Trending Now
Idén is folytatódnak az átadások a Városligetben
Már eddig is másfél millió látogatót vonzottak a Liget Budapest projekt fejlesztései, pedig számos beruházás még átadás előtt áll.
A Liget Budapest projekt történetének eddigi legsikeresebb évét zárta: a közönség birtokba vehette a Városligeti Sportcentrumot és a 2 kilométeres futókört, a Mőcsényi Mihály botanikus kertet és egy újabb kutyás élményparkot is. Ezzel már csaknem 150 ezer négyzetméternyi zöldfelület újult meg a parkban – közölte a projekt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Baán László.
A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa kiemelte, hogy 2020-ban mérföldkőhöz érkezett a Városliget autómentesítése is, átadták ugyanis a Dózsa Györgyi úti Múzeum Mélygarázst, melynek felszínén – a korábbi parkoló helyén – promenádot alakítottak ki több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel.
De a fejlesztések sem állnak le: 2021 végén megnyílik például a Magyar Zene Háza és a Liget projekt részeként megvalósuló új kulturális intézmény, a komáromi Csillagerőd, majd 2022 tavaszán a Néprajzi Múzeum is.
A parkrehabilitáció következő ütemében megújul és visszanyeri régi fényét a park egykori történeti bejárata, a Rondó, a Dózsa György út mentén új szakasszal bővül a promenád, visszatér a Ballon kilátó, valamint az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza környezetének kertészeti kialakítása is megtörténik – tette hozzá.
Baán László emlékeztetett arra, hogy a japán sztárépítész, Fudzsimoto Szu tervei alapján épülő Magyar Zene Házát a világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a napokban az amerikai CNN hírtelevízió. A ház kivitelezése jó ütemben halad, az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete és az egész Európában legnagyobb, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, hatalmas üvegfalai már láthatók, tavasszal pedig megkezdődik az állandó kiállítás építése is – mondta el.
Az új intézmény komplex zenei beavatóhelyként működik majd, amelynek sokszínű programkínálata a zene és a hangok világának számtalan élményét tárja a látogatók elé: interaktív zenetörténeti kiállításokat, koncerteket, zenepedagógiai foglalkozásokat. A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a romos Hungexpo irodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület újranyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók – emelte ki a miniszteri biztos.
Hozzátette: már elérte legmagasabb pontját az új Néprajzi Múzeum díjnyertes épülete is, melynek kivitelezése jó ütemben halad a korábbi parkoló helyén, az 56-osok terén. Már látható az épület majdan két domboldalt képező íves szerkezete, míg a kiállítótereknek is helyet adó, föld alatti szinteken jelenleg a szakipari munkákat végzik.
Az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjtemény több mint száz éves történetében először költözhet a saját igényei szerint kialakított, világszínvonalú otthonba, amelyben az eddigi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a gazdag gyűjteményi anyag bemutatására – közölte.
Baán László kitért a projekt további beruházásaira is.
– hangsúlyozta.
Az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, az 56-osok tere és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő betonfelületre tervezett Városligeti Színház és a Közeledési Múzeum eredeti tervei alapján megépülő Magyar Innováció Háza semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelentene, hiszen mindegyik tervezett épület helyén korábban is épületek álltak, ám azok megvalósítását a főváros vezetése egyelőre akadályozza – jegyezte meg.
– mondta el Baán László.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításával megbízott Városliget Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a projektnek köszönhetően 5 százalékkal nő a Városliget zöldfelülete. Nemcsak a mennyiségre figyelnek azonban, hanem a minőségre is – jegyezte meg: a parkban már mintegy 150 ezer négyzetméternyi zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek csaknem 500 lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és 140 ezer évelőt.
A Városliget Zrt. ugyanakkor nem csupán fejleszt, hanem üzemeltet is – hívta fel a figyelmet Gyorgyevics Benedek, hangsúlyozva: a park működtetésében ugyanolyan világszínvonalra törekednek, mint ami a beruházásokat jellemzi.
Borítóképünkön a Magyar Zene Háza, a háttérben a Vajdahunyad Várával
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
