Trending Now
Kizökkentette a rutinból a karantén a kommunikációs szakmát
A szakemberek úgy látják: a járvány „érdekes és újszerű” feladatokat hozott. Nyilvánvalóvá vált emellett, hogy a belső kommunikációt nem lehet elhanyagolni – derül ki az Uniomedia és a Media1 közös kutatásából.
Tudunk, ha muszáj – kommentálta a karantén időszakának vállalati kommunikációra vonatkozó tanulságait a kutatás egyik résztvevője. Az Uniomedia kommunikációs ügynökség és a Media1 hírportál közös, június első két hetében elvégzett kutatásának kérdéseire 150, kommunikációs területen – ügynökségi és ügyféloldalon – dolgozó szakember válaszolt. A kérdőíves válaszokat mintegy 20 mélyinterjú egészítettek ki. A válaszadók 46,7 százaléka vezető beosztásban dolgozik, 35,3 százaléka pedig szenior pozíciót tölt be.
 |
A kommunikációs szakma úgy értékelte, hogy a Covid-19 okozta válság kommunikációs kezelésében jól vizsgázott a magyar megbízói és ügynökségi oldal. A kutatásban résztvevők ugyanakkor gyengébbnek ítélték általában a piac, mint a saját teljesítményüket. De az általános kommunikációs teljesítmény megítélése is inkább pozitív: a megkérdezettek 35 százaléka minősítette jónak, 46 százaléka megfelelőnek, míg gyengébbnek 19 százalék.
 |
Saját – illetve saját vállalata – teljesítményével pedig a szakemberek 73 százaléka elégedett. Ennél is többen vannak, a megkérdezettek 78 százaléka, akik szakmailag inspiráló megoldásokat is láttak itthon másoktól ebben az időszakban.
A kommunikációs terület meghatározó szakemberei szerint a járvány hozta extrém helyzet pozitív változásokat kényszerített ki: a szakemberek áttörésként értékelték, hogy a döntések felgyorsultak, a rutinból sikerült kilépni, olyannyira, hogy esetenként „végre” a kommunikáció vezérelhette a belső folyamatokat, üzleti döntéseket is. A válaszadók csaknem 70 százaléka élte meg úgy, hogy újszerű feladatokat végezhetett.
A legtöbben fontos eredménynek tekintik azt is, hogy az ügyfelek és az ügynökségek egyaránt felismerték: home office-ban is lehet hatékonyan dolgozni.
A megkérdezettek szerint azok a vállalkozások, ahol érdemi márkamunka folyt és folyik, könnyebb helyzetben voltak a karantén idején. A járványhelyzet azt is megmutatta, hogy egy márkának bizonyos helyzetekben nem elég csak kommunikálni, ha hiteles akar maradni, cselekednie is kell.
A megkérdezettek 40 százaléka prognosztizálja, hogy a járvány hatása a szakmára nem csak átmeneti, a fogyasztók egész más típusú kommunikációra lesznek vevők a jövőben. Harmaduk nem tudja, mit gondoljon erről, úgy véli, nem látható még, milyen irányt vesz a kommunikáció az előttünk álló időszakban.
A belső kommunikáció felértékelődött
 |
A válaszadók 44 százaléka szerint a belső kommunikáció nagyobb kihívást jelentett ebben az időszakban a külső kommunikációnál. Még egyértelműbben kijött a kutatásból, hogy a járványidőszak kritikus időszak volt employer branding szempontból. A döntő többség, 75 százalék szerint meghatározó volt, ahogy a vállalatok kommunikáltak, cselekedtek a koronavírus idején. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a CSR és az employer branding olyan hitelességi teszten mentek át, amelyet követően vagy megerősödtek vagy teljesen újra kell őket fogalmazni.
A válaszadók döntő többsége szerint a gyors reagálás kulcsfontosságú volt, hiszen sok hasonló megoldást lehetett látni a kommunikációban, így mindig azok voltak előnyben, akik elsők között jöttek elő egy ötlettel.
Áttörés után költségcsökkentés
A szakemberek a jövőt illetően nem táplálnak különösebb illúziókat: közel 60 százalékuk a kommunikációs költségvetések megvágásával számol, és csupán a negyedük véli úgy, hogy több lehetőségük lesz új projektek megvalósítására.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
