, ezért rendszeresen összegyűjtik a közösségi kommunikáció, a hirdetések és a hírlevelezés területére vonatkozó javaslatokat, hogy választ kapjanak a kérdésre: hogyan lehet hatékonyan kezelni ezt a marketing szempontból is jelentős kihívást jelentő időszakot.
„A koronavírus helyzet hazai „berobbanásának” március elejei időszakában az e-kereskedő ügyfelek, illetve a környezetünkben működő vállalatok nagyon bizonytalanok voltak azt illetően, a kialakult veszélyhelyzet, hogyan fog hatni rájuk. A március 20-ig tartó időszak ráadásul a negatív érzelmeikre is hatott, hiszen azok romlottak év-év viszonylatban. Az ő megnyugtatásukra és a piac tájékoztatásának céljából indítottuk el az E-ker Helyzetjelenést” – mondja Deli Norbert, a HD marketing társalapítója és tulajdonosa, szakmai vezetője.
A full marketing ügynökség saját e-kereskedelmi partnereik közül választott harmincat, mind a magyar piacra fókuszált, legalább két éve működő webáruházak, amelyek nem az éppen gyengélkedő divat, illetve rendezvényiparhoz kötődő értékesítést folytatnak, hanem különböző termékeket adnak el online a magyar felhasználóknak. Az ő Google Analytics adataikat gyűjtötték össze napi szinten, négy mutató mentén (ezek a webáruházakra érkező munkamenetek számai; az általuk vásárolt tranzakciók száma; az átlagos vásárlási érték (kosárérték); valamint a vásárlási hajlandóságot mutató konverziós (e-kereskedelmi) arány) követve a piaci változásokat. Ha bármilyen okból valamelyik oldal rossz, esetleg irreális adatot adott vissza, akkor ott az előző napi értékét veszik alapul azért, hogy az átlagos mutatót ne befolyásolja egy hibás adat.
Milyen szektorokat mutat be az elemzés?
Egyik e-kereskedelmi szektorból sincs kettőnél több webáruház a kiválasztott harminc között, vagyis legalább tizenöt szektort tudunk lefedni. Kezdve a gyerekjátékokkal, az adult termékekkel, a vitaminok és táplálék-kiegészítőkön, a konzoljátékokon és IT eszközökön keresztül a fehér-, barnaárun át az építőanyag kereskedelemig sok minden.
Milyen kérdésekre keresik a választ?
A fentebb említett adatokból a következő kérdésekre keressük a válaszokat:
- Mennyire változik az egyes koronavírusos helyváltoztatási rendelkezések és az offline kereskedők által bejelentett nyitvatartási változtatások hatására a webáruházak forgalma?
- Év-év összehasonlításban a január-február hónapokban tapasztalt növekedés mikét alakul át a koronavírusos időszakban?
- Meddig tart ki az eddig a webáruházaknál tapasztalt növekedés?
Mit látnak, hogyan alakult a webáruházak látogatottsága a kijárási korlátozás kihirdetésétől napjainkig?
A március 4-i első magyar koronavírusos beteg bejelentése utáni két hét, közben a március 11-i első korlátozási bejelentés is, folyamatosan csökkenő látogatószámot jelentett a webáruházak számára. Kevesebben és kevesebbet vásároltak, igaz, akik a webáruházakba érkeztek, azok nagyobb arányban, mint korábban. Ezt a helyzetet láttuk a híradásokban, nagyon sokan pánikszerűen szerezték be, ráadásul nagy mennyiségben az alapvető élelmiszereket. Elkezdődött a Nagy Home Office időszaka. Ennek az időszaknak a második hetén kezdtek el az emberek az online értékesítés felé fordulni, a március 21-i hétvégétől pedig egyértelműen javultak a mutatók, kiemelkedő mértékben nőttek az értékesítések, a vásárlási/konverziós arány is egész a húsvét előtti napokig (április 8-ig) folyamatosan emelkedett. Fontos elem volt a kijárási korlátozás március 28-tól érvényes bevezetése, abból a szempontból, hogy sok pláza és kereskedő akkor zárta be teljesen az üzletét. Az időszakot tovább erősítette a hó elejei – egyébként az e-kereskedelemben hagyományosan erős – fizetés napok alatt tapasztalt „fellendülés” is.
Ami nem meglepő, hogy a hagyományosan a hét napjait, illetve a munkaszüneti napokat tökéletesen lekövető konverziós arány továbbra is tartotta magát a másik görbéhez, így a hétfő-keddi napok után egyre kisebb arányban vásároltak a felhasználók egészen a szombati mélypontig, majd a vasárnapi javulás után ismét erős hét eleji napok következtek.
Mit látnak, hogyan alakul a hirdetési piac?
