Kövess minket!

Trending Now

Miként fog hatni a koronavírus által generált helyzet a tréning iparágra?

A Games for Business csapata különböző témákban jártas szakértőket kért fel arra, hogy osszák meg tapasztalataikat és nézeteiket a jelenleg kialakuló trendek kapcsán, és számoljanak be arról, hogy mik a kilátások a következő hónapokat vagy akár éveket tekintve saját országukban.

A koronavírus által generált krízishelyzet hatására a tréning iparnak korábban nem tapasztalt kihívásokkal kell szembenéznie. A szervezetek szükségletei és a velük szemben állított kihívások hirtelen világszerte megváltoztak.

Monica Cornetti, a Sententia Gamification alapítója és ügyvezető igazgatója (Austin, Texas, USA)

Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?

A nap mint nap közös térben dolgozó kollégák munkájának átszervezése otthoni munkavégzésre rá fog világítani azokra a szervezeti folyamatokra, amelyek már eleve hibásan működtek. Mivel nagy a félelem, és alapvetően nem szeretjük a változást, könnyen abba a hibába esnek a szervezetek, hogy a távmunkát és a távoktatást okolják a bekövetkezett hibákért. Igen, az emberek azelőtt is panaszkodtak, és azt vallották, hogy boldogtalanok, ugyanakkor senki sem lassított le kicsit, hogy megvizsgálhassa a már létező folyamatokat és azt, hogy mit tehetnénk azok javítása érdekében. Itt az ideje annak, hogy feltegyük a nehéz kérdéseket.

Ha elsőre nem is érezzük, hogy szeretnénk a változást, a jó hír az, hogy amikor ellentmondásokba ütközünk a folyamatok javítása során, az valószínűleg azt jelenti, hogy igenis szükség van a változtatásra. Átállni egy 50 éve változatlan, berögzült módszerekkel dolgozó hozzáállásról a folyamatfejlesztő szemléletmódra, kihívásokkal teli. Főleg abban az esetben, amikor maguk a vezetők sem képesek a jól megszokottól elrugaszkodni.

Tartsuk fenn a kommunikációt, vegyük számba az elvárásokat, és mielőtt észrevehetnénk, egy olyan rugalmas és zökkenőmentes folyamatokkal teli környezetben fogunk dolgozni, ami számos előnyt hordoz magával. A csapatban egyensúly fog kialakulni a munka és a magánélet tekintetében is.

Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?

Jelenleg nagyszerű lehetőségünk van arra, hogy a technológiai újításokat felhasználva felszámoljuk a nehézkes folyamatokat, és kialakítsunk egy sokkal inkább emberközpontú megközelítést a vállalati tréningek és a szakmai fejlesztés tekintetében. Ahelyett, hogy a krízis előtt soha nem tapasztalt azonnali változásokba kezdünk, legyünk nyitottak arra, hogy megvizsgáljuk mit is kell másképpen csinálnunk. A mindenre alkalmas, oktató által vezérelt tréningek helyett, alkalmazhatunk különböző, személyre szabható tréning modelleket. Itt az idő, hogy kapcsolatba lépjünk embertársainkkal. Segítsük át egymást a nehéz időszakon!

Mario Morelli, az Excellence Education ügyvezető igazgatója (Milánó, Olaszország)

Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?

Úgy gondolom, hogy a koronavírus hatására létrejött kormányzati korlátozások alaposan megváltoztatták személyes és munkánkhoz kapcsolódó szokásainkat egyaránt. Ennek ellenére, nem minden következménye negatív a jelenlegi helyzetnek: az olasz vállalatok, különösen a bankok és a biztosítók eddig soha nem látott energiákkal keresik a digitális megoldásokat. A cégek folyamatosan kutatják fel az innovatív, rugalmas és dinamikus megoldásokat, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek a karantén idején. A kollégáknak gondoskodniuk kell a gyerekekről, miközben az iskolák zárva vannak, élelmiszert kell vásárolniuk stb. Lényegében nem egy egyszerű, egyoldalú e-learning eszközre van szükségünk, hanem egy olyan megoldásra, ami nagymértékben személyre szabható. Tehát a járvány számos új lehetőséget kínál a technológia számára, amely nagyban érinti az oktatás világát. Mindez lehetőséget ad arra, hogy a tartalmak szimpla elosztása helyett, személyre szabott megoldásokat nyújtsunk a tanulók számára.

Azonban nem szabad megfeledkeznünk a járvány negatív hatásairól sem: a vészhelyzet hamar bekövetkezett Olaszországban, ahol a technológiai fejlettség mértéke régiónként eltérő, így az átállás, nem tud mindenhol ugyanolyan ritmusban bekövetkezni. Ettől függetlenül a lehetőség adott arra, hogy fejlesszük a világ online oktatását innovatív megoldásokkal, például olyanokkal, amelyek a játékosítás koncepciójára építve jönnek létre.

Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?

Úgy gondolom, hogy a nagymértékű változások olyan krízishelyzetek által vállnak valóra, mint amilyen a jelenlegi is. Ezért remélem, hogy mire minden rendeződik, az oktatás világa jelentős fejlődésen megy keresztül és új megoldások jönnek létre, amelyeket alkalmazni tudunk a tradicionális tréningekkel kombinálva.

Jaxton Cheah, a People Psyence Futuring Psyentist-je (Kuala Lumpur, Malajzia)

Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?

