Trending Now
Hogyan vélekedik 123 vállalat a koronavírus gazdasági hatásairól?
A járvány által kialakult helyzet óriás változásokat generál az egész világban, amelyeket gazdasági, munkaerő-piaci és HR szakmai szempontból is érdemes megvizsgálnunk – erről szól a HR Evolution kutatása.
A HR kihívásai iparáganként rendkívül különbözőek lehetnek. Vannak területek, ahol teljesen leállt a szektor – ilyen például a turizmus, a vendéglátóipar, a szállodaipar, a rendezvényszervezés, a szórakoztatóipar, a kulturális és sportesemények és a taxi szolgálat – írja a kutatást elemző cikkében a HR Evolution.
Mindezek mellett viszont olyan területek is akadnak, amelyek hatalmas leterheltséggel és munkaerő igénnyel működnek ebben a kiélezett helyzetben is – ilyen például az, az élelmiszer-kiskereskedelem és az ételkiszállító vállalkozások.
Ezek a változások sokrétűek, gyors alkalmazkodást és rugalmasságot követelnek meg tőlünk – munkáltatóktól és persze a munkavállalóinktól egyaránt.
A változás gazdasági hatásainak felmérése és a piaci tapasztalatok feltérképezése érdekében 2020. március 18-23. között a HR Evolution egy rövid felmérést végzett, amelyet 123 vállalat képviselője töltött ki.
A felmérésben arról kérdezték a cégeket, milyen gazdasági, HR és munkaügyi intézkedéseket vezettek be eddig, illetve hogyan tervezik a létszámuk alakulását a jövőben.
A TOP gazdasági intézkedések a következőek voltak:
- A vállalatok 56%-a, azaz több, mint a fele kényszer szabadságra küldte dolgozóit
- 48%-uk a külsős együttműködéseket elhalasztotta, elnapolta
- 34%-uk, azaz az 1/3-uk a munkavállalók munkaidejét csökkentette
- 30%-uk, felfüggesztette a kölcsönzést és vagy diákfoglalkoztatást és a külsős együttműködéseket
- 26%-uk, azaz több, mint az ¼-ük állásidőt fizet.
- 19%-uk leépít és ugyancsak 19%-uknál a teljes gyár leállás már a 2. héten megtörtént.
Ezeken kívül voltak további intézkedések is, mint pl: stratégia újragondolása, folyamatok áttekintése, költségek racionalizálása, kulcs munkaerő megőrzése, üzleti partnerek támogatása, munkaidőkeret lehetőségeinek kihasználása, technológiai tanulás, fizetésemelés halasztása, távolléti díj, bércsökkentés
A HR és munkaügyi TOP intézkedések az alábbiak voltak:
- A vállalatok 94%-ánál bevezették a home office rendelkezést és áttértek az online megbeszélésekre, munkára.
- 73%-uk gyakrabban, alaposabban takarítja a cég teljes területét, 48%-uknál óránként fertőtlenítenek.
- 69%-uknál ráerősítettek a tudatos belső online kommunikációra
- 47%-uk, azaz a munkáltatók csaknem fele foglalkozik a pánik kezelésével, ugyanakkor csak 14%-uk nyújt munkavállalóinak pszichológiai, pénzügyi támogatást
- Izoláció, szeparáció 39 – 29%-ban jelent meg.
További intézkedések, amelyeket a HR-es kollégák említettek a felmérésben: területre belépés előtt kockázatelemző kérdőív, testhőmérséklet mérés, látogatók kitiltása, céges busz megszűntetése és az egyéni közlekedési módok támogatása, gyerekes szülők segítése, védelmi eszközök biztosítása, időskorúak védelme
Munkavállalói létszámváltozással kapcsolatos témakör
Izgalmas eredmény, hogy a vállalatok 68%-a nem tervez létszámváltozást. Ez jó hír.
17%-uk, átlag 14%-os mértékben létszámcsökkenésre kényszerül, és igen, ezen cégen legtöbbje az autóiparba tartozik. Az autóipar mellett azonban a logisztika és egyes kereskedelmi iparágak is leépítésre kényszerülnek.
A kutatásban részt vett vállalatok közül 13% bővülést tervez, átlagosan 21%-os mértékben. A következő szektorok számítanak bővülésre: építőipar, pénzügy, kereskedelem (élelmiszer), termelésen belül gyógyszer, gyógyászati, szolgáltatás, mint pl futárszolgálat.
A HR Evolution az alábbi videóban részletezi a felmérés eredményeit:
A cikk eredeti megjelenési helye: https://hrevolution.hu/koronavirus-gazdasagi-hatasai-kutatas/
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
