Trending Now
Elnézőbb lehet a Versenyhivatal a létfontosságú eszközök gyártóival szemben
Az Európai Versenyhatóságok Hálózata közös közleménye értelmében bizonyos létfontosságú eszközöket előállító ágazatok adott esetben könnyítésekre, vagy hatósági engedményekre számíthatnak.
Az európai versenyjog még különleges gazdasági helyzetekben is csak nagyon indokolt esetben enged eltérést a szigorú megközelítéstől, ami a versenykorlátozó magatartások minden formáját tiltja, hogy ezzel segítse elő az európai közös piac fejlődését és egységesítését.
A koronavírus (COVID-19) okozta világjárvány azonban ezen a téren is tudott újat mutatni: az Európai Versenyhatóságok Hálózata (European Competition Network – ECN), melynek a magyar versenyhatóság, a GVH is tagja, közös közleménye értelmében bizonyos létfontosságú eszközöket előállító ágazatok – mint pl. a gumikesztyű, szájmaszk, egyéb egészségügyi termékek – adott esetben könnyítésekre, vagy hatósági engedményekre számíthatnak a versenyjogi szabályok alkalmazása során. A CERHAHEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértőinek segítségével tekintjük át röviden a legfontosabb újdonságokat:
Az ECN elfogadja, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel az érintett létfontosságú termékek esetében szükséges lehet független vállalkozások koordinációjára annak érdekében, hogy azok minden fogyasztóhoz eljuthassanak. Elegendő, ha arra gondolunk, micsoda kiemelt közérdek fűződik most ahhoz, hogy minden szájmaszkokat gyártó vállalkozás megfelelő alapanyaghoz juthasson, hogy a termelés minél több helyen folytatódni tudjon (normál versenykörülmények között az alapanyagok elosztása kartellnek minősülhetne).
Az ECN jelen helyzetben – csak és kizárólag a járványveszély elmúltáig – nem avatkozik közbe a szükséges, arányos és időben korlátott koordináció esetén, mivel az esetleges versenykorlátozások társadalmi haszna – így a közlemény – messze fölülmúlja az azzal okozott gazdasági károkat.
Az ECN tag hatóságok – kivételes jelleggel, teljességgel eltérve az eddigi gyakorlatuktól – biztosítják annak a lehetőségét, hogy a szóban forgó vállalkozások, amennyiben bizonytalanok magatartásuk jogszerűségét illetőleg, informális kérdésekkel fordulhassanak a versenyhatóságok felé, akik felvilágosítást adnak a tervezett kooperáció megengedhetőségét illetően.
Mindazonáltal az ECN közleményében hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet tervez fordítani arra ezekben a nehéz időkben, hogy a létfontosságú termékek (szájmaszk, kézfertőtlenítő stb.) versenyképes árakon álljanak a fogyasztók rendelkezésére. Ennek érdekében az európai versenyhatóságok mindent meg fognak tenni az ezen termékeket érintő áremelő hatású kartellek, vagy erőfölényes vállalkozások esetén a túlzó, monopol árazás megakadályozására. Ez utóbbi ellen az ECN közleménye azt ajánlja ezen termék gyártóinak, hogy maximum árakat javasoljanak termékeik disztribútorainak, amely megakadályozhatja az ilyen típusú visszaéléseket.
„Ezekben a vészterhes időkben csábító lehet megkerülni bizonyos versenyszabályokat, azonban még a hatóságok engedékenyebb hozzáállása sem ad alapot kőkemény versenykorlátozásokra (kartellek, erőfölénnyel visszaélés). Éppen ezért minél hatékonyabban, de mellette jogszerűen kell alkalmazkodni a kihívásokhoz és megtalálni a megengedhető együttműködési formát” – mondja dr. Polauf Tamás, a CERHA HEMPEL partnere.
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.
Trending Now
A technológiai fejlődéssel új biztonsági kockázatokra is fel kell készülni
A mesterséges intelligencia (MI) elterjedésével az információbiztonsági szakértők feladatai már kiterjednek az azzal kapcsolatos biztonsági kockázatok kezelésére is, mert újszerű kitettséget jelentenek az intelligens eszközök és az MI-vel ellátott folyamatautomatizálás is – ismerteti a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég az MTI-nek küldött közleményében.
Barta Gergő, a Deloitte kibervédelmi osztályának vezető MI szakértője a közleményben kiemelte:
már látszanak annak jelei, hogy a technológia fejlődése új kihívások elé állítja a szervezeteket, hiszen a biztonsági incidensek már második éve a legjelentősebb működési kockázatnak számítanak világszerte.
Az ezekkel kapcsolatos költségek már 2022-ben sosem látott csúcsra emelkedtek, és a várakozások szerint a következő években többszörösükre ugranak majd – mutatott rá.
Az új biztonsági kockázatok felértékelhetik majd az információbiztonsági vezetők szerepét. Az ő feladatuk, hogy a munkatársakat oktassák, illetve a vezetőket tájékoztassák a legfrissebb kockázatokról és azok lehetséges kezeléséről.
A biztonsági szakértőknek fel kell mérniük, hogy a modellek hogyan kezelik az érzékeny adatokat, és biztosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az adatvédelmi törvényeknek és előírásoknak.
A vezetőknek megbízható jogosultság-kezelési folyamatot kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá a rendszerekhez, modellekhez és az adatokhoz. A szervezeteknek megfelelő naplózási képességekkel és monitoring rendszerekkel kell rendelkezniük a biztonsági incidensek észlelése és az azokra való azonnali reagálás érdekében.
A biztonsági vezetőknek kell irányítaniuk a rendszerekkel kapcsolatos képzést, és fel kell hívniuk az alkalmazottak és az érdekeltek figyelmét a releváns tudnivalókra.
A jövőre gondolva a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük olyan módszerek alkalmazását, mint a személyre vagy adott pozícióra szabott szakmai képzések, online tanfolyamok és tájékoztató workshopok, hogy ily módon is oktassák és képezzék a munkavállalókat a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének lehetséges kockázatairól – ismerteti a Deloitte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
Döntött a Kúria: az Elk*rtuk filmmel nem sértették meg Hann Endre személyiségi jogait
Elutasította a bíróság Hann Endre felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős, másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A döntés előzményei között érdemes felidézni, hogy az óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című mozifilm kapcsán Hann Endre azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt föl a filmben – írja a Magyar Nemzet.
A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született.
A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.
A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki. Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.
A teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: Kálomista Gábor, a Megafilm producere A helység kalapácsa című televíziós film forgatásáról tartott sajtótájékoztatón a tordasi Westernfaluban 2022. augusztus 17-én