Trending Now
Jelentős felajánlásokat tettek a hazai vállalatok a Digitális Összefogás keretében
Digitális Összefogás Kezdeményezés névvel indult el az a különböző ingyenes technológiai támogatásokat nyújtó program, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium hívott életre.
A Digitális Összefogás Kezdeményezés célja, hogy egybegyűjtse mind a technológiai szektor szereplői által felajánlott digitális megoldásokat, eszközöket és szolgáltatásokat, illetve ezeket minél szélesebb körben, minden érintett számára elérhetővé tegye.A kezdeményezés létrejöttéről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter online sajtótájékoztatóban számolt be, még március 24-én, kedden.
„A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében tett ésszerű lépések nyilvánvalóvá tették, hogy a digitalizáció nélkül a 21. század nem elképzelhető, minden eddiginél több ember számára váltak alapvető szükségletté a digitális megoldások” – fogalmazott.
A Digitális Összefogás honlapjára azért is érdemes ellátogatni, mert több olyan szolgáltatás is ingyenesen elérhető most, amik segítségével nem csak könnyebbé válhat az otthon tanulás és munka, de akár önképzésre vagy a vállalkozásunk fejlesztésére is használhatók ebben a kihívásokkal teli időszakban. A felajánlások között a felajalnlas.digitalisjoletprogram.hu oldalon lehet böngészni az ingyenes programok között.
A T-Mobile, a Vodafone, a Telenor és a DIGI mobilinternetet és extra adatkeretet ajánlottak fel. A T-Mobile 10 GB, a Vodafone 15 GB, a Telenor pedig 100 GB havidíjon felüli adatforgalmat biztosít ügyfelei számára, különböző konstrukciókban.
A távoli digitális munkavégzéshez eddig a CISCO Systems, a T-Systems, az Oracle és az Alphanet biztosít ingyenes szolgáltatásokat. A CISCO virtuális megbeszélés platformját, a Webexet és a biztonságos internetezést szolgáló VPN szolgáltatását teszi elérhetővé, míg a T-Systems a Microsoft Office 365 Válallati Alap és Prémium csomagjához kínál háromhónapos díjmentes kipróbálási lehetőséget azok számára, akik most regisztrálnak. Az ALPHANET Informatikai Zrt. teljes szerviz eszköztárát, szolgáltatásait, szakértői kapacitását kínálja fel az érintettek számára, míg az Oracle egy teljesen egyedi felajánlással igyekszik segíteni: a Java programnyelv fejlesztéséért felelős vállalat elérhetővé tette az Oracle Academy DBA és Java programozói online tananyagait, melyek segítségével az érdeklődők akár otthonról is megtanulhatják a nyelv alapjait, ezzel növelve versenyképességüket.
Különösen fontos feladatot látnak el azok a cégek, akik a távoli, digitális oktatásban nyújtanak segítséget. Ebben a kategóriában érkezett eddig a legtöbb felajánlás. Többek között a CISCO, a Microsoft, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Telenor, a Vodafone és a Vodafone Alapítvány és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság is felkínálták szolgáltatásaikat.
A digitális oktatás kategóriában a komplett rendszerek használatán kívül számos informatikával foglalkozó cég kínál tanácsadási szolgáltatást a legkülönbözőbb problémákra a megfelelő rendszer kiválasztásától kezdve az érintőképernyős alkalmazások használatán át a biztonsággal kapcsolatos kérdésekig.
A Digitális Összefogás weboldalon a szolgáltatásokon kívül különböző, tananyagokat kínáló weboldalak és Facebook csoportok is szerepelnek, ahol a tanárok és diákok egyaránt segítséget kaphatnak. Ilyenek például az „Online otthonoktatás” Facebook csoport, mely segítséget nyújt az otthoni online oktatás és a tanulás területén is, illetve a „Digitális Témahét Tanári Fórum” Facebook csoport, mely támogatást nyújt a tantermen kívüli digitális oktatásban. A zsenileszek.hu weboldalon elérhető a teljes általános iskolás és középiskolás matematika tananyag rövid, 5-10 perces videók formájában.
A honlap.hu a „Maradj otthon – költözz a webre!” elnevezésű kezdeményezés keretében fél évre díjmentessé teszi a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára a honlapkészítő szoftverének használatát, amelynek segítségével a cégek maguknak tudnak internetes jelenlétet biztosítani, saját honlapot készíteni.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció