Trending Now
Hogyan védi a UX dizájn a fogyasztókat?
A járványügyi vészhelyzetben megnövekedett a hackertámadások száma, ami ismételten felhívta a figyelmet az internetbiztonság fontosságára. A UX szerepe ebben a kérdésben is hatalmas, hiszen az erős adatvédelmet érthető és könnyen kezelhető formába kell önteni egy online termék vagy szolgáltatás esetében. Cikkünkben olyan szempontokat soroltunk fel, melyet minden webes felület tervezésekor érdemes figyelembe venni.
Gyakori tévhit, hogy minél biztonságosabb egy felület, annál bonyolultabb és annál kevésbé felhasználóbarát. Máig sokan áldozzák fel látogatóik biztonságát a jobb felhasználói élmény oltárán, pedig a két szempont összeegyeztethető. Ráadásul a rossz biztonság nem valamiféle extra szolgáltatás vagy feladat kéne hogy legyen, hanem olyan alapvetés, ami semmi esetre sem kérdőjelezhető meg. A UX tervezők szerepe ebben a kérdésben megkerülhetetlen.
A UX tervezők szerepe a weboldaltervezés során gyakran olyasmi, mint egy fordítóé: a technikai információkat olyan könnyen emészthető formában kell a felhasználók felé kommunikálniuk, amiket szinte észrevétlenül képesek értelmezni és
A biztonsággal kapcsolatban nem ritka, hogy a felhasználói visszajelzéseket figyelmen kívül hagyják. De ahhoz, hogy valóban megfeleljen a felhasználók biztonsági igényeinek, a tervezőknek meg kell ragadniuk motivációikat, viselkedésüket és elvárásaikat. Az oldalra tévedő vagy a szolgáltatást használni akaró személyek gyakran nagyon keveset tudnak a digitális biztonságról, így a tervezőknek meg kell tanulniuk előre látni a kockázatok szintjét, amelyekkel a felhasználók szembesülnek, amikor a különféle képernyőkön és szolgáltatásokban navigálnak. Minél korábban lehet a kockázatokat a tervezési folyamatban azonosítani, annál jobb.
A stakeholderek (banki rendszerek szabványai, egészségügyi szabványok stb.) figyelmen kívül hagyása vagy a véleményük késői beépítése a tervezési folyamatba megkétszerezi a kockázatot. Biztonsági réseket nyithat meg olyan termékekben, amelyeket egyébként meg lehetett volna akadályozni, vagy olyan termékeket eredményezhet, amelyek annyira nem biztonságosak, hogy alig használhatók.
Szempontok, melyeket érdemes figyelembe venni a tervezés során
Titkosítás
A titkosítás olyan módszer, amellyel az érzékeny információkat oly módon lehet továbbítani, hogy az csak egy véletlenszerű karakterhalmaznak tűnik. Fontos tervezési szempont a kommunikációs funkciókkal rendelkező digitális termékekben. Az olyan alkalmazásokban, amelyekben gyakran hívásokat, szövegeket, videókat, képeket és dokumentumokat cserélnek a felhasználók (gondolhatunk itt pl. a WhatsApp-ra), a végpontok közötti titkosítás biztosítja, hogy csak a beszélgetésben részt vevő felhasználók láthassák a kicserélt adatokat.
Ez azt jelenti, hogy senki, sem az alkalmazás mögött álló vállalkozás, sem bűnözők nem láthatják az üzenetek tartalmát. Amikor a felhasználók tudják, hogy információjukat ilyen intézkedések védik, sokkal inkább hajlandók bízni a vállalat egyéb alkalmazásaiban, termékeiben is.
Hitelesítés
Fontos ellenőrizni, hogy csak a fiók tulajdonosai tudnak-e bejelentkezni – és hogy minden betolakodó blokkol -e a rendszer. A hitelesítés a leghatékonyabb módja a digitális termékek jogosulatlan hozzáférés elleni védelmének. Az olyan funkciókat, mint a felhasználónevek bekérése és a jelszóigények, a tervezési folyamat elején azonosítani és tesztelni kell.
A további biztonság érdekében kétfaktoros hitelesítés (2FA) adható hozzá. A 2FA segítségével elérhető hogy a felhasználók egyrészt beírják a felhasználónevet és a jelszót, majd egy bejelentkezési kódot is kapjanak a mobiltelefonjukra vagy e-mail címükre és így még biztosabban kizárhatók a jogosulatlan belépések.
Adatvédelem
Végső soron az adatvédelem etikai szempontot jelent a tervezők és a vállalkozások számára. Amikor a felhasználók a személyes adataikat digitális termékhez való hozzáférésért cserébe megadják, akkor a döntéshozatalnál egyúttal bizalmat szavaznak az adott adatkezelő vállalatnak, hiszen azt feltételezik, hogy az megvédi őket. Bíznak abban is, hogy a tervezők és a fejlesztők által bevezetett szolgáltatások képesek ellenállni az adattámadásoknak.
