Trending Now
Két magyar szervezetnek ítélt meg támogatást az Auchan-csoport
Az Auchan az Ifjúságért Alapítványtól hét ország tizennégy projektje összesen 324 391 eurót kapott. Az Auchan Magyarország két hazai szervezetet terjesztett fel, mindkettőnek megítélték a támogatást.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már eddig is égető szükség volt a Magyar Vöröskereszt Gyermekszáj Étkeztetési Programjára, amelynek keretében hetente kétszer tejet és kenyeret kaptak a nélkülöző gyermekes családok, akik a jövedelmük alapján kerültek be a programba. A kiválasztásukban az önkormányzatok is segítettek, akik a rendszeres osztáshoz a helyszínt is adják. A régióban konkrétan két hatgyermekes, két ötgyermekes, hét négygyermekes, tizenhat háromgyerekes, hat kétgyermekes és két egy gyermeket nevelő család kapja meg rendszeresen ezt a két alapélelmiszert a szervezettől, ami hetente 334 liter tejet és 167 darab kilós kenyeret jelent. Az Auchan alapítványi támogatásának köszönhetően az eddigiek mellett egy újabb, a járvány gazdasági hatása által súlyosan érintett települést, Hernádvécsét is be tudják vonni a programba. E mellett Budapesten is osztanak élelmiszert nehéz helyzetbe került gyerekes családoknak. Ők havonta egyszer tartós és alapélelmiszerekből álló segélycsomagot kapnak. A 2010 óta futó Gyermekszáj és Budapesti Étkeztetési Programot kifejezetten a gyermekéhezés ellen indította hazánk legnagyobb karitatív szervezete. Tíz család éves tej- és kenyérszükséglete kb. egymillió forintba kerül. A program költségeinek fedezéséhez és kiterjesztéséhez ad hosszabb távú, hathatós segítséget az Auchan.
„Tíz éve indítottuk a Gyermekszáj Étkeztetési Programunkat, amivel a gyermekéhezést szeretnénk felszámolni vagy legalábbis enyhíteni. Sajnos ez a probléma egyre akutabb” – mondja Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese. – “Tavaly vidéken összesen 1 428 rászoruló családban 4 483 gyermek és fiatal élelmezését tettük könnyebbé. Közel 12 000 liter tejet és 6 000 kg kenyeret osztottak ki munkatársaink és önkénteseink a bevont településeken. Az Auchan adományából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében év végéig biztosan tudunk hetente kétszer tejet és kenyeret adni a nehéz sorsú gyerekes családoknak, akiknek a helyzetén a koronavírus járvány többnyire csak rontott. A támogatásnak köszönhetően egy új település, Hernádvécse is bekerül a programunkba.”
A Magyar Vöröskereszt mellett az SOS Gyermekfalvak kecskeméti Ifjúsági Házában és az alapítvány által működtetett Kuckó Családok Átmeneti Otthonában élők kapnak a karantén miatt megnőtt élelmezési költségeikhez és a számukra nyújtott lelki segítségnyújtáshoz támogatást az Auchan nemzetközi alapítványától. Az SOS Gyermekfalvak közel 400 gyereknek ad szerető, biztonságos otthont nevelőszülői családokban. Többségüket elhanyagolták, bántalmazták vagy a szülők szenvedélybetegsége, betegsége miatt kerültek ide. Az SOS emellett családmegerősítő programjával a nehéz helyzetbe került családokat is támogat, hogy megelőzze szétszakadásukat.
„Mindkét általunk támogatásra felterjesztett szervezet munkáját nagyra értékeljük, ezért is nagy öröm, hogy mindketten megkapták a központi alapítványunktól a kért támogatást. Büszke vagyok rá, hogy egy olyan nemzetközi cégcsoportnál dolgozom, amelynek az egyes országok és a helyi közösségek is nagyon számítanak, és ezért a szolidaritáson alapuló segítségnyújtást a lehető legszélesebb körben gyakorolja. Az Auchan az Ifjúságért Alapítvány fókuszában a gyerekek állnak. Célunk, hogy legalább ők ne szenvedjenek hiányt semmiben, és ez nekem nem csak egy nagy kereskedelmi lánc képviselőjeként, hanem édesanyaként is fontos” – mondta Varga-Futó Ildikó, az Auchan Magyarország kommunikációs és CSR igazgatója.
A járvány miatti rendkívüli helyzetben egy spanyol, egy francia, két magyar, két lengyel, két portugál, három szenegáli és három ukrán program kapott jelentős pénzadományt az Auchan az Ifjúságért Alapítványtól.
„Tíz éve indítottuk a Gyermekszáj Étkeztetési Programunkat, amivel a gyermekéhezést szeretnénk felszámolni vagy legalábbis enyhíteni. Sajnos ez a probléma egyre akutabb – mondja Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese. – Tavaly vidéken összesen 1 428 rászoruló családban 4 483 gyermek és fiatal élelmezését tettük könnyebbé. Közel 12 000 liter tejet és 6 000 kg kenyeret osztottak ki munkatársaink és önkénteseink a bevont településeken. Az Auchan adományából Borsod-Abaúj-Zemplén megyében év végéig biztosan tudunk hetente kétszer tejet és kenyeret adni a nehéz sorsú gyerekes családoknak, akiknek a helyzetén a koronavírus járvány többnyire csak rontott. A támogatásnak köszönhetően egy új település, Hernádvécse is bekerül a programunkba.”
A Magyar Vöröskereszt mellett az SOS Gyermekfalvak kecskeméti Ifjúsági Házában és az alapítvány által működtetett Kuckó Családok Átmeneti Otthonában élők kapnak a karantén miatt megnőtt élelmezési költségeikhez és a számukra nyújtott lelki segítségnyújtáshoz támogatást az Auchan nemzetközi alapítványától. Az SOS Gyermekfalvak közel 400 gyereknek ad szerető, biztonságos otthont nevelőszülői családokban. Többségüket elhanyagolták, bántalmazták vagy a szülők szenvedélybetegsége, betegsége miatt kerültek ide. Az SOS emellett családmegerősítő programjával a nehéz helyzetbe került családokat is támogat, hogy megelőzze szétszakadásukat.
„Mindkét általunk támogatásra felterjesztett szervezet munkáját nagyra értékeljük, ezért is nagy öröm, hogy mindketten megkapták a központi alapítványunktól a kért támogatást. Büszke vagyok rá, hogy egy olyan nemzetközi cégcsoportnál dolgozom, amelynek az egyes országok és a helyi közösségek is nagyon számítanak, és ezért a szolidaritáson alapuló segítségnyújtást a lehető legszélesebb körben gyakorolja. Az Auchan az Ifjúságért Alapítvány fókuszában a gyerekek állnak. Célunk, hogy legalább ők ne szenvedjenek hiányt semmiben, és ez nekem nem csak egy nagy kereskedelmi lánc képviselőjeként, hanem édesanyaként is fontos” – mondta Varga-Futó Ildikó, az Auchan Magyarország kommunikációs és CSR igazgatója.
A járvány miatti rendkívüli helyzetben egy spanyol, egy francia, két magyar, két lengyel, két portugál, három szenegáli és három ukrán program kapott jelentős pénzadományt az Auchan az Ifjúságért Alapítványtól.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.