Trending Now
Hogyan tartható a lélek a több száz fős értékesítő csapatban?
Telenor-szubjektív a frontvonalból Oláh Gábor lakossági értékesítési igazgatóval kihívásokról, vezetői támogatásról, motivációról és összetartásról.
„Koronavírus-járvány nélkül is az volt az egyik legfontosabb, hogy minden szempontból biztonságban tudjam a kollégáimat, de ez most különösen igaz. Üzenetváltások, telefonhívások, videókonferenciák; nem túlzás azt állítani, hogy a nap 24 órájában történik valami, és az sem ritka, hogy olyan változásokat kell lekövetnünk, ami alapjaiban befolyásolja a Telenor üzletek működését és az ott dolgozó emberek mindennapjait, biztonságát. 20 éve dolgozom értékesítési vezetőként, sok mindent láttam és oldottunk meg már a csapatommal, de ez a mostani időszak eddig nem látott kihívásokat hozott mindenki számára.
A Telenor székházat már március közepén kiürítettük, és aki teheti, home office-ban dolgozik, ami egy remek lehetőség, de az üzleteinkben teljesítő hősöknek – érthető módon – nem opció. Üzleteink a hatályos rendelet szerint rövidített ideig, 15:00 óráig tartanak nyitva. Első ránézésre ez kevesebb munka, ugyanakkor a vírushelyzet miatt egy sokkal fokozottabb állapotot jelent mindenkinek: az értékesítő csapatomnak és a betérő ügyfeleknek egyaránt. A kollégák, bár óraszámban kevesebbet kell jelen lenni, megkapják a rendes fizetésüket, a vállalatvezetésben ezzel kapcsolatban teljes egyetértés volt, hiszen ez a szolidaritás és az együttműködés időszaka.
Alapvetően arra kérjük ügyfeleinket, hogy ha tehetik, online vagy telefonos rendszerben intézzék ügyeiket, mégis sokan számítanak a személyes segítségnyújtásra, számos kérdést magabiztosabban képesek megoldani, ha szemtől-szemben intézik azt kollégáinkkal, mi pedig tartjuk a frontot, mert tartani kell! Az üzlethálózatban teljesítő kollégák naponta minimum 30-40 ügyfelünkkel kontaktálnak.
Néhány tudatos lépéssel sokat tettünk azért, hogy a kollégák és a betérő ügyfelek biztonságérzetét, sőt a biztonságát növeljük. Az üzlethálózatban már egészen korán bevezettünk alapvető óvintézkedéseket, például az önkéntes, kéthetes karantént azoknak, akik veszélyeztetett országból tértek haza, március elejétől fizetett szabadságra küldtük a krónikus betegséggel küzdőket, illetve azokat, akik veszélyeztetett csoporttal élnek egy háztartásban. Maszkkal és kézfertőtlenítővel láttuk el minden munkatársunkat és az üzletbe érkező ügyfeleknek – közös biztonságunk érdekében – be kell tartania bizonyos szabályokat, mint a maximált egyidejű ügyfélszám az üzletben, arc eltakarása ügyintézés során, stb. Azt látjuk, hogy az ügyfeleink nagy része felelősen viselkedik, de készenlétben kell lennünk arra a helyzetre is, amikor valaki másokat veszélyeztetve nem tartja be az óvintézkedéseket.
Ahhoz, hogy ezt bírja az ember, extra motiváció kell, és ez nem a pénz! A konkrét óvintézkedések mellett az egyik első feladatom az volt, hogy megnyugtassam a kollégákat. Több platformon élő párbeszéd van a mindennapokban is, ezt most tematizálnunk kellett a közös célért: a biztonságért. Őszintén, nyíltan és empátiával. Én korábban is ezekre az értékekre építettem a csapatommal való kapcsolatot, de a mostani helyzetben az eddigi módszer nem volt elég: extra törődés, emberi hang és odafigyelés, mindez rendszeresebb és interaktívabb formában. Így pontosan tudom, hogy mi az, ami foglalkoztatja őket, mire érzékenyek vagy mi nyugtatja meg őket, ők pedig érzik, hogy bátran fordulhatnak hozzám akár közös platformokon, akár privát csatornán is. A mostani helyzetben különösen fontos az empátia, az apró gesztusok, az egymásra való odafigyelés. És persze az összefogás, aminek egy csodálatos megnyilvánulása például, hogy a székházból home office-ba állt kollégáink praktikus és vidám mintás maszkokat varrnak az üzletekben dolgozók részére. Mindezt amellett, hogy a hivatalos egészségügyi ellátmányt erre biztosítjuk.
„Békeidőben” egy-két jól időzített motivációs beszéddel és a sikerek közös ünneplésével hatalmas fejlődést lehet elérni egy ekkora közösségben, de most, vészhelyzetben az emberi oldalát kell megfogni a dolognak. Nem ezért csinálom, de engem is megerősít, hogy rengeteg hálás üzenetet kapok a csapattól, de akár olyat is, amiben megerősítésre várnak a srácok; ez azt jelenti, bíznak bennem, a bizalom pedig nekem ad erőt.
„Nem akarom cserben hagyni a csapatot, szerinted maradhatok otthon?”
„A kisfiam annyira boldog volt, hogy otthon maradhatok vele!”
Ebben a bizonytalan időszakban, amikor napról napra változik a helyzet, amikor sokan pánikolnak, extrán fontos, hogy találjunk egy biztos pontot, és egy üzlethálózatot életben tartó csapat élén a vezetőnek kell ennek a biztos pontnak lennie. Egy ilyen krízishelyzetben elengedhetetlen, hogy a vezető legyen a kollégák számára az a világítótorony, amit mindig látnak, és tudják, merre találják azt a biztos pontot. Vezetőként és munkaadó vállalatként is az a feladatunk, hogy a kollégáknak garantáljuk a legbiztonságosabb munkakörnyezetet, biztosítsuk a béreket és a létbiztonságot, a szakmai kihívásokat és adjunk személyes támogatást, megerősítést, amikor erre van szükség, merjünk akár kemény vezetőként is embernek lenni” – Oláh Gábor, a Telenor lakossági értékesítési igazgatója.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.