Trending Now
Nagyszínpad a nappaliban, múzeum a kanapén, étterem a konyhában
Az #énitthonmaradok kampány részeként a Facebook Magyarország olyan izgalmas, fontos és kreatív kezdeményezést gyűjtött össze, melyek egyaránt érdekesek lehetnek a fogyasztók és a média számára.
Talán sosem volt még nagyobb szükség a közösségi médiára, mint most, amikor a kapcsolattartáshoz és szociális élet legalapvetőbb formáihoz is kénytelenek vagyunk valamilyen digitális eszközt igénybe venni. A Facebook Magyarország által összegyűjtött listán olyan tételek szerepelnek, melyek segítenek elviselni a COVID-19 világjárvány miatt megnövekedett otthon eltöltött időt.
A Facebook célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket és támogassa őket közösségek felépítésében. Fogyasztóként sokszor bele sem gondolunk, hogy a platform mennyi eszközt kínál ennek elősegítéséhez – a néhány embert számláló Messengeres csoportoktól kezdve a különböző webhelyeket kiegészítő közösségeken és az élő műsorok alatt folytatott beszélgetéseken át az ezres követőbázissal rendelkező csoportokig rengeteg lehetőségből válogathatunk.
A Covid-19 világjárvány elleni védekezésben a fenti eszközök közül néhány különösen fontos, hiszen lehetőséget biztosítanak társadalmi kezdeményezések létrehozására biztosítják a csatornát a bajbajutottakon való segítséghez is.
Az alábbi listában szereplő szolgáltatások a járvány okozta helyzet problémáira kínálnak megoldást, legyen szó az étkezésről, a pszichológiai szaktanácsadásról vagy akár csak a szórakozásról:
A koronavírus-járvány miatt szinte az összes nagy élelmiszerlánc házhozszállítási szolgáltatása akadozik ezekben a napokban. Mivel mindenki egyszerre szeretne bevásárolni és sosem volt még nagyobb igény az emberi érintkezés elkerülését biztosító szolgáltatásokra, sok áruház csak hetekkel későbbre tud időpontot kínálni. Az egyik magyar pékség most az önkéntes segítő szervezetekkel összefogva egyszerű, ízletes, megfizethető és főleg biztonságos cipó-kalács egységcsomagokat visz házhoz.
Gyermekpszichológiai mini-előadások díjmentesen
Egyre nagyobb az igény a család- és gyermekpszichológiai szolgáltatásokra is, hiszen a bezártság, a gyermekek kielégítetlen mozgás- és energiaigénye erős fejtörést okoz a családok számára. Bojti Andrea gyermekpszichológus egyhónapos, ingyenes előadássorozatot indított Facebook-oldalán. A foglalkozásba minden kedden és csütörtökön este 18:00-tól lehet bekapcsolódni, és a pszichológus arra is lehetőséget biztosít, hogy a nézők döntsenek a témákról – szavazás segítségével.
Pensum – Koronavírus okozta krízishelyzetben munka nélkül maradtak
A koronavírus terjedése a globális és helyi gazdaságokra is maradandó hatást gyakorol, Magyarországon százezres nagyságrendekben szűnhetnek meg munkahelyek. A Pensum csoportot hozott létre, melyben a járvány hatására munka nélkül maradtak adhatnak fel álláskereső hirdetéseket és oszthatnak meg ezekkel kapcsolatos információkat egymás között.
A kezdeményezés célja, hogy a közönségnek a karantén alatt se kelljen lemondania a zenei és egyéb szórakozásokról, így az oldalon a szervezők rendszeresen mutatnak be koncerteket, DJ-szetteket és közönségtalálkozókat. A héten elindult a Maradj Otthon Challenge is: minden este 7 órakor egy-egy művész beszél az otthonában arról, hogy hogyan tölti ezeket a napokat, és a szabályok betartására buzdítja a rajongókat.
A Nosalty által indított csoport azért jött létre, hogy az otthonmaradók egyik legalapvetőbb problémájára kínáljon megoldást: mit főzzek ma? A gyors és egyszerű receptekből az érdeklődők költséghatékonyan főzhetnek egészséges ételeket akár a hét minden napján.
Ha nem tudsz múzeumba menni, a múzeum megy el hozzád. A Szépművészeti Múzeum a Covid-19 járványra adott válaszként vadonatúj kezdeményezést indított a Facebookon – virtuális kiállításokon tekinthetjük meg a múzeum tárlatát Rembrandtól Rubensen keresztül a japonizmusig.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.