A digitális termékeket a felhasználók számára készítik a vállalatok, nem lehet tehát elvárni, hogy a felhasználó áldozza fel vagy kockáztassa az adatait a termék megszerzéséért. A felhasználók termékkel való interakciója soha nem járhat azzal a kockázattal, hogy adataikat kiszivárogtatják vagy ellopják. Sajnos nem mindig ez a helyzet.
A legtöbb számítógépes bűncselekményt a felhasználók személyes adatainak megszerzése céljából hajtják végre, ám az UX tervezői segíthetnek ezen. Ez olyan funkciók bevezetésével érhető el, amelyek pl. arra ösztönzik a felhasználókat, hogy válasszanak erősebb jelszavakat, és kerüljék a személyes adatok megosztását az online felületeken.
Például egy termék hitelesítési felületén elhelyezhető egy barátságos hangvételű üzenet, amely tájékoztatja a felhasználókat arról, hogy miért fontos erősebb jelszavakat alkalmazni. Ahelyett, hogy arra kényszerítenénk őket, hogy 12 karakterből, kis- és nagybetűkből, számból és szimbólumból álló jelszavakat hozzanak létre, az üzenet egyszerűen azt mondhatja: „Erősebb jelszóra van szüksége ahhoz, hogy adatait biztonságosan tárolhassuk”, majd akár hosszabb tájékoztatás is adható a folyamatról. Így a felhasználók jobban megértik az adatok és a magánélet védelmének szükségességét.
A felesleges biztonsági akadályok eltávolítása
Ha a termékbiztonság az összes érdekelt fél bevonásától függ, akkor a tervezőknek időt kell fordítaniuk a fejlesztőkkel és a kiberbiztonsági szakemberekkel folytatott konzultációra. A fejlesztők általában sok olyan korláttal szembesülnek, amelyek befolyásolják a tervezést. A kiberbiztonsági szakemberek segíthetnek a tervezőknek a legfrissebb biztonsági stratégiákkal, eszközökkel és a megfelelőségi előírásokkal kapcsolatban.
A biztonsági szakértőkkel folytatott konzultáció, és a biztonsági intézkedések során össze nem egyeztetett túl sok elvárás végül azt is eredményezheti, hogy a termék túl nehezen hozzáférhető és emiatt a felhasználók inkább máshova fordulnak. Az olyan homályos üzenetek, mint például: „Az internetkapcsolat nem biztonságos”, nem segítenek a helyzeten, mert csak arra motiválják a felhasználóknak, hogy megkerüljék a védelmükre szolgáló biztonsági funkciókat.
Social engineering
Az összes digitális biztonsági támadás közül a social engineering, a személyek figyelmetlenségének, információhiányának vagy más gyengeségének kihasználása az egyik leggyakoribb formája. Ez a világszerte elkövetett jogsértések közel 90% -át teszi ki, és inkább a megtévesztés művészetére támaszkodik, mint a kifinomult technikai képességekre.
Az adathalászat (ami leggyakrabban az e-mailekben fordul elő) erősen támaszkodik a social engineering stratégiákra, hogy megijessze, nyomást gyakoroljon és megzavarja a felhasználókat érzékeny információk és nehezen megkeresett pénz átadására bírva őket. Az adathalász támadások elleni védelem érdekében a tervezők biztonsági fórumokat hozhatnak létre, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy értesítsék a weboldal vagy hírlevél tulajdonosát, ha valami szokatlan dolgot észlelnek, vagy akár figyelmeztetéseket tehessenek közzé más felhasználók számára.
A tervezőknek is figyelniük kell a biztonságra
A biztonságba fordított összes erőfeszítésre ellenére is adódhat probléma, egy figyelmen kívül hagyott biztonsági rés komolyan veszélyeztetheti a digitális termékek biztonsági integritását.
Minden létrehozott termékhez száz (akár több ezer) tervezési elemből áll. A tervezés és fejlesztés során pedig tucat kommunikációs csatornát használnak a projektben résztvevő szakemberek. A stratégiai dokumentumokhoz kapcsolódó linkeket több félnek is elküldjük, legyen szó külsős szakemberekről, egy kapcsolódó szolgáltatás tulajdonosairól vagy bárkiről, aki a tervezésben részt vesz. Az elosztott csapatok egyre inkább a felhőalapú tervezőeszközöktől függenek.
Ha a tervezők nem tesznek óvintézkedéseket munkájuk és kommunikációjuk védelme érdekében, a támadók megtalálják a szervezeti gyenge pontokon való beszivárgás módját.
Ez többféle védelmi réteg együttes alkalmazásával védhető ki, például saját VPN létrehozásával, kiberbiztonsági képzésen való részvétellel, valamint az eszközkezelési és kommunikációs irányelvek bevezetésével.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
