Trending Now
Az emberek egy ötöde többet dolgozika home office-ban, mint korábban
A Huawei felmérése szerint az emberek többségének nem okoz gondot az otthoni munkavégzés.
Közel nyolcszázötvenen válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthoni munkavégzési szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni otthoni körülmények között a válaszadók, milyen alkalmazásokon és eszközökön tartják fenn munkahelyi kommunikációjukat, mit hiányolnak a munkahelyi környezetből, illetve mire jut több idejük home office alatt?
70 százaléknak újdonság a home office
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 55 százaléka otthonról is teljes mértékben el tudja látni munkáját, 39 százalékuk nem, valamint számottevő (6 százalék) azok aránya, akik a veszélyhelyzet kezdete óta már elvesztették az állásukat. Noha a többség boldogul, mégis nagy változásokat hozott a home office terén a veszélyhelyzet kihirdetése: a válaszadók közel 70 százaléka korábban ugyanis egyáltalán nem élt, vagy nem élhetett az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg további 17 százalékuk is csupán havi 1-3 napot volt otthon, míg dolgozott.
 |
Az eszközhasználat is részben átalakult, a válaszadók közel harmada kezdett el mikrofont, vagy headsetet használni, míg webkamerát negyedük alkalmaz az új időszaktól kezdve. Alkalmazásaik közül legtöbben – 36 százalék – a Skype-ot, míg 26,3 százalékuk MS team-et használ online munkahelyi kommunikációjához, megbeszélésekhez, 26,2 százalékuknak pedig egyáltalán nincs szüksége appra munkavégzéséhez.
Az emberek ötöde többet dolgozik, mint korábban
A válaszadók legnagyobb része – 34,9 százalékuk – pontosan annyi időt tölt munkavégzéssel otthonról, mint korábban munkahelyéről, míg 30,7 százalékuk lényegesen kevesebbet dolgozik otthonról, azonban közel 21 százalékuk még többet is dolgozik home office-ból, mint eddig tette irodájából. A résztvevők 13,7 százalék nyilatkozta azt, hogy nincs milyen feladatot végeznie otthonról, felük ugyanakkor még nem vesztette el az állását.
Külön érdekesség, hogy a válaszadók legnagyobb aránya – 42,3 százaléka – kevésbé érzi magát hatékonynak otthoni munkavégzése során, mintha munkahelyéről tenné azt. Legtöbben problémaként azt emelték ki, hogy lassú az internetkapcsolatuk, ezt a válaszadók 38,3 százaléka nyilatkozta, míg 27,9 százalékuk a videochat-alkalmazás akadozására panaszkodott. A felmérésben résztvevők 34,3 százaléka azonban problémamentesen végzi otthonról munkáját.
 |
Csúcs, hogy többet látjuk a blökit
A megkérdezettek válaszaiból arra lehet következtetni, hogy legjobban a társas interakciók hiányoznak nekik a munkahelyükről. A válaszadók több mint fele – 53,1 százalék – azt nyilatkozta, hogy a kollégákkal való beszélgetés hiányzik nekik legjobban. Örömforrásként legtöbben – 51,3 százalék – az utazási idő megspórolására tekintenek, 44,1 százalékuk azért, mert így több időt fordíthatnak önmagukra, többet láthatják gyermekeiket, kisállataikat (31,8 százalék), míg hasonló arányban, 31,7 százalék a házimunka napközbeni elvégzését is új lehetőségként éli meg jelen helyzetben.
„A Huawei Work from Home kutatás azért jött létre, mert kíváncsiak voltunk rá, hogy hogyan boldogulnak a digitális térben zajló munkavégzéssel a felhasználóink” – mondta el Trubek Zsuzsa. A Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere hozzátette, úgy látják, hogy az emberek többsége számos új eszközt kezdett el használni a minél hatékonyabb munkavégzéshez, előtérbe került a multitasking és a készülékek közötti együttműködés is. A fájlok gyors megosztását, a többképernyős munkát a Huawei eszközei többféle módon segítik, a Huawei Share funkcióval egyszerűen kapcsolhatók össze a különféle készülékek, amely lényegesen megkönnyíti a munkavégzést – tette hozzá.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