A hirtelen változás hatására a vállalati tréning szakértők kétségbeesetten keresik a megoldást, amellyel fejleszteni tudják munkavállalóik képességeit és tudását a jelenlegi helyzetben. Számos nagyvállalattal dolgozunk együtt egy új stratégia kialakításában, ami magába foglalja a dolgozók jóllétével és oktatásával kapcsolatos teendőket is.

Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?

Úgy sejtem, hogy a COVID-19 közvetetten vált a változás menedzserévé, aki a technológiai újítások bevezetését szorgalmazza. Számos HR vezetővel és tréning specialistával volt szerencsém beszélni az elmúlt időszakban, közülük sokan számoltak be arról, hogy azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy üzletfolytonossági tervet, amely csökkenti a kockázatok mértékét.

David Vokoun, a biz:Consult ügyvezető igazgatója (Bécs, Ausztria)

Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?

A tréningekkel kapcsolatos trendek teljes elmozdulását figyelhetjük meg az online lebonyolítható képzések irányába. Azok a tréningcégek, amelyek képesek voltak tartalmaik gyors és hatékony transzformálására, előnyben vannak. Sajnos egyes tartalmak esetében, nem lehetséges a digitalizáció, emiatt a vállalatok és a tanulók kihívásokkal szembesülnek. Mindez egy úgynevezett „várjuk ki a végét” hozzáálláshoz vezet. A tréningcégeket nyomás alá helyezi a számtalan funkció biztosítása, hiszen a piac sokkal inkább az általánosítást, mintsem a specifikációt igényli jelen pillanatban.

Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?

Úgy gondolom, hogy a COVID-19 okozta válság az online elemek fokozott elfogadását fogja eredményezni. A hangsúly az úgynevezett kombinált tanuláson lesz, amely ötvözi a hagyományos tantermi oktatás és a digitális tanulás elemeit. Véleményem szerint a vállalatok feladata az lesz, hogy úgy biztosítsák a különböző online rendszerekből vett tartalmakat és megoldásokat, mintha azok mind egy sablonra épültek volna. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy az érintett cégek változtassanak hozzáállásukon és gondolkodásmódjukon.

Fazekas László, a Games for Business értékesítési és marketing vezetője (Pécs, Magyarország)

Hogyan foglalnád össze a járványhelyzet által generált változásokat, amelyek a tréning iparágat és a vállalati tréningeket közvetlenül érintik országodban?

A jelenlegi helyzetet bizonyos szinten a kettősség jellemzi. Ez meglátásom szerint leginkább annak köszönhető, hogy kinél milyen állapotot generált a jelenlegi helyzet. Egyrészt vannak, akiknél nagyon felgyorsította a digitális megoldások implementálását a tréningekben. Ez tapasztalataink alapján azért van, mert könnyebben tudtak reagálni a helyzetre és szükségük van digitális képzési megoldásokra. Másrészt vannak, akiknél olyan helyzetet generált a járvány, hogy alapvető üzleti létük is veszélyben van, vagy sok esetben korlátozott. Ebben az esetben érthetően nem a tréningek szerepelnek a prioritási listájuk tetején. Ami persze nem jelenti azt, hogy nem gondolkodnak benne, csak nem most.

Érdekes szituációt hozott a mi életünkben is a koronavírus, hiszen nagyjából hat hónapja már benne voltunk egy átfogó fejlesztésben, ahol a tréning cégek kiszolgálását helyeztük középpontba egy egyedi, csak nekik szóló termékfejlesztésünk kapcsán. A jelenlegi szituáció igazából olaj volt a tűzre nálunk és csupán felgyorsította ezt a munkát. Ennek köszönhetően sikerült április elejével bárki számára elérhetővé tennünk speciálisan training cégeknek szánt tanulási rendszerünket.

Milyen trendbéli változásokra számítasz, amelyek hatással lesznek a tréning iparágra az egészségügyi krízis végével is?

Lehet, hogy ezzel most sokkolni fogom az olvasókat, de én valahogy nem hiszek abban, hogy ez a jelenlegi egészségügyi válság, amit a koronavírus okozott, pár hónap alatt elmúlik. Meggyőződésem (és nagyon sok szakértő is már ezt mondja), hogy ennek a jelenlegi helyzetnek a kifutása akár 1-2 évet is felölelhet és az elkövetkező idő csiki-csukival fog telni. A változó pedig leginkább a munkánk helyszíne lesz. Irodában, otthon, irodában, otthon. Személyesen, digitálisan, személyesen, digitálisan. És hosszú távon sem valószínű, hogy ugyanolyanok lesznek már a mindennapjaink, mint előtte.

A training cégeknek és az ügyféloldalnak is fel kell készülnie rá, hogy olyan vállalati képzési megoldásokat alakítsanak ki, amelyek kellőképpen rugalmasan és hatékonyan le tudnak kezelni ilyen szituációkat. A megoldást én abban látom, hogy a digitális és a klasszikus (nevezhetjük offline-nak is) képzési formák együtt kell, hogy tudjanak élni. A klasszikus képzések nem helyettesíthetőek minden esetben digitális megoldásokkal. Viszont a digitális képzési megoldások olyan pluszt tudnak nyújtani (egyes esetekben akár helyettesíthetik is), amik egyértelműen hatékonyabbá és élménytelibbé tehetik a tréningeket.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom