Trending Now
Hogyan kommunikálj a vásárlóiddal a jelenlegi válság idején?
R. Nagy András, a Probakő Kommunikácó ügyvezető igazgatója összegyűjtötte, mit lehet és mit kell kommunikálni ebben a vészterhes időszakban.
A világméretű koronavírus járvány soha nem látott fenyegetést jelent a vállalatoknak. Nem csak az alkalmazottak egészségét veszélyezteti, hanem a vállalkozások általános pénzügyi stabilitását, sőt a beléjük vetett közbizalmat is megrengetheti. Ilyen helyzetben a kommunikáció és a transzparencia valójában létfontosságú – írja R. Nagy András a Probakő Kommunikácó ügyvezető igazgatója a cég blogján.
A pandémia ráadásul megidézte az általános gazdasági recesszió rémét. A „recesszió” kifejezés a cégvezetők körében körülbelül olyan tabu, mint Harry Potter világában Voldemort nagyúr neve (nem mondjuk ki a nevét, csak Tudodki-ként utalunk rá…). A visszaesés azonban a gazdaság velejárója, sajnos vagy nem sajnos, de időről-időre előfordul. Na de mi a teendő, ha bekövetkezik (amire most igen jó esély van)?
Amikor az autó megcsúszik egy jégbordán, a sofőrök nagy részének ösztönös reakciója, hogy ellenkező irányba rántja a kormányt. És ezzel csinál igazán nagy galibát. A gyakorlott vezetők picit rákormányoznak, és csak utána próbálják egyenesbe húzni a kocsit. Ez a helyzet a jelenlegihez hasonló krízisszituációkkal is. A vezetők egy része ösztönösen leállítja a kommunikációt, és ezzel hosszabb távon csak tetézi a problémákat. Kommunikálni ugyanis kell, hiszen a fogyasztás a recesszióban természetesen csökkenni fog, teljesen azért akkor sem szűnik meg.
Mit lehet és mit kell kommunikálni ilyen vészterhes időszakban?
Használd még aktívabban a közösségi platformokat!
Minden bizonnyal már jó ideje jelen vagy a Facebookon, a LinkedIn-en, esetleg az Instagramon és még néhány egyéb közösségi felületen. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb hiba visszavenni a social kommunikációból. Inkább növeld a márkád közösségi média jelenlétét, lépj közvetlen kapcsolatba a vásárlóiddal, kérj visszajelzést tőlük a közösségi csatornáidon! Légy elérhető! A közösségi médiában a márkák még ilyen kihívásokkal teli időszakban is tovább tudják erősíteni szerethető mivoltukat.
Ilyen időszakban különösen fontos az ún. social listening. Azaz figyeld a közösségi felületeket, mikor és milyen témák jönnek elő, amelyek hatással lehetnek a céged működésére. Szóval ne csak beszélj a közösségi médiában, hanem tanulj meg aktívan hallgatni is.
Szerencsére ezek a feladatok home office-ból is tökéletesen végezhetők. Legyen olyan csapattagod/ügynökséged, aki villámgyorsan tud reagálni, kérdésekre, hozzászólásokra válaszolni. Lásd el őket naprakész információkkal, hogy minél hamarabb reagálni tudjanak a platformokon megjelenő tartalmakra, infókra.
Légy véleményvezér!
Válság idején az első sokk elmúltával mindenki arra keresi a választ, hogyan, merre tovább. Oszd meg, hogyan kezeli a vállalatod a jelenlegi gazdasági helyzetet, és mutasd meg, hogyan fogsz a helyreállításhoz! Természetesen ezeket az üzeneteket hozd összhangba a vállalatod egyéb üzeneteivel, hogy a lehető leghatékonyabban tudd támogatni azokat.
A véleményvezér szerep a közösségi felületeken kívül két platformon is működőképes lehet: a médiában és saját felületeken.
Bár a koronavírus témakör egyértelműen dominálja a médiát, ezt ki is lehet használni. Amennyiben tudsz olyan üzenetet mondani, amely beleilleszkedik ebbe a narratívába (pl. általad beazonosított rendkívüli piaci trendek, különleges adatok, a járványhelyzet szokatlan kezelése stb.), jó esélyed van arra, hogy bekerülj a most készülő cikkekbe.
A véleményvezér szerep elérésének kiváló saját eszköze a szakmai blog. Ezen a felületen hosszabb-rövidebb írásokat, vagy akár videós anyagokat is megoszthatsz. Ha szakértő segítséggel, jól építed a blogot, hamarosan fontos szakmai forrás lehet a sajtó számára, és a Google találatok sorában is előkelő helyen szerepelhetnek a cikkeid.
Kezdd helyben!
A járványhelyzet, illetve a fertőzéseket visszaszorítani hivatott (részben önkéntes) karantén számos új szükségletet teremtett – első sorban az idősek körében. A legújabb hírek szerint Nagy-Britanniában egyetlen nap alatt 400 000 önkéntes jelentkezett, hogy segít bevásárolni, kapcsolatot tartani, lelki segélyt nyújtani az otthonaikban rekedt nyugdíjasok vagy krónikus betegségben szenvedők számára.
Határozd meg, hogy a vállalatod hogyan kapcsolódhat a helyi közösségekhez. Menj vissza az alapokhoz! Tegyél valami egyszerűt az oktatás, kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek támogatása érdekében, amelyek a telephelyed, központod, vagy kiskereskedelmi egységeid közelében vannak. Ez bármilyen egyszerű dolog lehet: pl. felesleges élelmiszer gyűjtése a helyi rászorulók számára, segítség nyújtása a vírusfertőzés idejére otthonaikba kényszerült idősebbeknek. Még a kis gesztusok is sokat jelenthetnek a márkád és a közösség viszonyában.
Amennyiben szükséged van kommunikációs segítségre ebben a válságos időszakban, vagy csak szakmai tanácsot szeretnél, keress bizalommal a rnagy@probako.hu email címen.
A cikk eredeti megjelenési helye: https://probako.hu/blog/hogyan-kommunikalj-a-vasarloiddal-a-jelenlegi-valsag-idejen
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció