Trending Now
Digitális eszközökkel segíti a leginkább rászorulók oktatását a Huawei
Ötven okoseszközt adományozott a Huawei TechnologiesHungary a Van helyed! Alapítványon keresztül halmozottan hátrányos helyzetű családok iskoláskorú gyermekeineka Digitális Összefogás akció keretein belül, Ózdon.
Magyarországon számos diák digitális eszközök hiányában egyáltalán nem, vagy csak rendkívül korlátozott módon tud részt venni a koronavírus-járvány miatt otthoni keretek között zajló oktatásban. Különösen nagy problémát jelent az eszközök és az infrastruktúra hiánya az elmaradottabb térségekben az egyébként is mélyszegénységben élő családok gyermekeinél.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által indított Digitális Összefogás akció keretében, a Digitális Jólét Program(DJP) koordinálásával a Huawei Technologies Hungary ötven készüléket ajánlott fel az Ózdon tevékenykedő Van helyed! Alapítványnak. A szervezet többek közt két évtizede segítia 7 és 20 év közötti,jelenleg 89 – mélyszegénységben élő tanuló iskolai integrációját és tanulmányi haladását, illetve újabban már magzati kortól kezdve, a kismamák bevonásával támogatja ahátrányos helyzetű helyiek társadalmi integrációját. Összesen 53 család 316 családtagját támogatják különböző módokon. A diákokat és családjaikat sokféleképp, olykor gyógyszerrel, buszjeggyel, élelmiszerrel is segítik, hogy megmaradjanak az iskolarendszerben és szakmát szerezhessenek.
Számos családban egyetlen mobiltelefon vagy egyéb informatikai eszköz sincsen, ezért az alapítvány által támogatott gyerekek, fiatalok eddig nem, vagy csak korlátozottan tudtak becsatlakozni az online oktatásba. A Huawei felajánlásának köszönhetően a diákok így nem esnek ki a tanulásból, nem kell parkolópályán várakozniuk vagy hétfőnként elmenniük az iskolába a papíralapon átadott feladatokért. A tanulókat patrónusaik segítik majd abban, hogy az új eszközökkel – amelyeket a DJP közreműködésével mobilinternettel is elláttak – minél előbb fel tudják venni az online tanulással a lépést.
„Sok évi munkával elértük, hogy minden patronáltunk most bizonyítványt, végzettséget szerez, nincs lemorzsolódó diák, sőt néhányan budapesti gimnáziumba, középiskolába járnak” – emelte ki Bódis Krisztina, a Van Helyed! Alapítvány létrehozója. Hozzátette: „a gyerekek azért küzdenek, hogy jobban éljenek, mint a szüleik. Ők azok, akik megtörik a mélyszegénység körforgását a családjukban”.
William Wu, a Huawei Technologies Hungary igazgatója hangsúlyozta, hogy az alapítványnál és patronáltaknál tett személyes látogatások megérintők és egyben felemelők, reményt adók voltak. A digitális esélyegyenlőség megteremtése a vállalat régi célkitűzése, ennek érdekében indították el tavaly a fiatalokat és a gyermekgyógyászat betegeit digitális eszközökkel támogató „Tech for All – 1000 Álom” programot is. S ennek létjogosultsága a látogatások után csak további igazolást nyert – tette hozzá.
A társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, korábbi emberi erőforrásokért felelős miniszter, Balog Zoltán köszönetét fejezte ki a Huawei adományával kapcsolatban, mivel a felajánlás lehetővé teszi a mélyszegénységben élők digitális oktatásba való bevonását. Az okos eszközök nélkül olyan lemaradásban lenne részük, amelyet semmivel sem lehetne pótolni, emelte ki a miniszterelnöki biztos.
Az elmúlt négy hétben a Digitális Összefogás akció (https://digitalisjoletprogram.hu/) keretében, mintegy 30 milliárd forintnyi felajánlás érkezett a magyarországi gazdasági szereplőktől, amelyek elsődlegesen a tanárokat, a diákokat, az iskolákat, a tankerületeket, a szülőket, a munkavállalókat és a munkaadókat, illetve a járvány legveszélyeztetettebbjeit, a 65 évnél idősebb állampolgárokat segítik – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.
A Digitális Összefogás akciót az ITM hívta életre a koronavírus okozta veszélyhelyzet leküzdésének támogatására. A program célja, hogy a digitális ágazat szereplőinek felajánlásaival, a Magyarországi 5G Koalíció, a Mesterséges Intelligencia Koalíció, a Hírközlési Érdekegyeztetési Tanács (HÉT), az IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), valamint az Infotér (Informatika a Társadalomért Egyesület) részvételével a magyar polgárokra nehezedő terhek, a digitalizáció adta lehetőségek kiaknázásávala Digitális Jólét Program keretében a DJN Kft. koordinációjában csökkenjenek.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.