Amennyire kiemelkedően jó volt a webáruházaknak az elmúlt négy-öt hét, annyira rájárt a rúd a hirdetési piacra. A hirdetők már az első napokban leállították a brand típusú hirdetéseket, vagy jelentősen visszafogták azt, a nehezen mérhető és hosszú távon eredményt hozó marketing folyamatokkal (például a keresőoptimalizálás és a hírlevél adatbázisok építése) együtt. A fókusz átkerült a mérhető és egyébként is konverziós szempontból jól teljesítő kattintás alapú hirdetések (döntően a Google és a Facebook felületei) területére, de az árösszehasonlító felületeken is megmaradt a jelenlét, a költések és azok hatékonyságának átvilágítását követően.
 |
| Deli Norbert |
Milyen átrendeződés várható a közeljövőben az e-kereskedelmi piacon a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján?
Ezt nagyon nehéz megjósolni, hiszen a mostani helyzet rengeteg ponton eltér egy „hagyományos gazdasági válságtól”, a koronavírusos helyzet elmúltával teljesen más gazdasági kihívással néz majd szembe rengeteg cég.
Ami nagy valószínűséggel elmondható, hogy az e-kereskedőknek nagy lendületet adott a mostani helyzet, legalább két-három évnyivel lépett előre a szektor a kereskedelmen belüli súlyának tekintetében, és rengeteg új felhasználó jelent meg online vásárlóként. Kérdés, hogy a helyzet elmúltával mennyire marad meg a szokásuk, hogy a weben vegyenek meg egyes termékeket. De abban is speciális a helyzet, hogy a vevői „szokások” megváltoztak, egészen eltérnek attól, amit „békeidőben” megszoktunk. Kisebb értékben és kevesebb terméket rendeltek egyetlen vásárláson belül; az oldalakon belül több időt töltöttek összehasonlításokkal. Ezek mind eltérések a megelőző időszakokhoz képest. Nem változott viszont, hogy legtöbben mobilon találják meg az oldalakat, ezzel szemben a vásárlások még mindig nagyobb arányban az asztali gépekről vagy notebook-okról érkeznek.
Milyen tippek, illetve trükkök alkalmazhatóak ebben a helyzetben best practice-ként?
1. Mindenkinek javasoljuk az intenzívebb kommunikációt!
A legutóbbi gazdasági válság nagy marketing tanússága volt, hogy a kommunikációjukat visszafogó cégek jóval nehezebb helyzetből indultak, mint a folyamatosan a felhasználók szeme előtt levők. Azóta jóval több ember éli online az életét, és habár a mostani helyzet pár hónapos időtartama messze van a legutóbbi válság több évétől, olyan gyorsan és hirtelen változhat a szituáció, hogy muszáj napi szinten kommunikálni. Elég egy rövid poszt, hírlevél, főoldali banner, de az tartalmazza a változás tényét, ha lehet dátummal együtt.
A kreatívokban figyeljünk arra, hogy a lehető legminimálisabban mutassunk emberek közötti interakciót – a felhasználók már tudat alatt is negatívnak ítélhetik ezt meg –, helyette csak termékképet vagy „Egy ember a termékkel” stílust alkalmazzunk. A konkrét ajánlatok mellett legalább 30-50%-ban a célcsoportot érdeklő információs tartalmakat is jelenítsünk meg.
2. Vizsgáljuk felül a marketing kampányainkat, illetve azok súlyozását!
Március közepe óta eltelt négy-öt hét adatai pont elegendőek a kampányok felülvizsgálatára. Ez a hatékonyság szempontú változtatások mellett a használt kreatívok „covid kompatibilis” átnézését is le kell, hogy fedje.
3. Most éri meg új vásárlókat akvirálni!
Tavaly márciushoz és most februárhoz képest 5-15%-os elérésbeli csökkenést tapasztaltunk. A kisebb hirdetők leállították a hirdetéseket, de a nagyobbak is megnézik, mire költenek. Mindenki próbál inkább kisebb licittel dolgozni.
Ez a megnövekedett vásárlói aránnyal együtt azt hozza, hogy jóval olcsóbban tudunk eljutni az érdeklődő felhasználókhoz. Használjuk ki ezt az időszakot, ha másra nem, hát remarketing listák építésére!
4. Indítsunk interakciós kampányokat!
Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján az értékesítés fókuszú kampányok mellett jó eredményt hozhatnak a bármilyen interakciót kiváltó kampányok is, legyen szó szavazásról, de még inkább nyereményjátékokról. Utóbbiakkal természetesen továbbra is el fogunk érni „megélhetési játékosokat”, de a később is értékes felhasználók száma is nőni fog, a márkaismertségünkkel együtt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
