Trending Now
Covid-19: a vállalati kommunikációs trendek Közép- és Kelet-Európában
Ben Petter, a Grayling 11 közép-kelet-európai irodáját felügyelő igazgatója összefoglalta a 2007–2008 utáni évek pénzügyi válságból szerzett tapasztalatai alapján, milyen változásokra számíthatunk.
Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.
Mi lehet mindennek az oka?
Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelműnek, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek.
Kommunikációs trendek a régióban
De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, és különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:
1. Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára
A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.
Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.
2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén
A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.
3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket
A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.
A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepe van.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
