Trending Now
Az emberek egy ötöde többet dolgozika home office-ban, mint korábban
A Huawei felmérése szerint az emberek többségének nem okoz gondot az otthoni munkavégzés.
Közel nyolcszázötvenen válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthoni munkavégzési szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni otthoni körülmények között a válaszadók, milyen alkalmazásokon és eszközökön tartják fenn munkahelyi kommunikációjukat, mit hiányolnak a munkahelyi környezetből, illetve mire jut több idejük home office alatt?
70 százaléknak újdonság a home office
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 55 százaléka otthonról is teljes mértékben el tudja látni munkáját, 39 százalékuk nem, valamint számottevő (6 százalék) azok aránya, akik a veszélyhelyzet kezdete óta már elvesztették az állásukat. Noha a többség boldogul, mégis nagy változásokat hozott a home office terén a veszélyhelyzet kihirdetése: a válaszadók közel 70 százaléka korábban ugyanis egyáltalán nem élt, vagy nem élhetett az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg további 17 százalékuk is csupán havi 1-3 napot volt otthon, míg dolgozott.
 |
Az eszközhasználat is részben átalakult, a válaszadók közel harmada kezdett el mikrofont, vagy headsetet használni, míg webkamerát negyedük alkalmaz az új időszaktól kezdve. Alkalmazásaik közül legtöbben – 36 százalék – a Skype-ot, míg 26,3 százalékuk MS team-et használ online munkahelyi kommunikációjához, megbeszélésekhez, 26,2 százalékuknak pedig egyáltalán nincs szüksége appra munkavégzéséhez.
Az emberek ötöde többet dolgozik, mint korábban
A válaszadók legnagyobb része – 34,9 százalékuk – pontosan annyi időt tölt munkavégzéssel otthonról, mint korábban munkahelyéről, míg 30,7 százalékuk lényegesen kevesebbet dolgozik otthonról, azonban közel 21 százalékuk még többet is dolgozik home office-ból, mint eddig tette irodájából. A résztvevők 13,7 százalék nyilatkozta azt, hogy nincs milyen feladatot végeznie otthonról, felük ugyanakkor még nem vesztette el az állását.
Külön érdekesség, hogy a válaszadók legnagyobb aránya – 42,3 százaléka – kevésbé érzi magát hatékonynak otthoni munkavégzése során, mintha munkahelyéről tenné azt. Legtöbben problémaként azt emelték ki, hogy lassú az internetkapcsolatuk, ezt a válaszadók 38,3 százaléka nyilatkozta, míg 27,9 százalékuk a videochat-alkalmazás akadozására panaszkodott. A felmérésben résztvevők 34,3 százaléka azonban problémamentesen végzi otthonról munkáját.
 |
Csúcs, hogy többet látjuk a blökit
A megkérdezettek válaszaiból arra lehet következtetni, hogy legjobban a társas interakciók hiányoznak nekik a munkahelyükről. A válaszadók több mint fele – 53,1 százalék – azt nyilatkozta, hogy a kollégákkal való beszélgetés hiányzik nekik legjobban. Örömforrásként legtöbben – 51,3 százalék – az utazási idő megspórolására tekintenek, 44,1 százalékuk azért, mert így több időt fordíthatnak önmagukra, többet láthatják gyermekeiket, kisállataikat (31,8 százalék), míg hasonló arányban, 31,7 százalék a házimunka napközbeni elvégzését is új lehetőségként éli meg jelen helyzetben.
„A Huawei Work from Home kutatás azért jött létre, mert kíváncsiak voltunk rá, hogy hogyan boldogulnak a digitális térben zajló munkavégzéssel a felhasználóink” – mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, úgy látják, hogy az emberek többsége számos új eszközt kezdett el használni a minél hatékonyabb munkavégzéshez, előtérbe került a multitasking és a készülékek közötti együttműködés is. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát a Huawei eszközei többféle módon segítik, a Huawei Share funkcióval egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek, amely lényegesen megkönnyíti a munkavégzést – tette hozzá.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.