Trending Now
Lendületben az e-kereskedelem
Átterelt, előrehozott és extra költések is gyorsítják az online szektor növekedését.
Az online szektor gyors növekedését több termékkategória megnövekedett népszerűsége okozza. Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járvány-helyzet miatt lendült fel (élelmiszerek, tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek és egyéb FMCG termékek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, távmunka okozott megnövekedett keresletet (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők). Ahogy teltek a hetek, sorra jelentek meg újabb és újabb igények: az otthonléthez kapcsolódó bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek forgalma nőtt meg. Azonban ezekkel a beszerzésekkel párhuzamosan más – az otthonlét során nélkülözhető – kategóriák forgalma drasztikusan lecsökkent (pl.: divatcikkek, szépségápolási termékek, fényképezésre, videózásra használható műszaki cikkek).
Az online áruházakban március közepe óta tapasztalható többletforgalom jellemzően három különböző vásárlói magatartás eredménye:
1. Átterelődés: a megnövekedett kereslet nagy része a hagyományos üzletekből csatornázódott át – részben az élelmiszer-boltokból, másrészt a bezárt, vagy csökkentett munkarendben működő áruházakból.
2. Előrehozott költés: a forgalom másik része tervezett, de előrehozott vásárlás: ide tartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, azon belül is a Netflix, YouTube és HBO GO-képes okos TV-k, melyek értékesítési „főszezonját” a végül elhalasztott foci EB és az olimpia jelentette volna. Illetve a normál esetben jellemzően csak a tavasz végén beinduló otthon-kert-barkács termékek iránti kereslet is érezhetően emelkedések indult már márciusban.
3. Extra költés: Természetesen volt egy olyan része is a vásárlásoknak, amely valójában pluszt jelentett, mert ha nem jött volna a járványhelyzet, nem kellett volna megvásárolni (ilyenek például az otthoni munkához kötődő számítástechnikai eszközök, otthon is használható sportfelszerelések, sporteszközök, továbbá játékok, videojátékok és főzéshez, otthoni hajápoláshoz kapcsolódó eszközök).
A GKI Digital mérései szerint a járvány eredményeképp március közepe és április vége közötti másfél hónap során – csupán a termékrendelések tekintetében – több mint 50 ezer új vásárló jelent meg a magyar online kiskereskedelmi piacon, ezzel az aktív online vásárló, felnőtt lakosság száma már eléri a 3,35 millió főt. A bővülés mértékét érzékelteti, hogy 2019-ben 8 hónap alatt nőtt organikusan ilyen mértékben az új belépők száma, mint most a járvány hatására alig másfél hónap alatt.
Bár a koronavírus csak március második felében tört be a magyar lakosság hétköznapjaiba, az online kiskereskedelem első negyedéves eredményeire így is hatással volt: az e-kereskedők három hónap alatt mintegy 9,9 millió belföldi rendelést teljesítettek, bruttó 149,6 milliárd forint értékben. A piac egészére nézve ez rendelési számban 15,9%, míg értékben 21,4%-os bővülést jelent 2019 első három hónapjához viszonyítva.
A magyar online piac szerencsésnek mondható: több európai országgal ellentétben, a magyar kormány nem függesztette fel az online kiskereskedelmet, így a szektor bővülése a második negyedévben még látványosabb lehet. A GKI Digital várakozásai szerint ez akár rekord közeli, 34-35%-os bővülést is jelenthet az áprilisi–júniusi időszakban.
Számolva az év második felére várt vásárlóerő-csökkenéssel és gazdasági recesszióval (mely során az év végéig akár 3-7% körül is csökkenhet a hazai GDP), az éves online forgalom tekintetében drasztikus változások helyett valószínűleg inkább csak átrendeződések lesznek. Azonban az első két negyedév megnövekedett online vásárlói bázisa és rendelésszáma összességében segíthet abban, hogy az online kereskedelem az év második felében is tartani tudja a növekedés gyorsuló dinamikáját. Így a piac – a mostani kilátások alapján, a 2019-es 16%-os bővülést követően – éves szinten mintegy 25%-kal növekedhet – írják.
A koronavírus hatásaként a logisztikában átrendeződés figyelhető meg. Míg például az Egyesült Államokban egyértelműen a „click and collect” a legkedveltebb és „legbiztonságosabbnak” kikiáltott megoldás, Magyarországon a házhoz szállítás és a csomagautomata az a két átvételi mód, amely a vírus időszakában növekedni tudott. Az átadópontok szerepe ezzel együtt jelentősen csökkent. Sok személyes átvételi pont és külső csomagpontként is szolgáló üzlet zárt be, illetve vesztett vásárlóbázist a homeoffice miatt, ezzel jelentős hatást gyakorolva az online rendelések kézbesítési módjára.
Míg 2019-ben a belföldi rendelések mintegy 43%-a valamilyen személyes átvételi mód révén került a vásárlóhoz (pl.: csomagpont vagy bolti átvétel), addig 2020 tavaszán a csomagponti, személyes átvételre eső forgalom döntő részben átterelődött a házhoz szállítási szolgáltatást nyújtó logisztikai cégekhez. Ennek köszönhetően, a futárszolgálatok egész áprilisban karácsonyi (novemberi, decemberi) vagy akár azt meghaladó csomagszámokkal dolgoztak.
A házhoz szállítás esetében minden logisztikai cég gyorsan megoldotta az érintkezésmentes átadást, az aláírás kikerülésére különböző módszereket dolgoztak ki. Segíti a futárszolgálatok helyzetét, hogy immár – sok év után – végre nem probléma a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő felvétele és a kézbesítést több olyan külső körülmény is könnyíti, ami egy hagyományos év végi csúcsra egyáltalán nem jellemző: a városokban a forgalom jelentősen visszaesett, könnyebben, gyorsabban lehet közlekedni és parkolni. Ráadásul a címzettek jellemzően otthon tartózkodnak, és a csomagok nagyobb részét fizetik ki a vásárlók előre, online, így a futárok napi munkája egyszerűbbé, gyorsabbá vált – teszik hozzá.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
