Trending Now
Nem akarják nőknek hívni a nőket – itt az útmutató ellene
Egy útmutatót adott ki a sajtónak a Women´s Liberation Front (WoLF) nevű szervezet többek között arról, hogy hogyan írjanak a nőkről anélkül, hogy megpróbálnák eltörölni vagy a háttérbe szorítani őket – írja a V4NA.
Minderre azért volt szükség, mert egyre több olyan cikk születik, amiben bár nőkről van szó, a szerzők igyekeznek megmaradni a semleges kifejezéseknél. Ez ellen akar küzdeni a WoLF, valamint azt akarják elérni, hogy az újságírók helyesen használják a nemiségre vonatkozó szavakat – közben betartva az etikai előírásokat is.
Mindez annak fényében is jött, hogy a Transznemű Újságírók Szövetsége (Trans Journalists Association) éppen arra bátorít, hogy használják az LMBTQ-ideológiának megfelelő szavakat és névmásokat a médiában. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nők és a nőiség háttérbe kerül – sokak szerint egyenesen a nők eltörlésére irányulnak már próbálkozások.
Az útmutató neve Media Style Guide, és több oldalon definiálja például a gender ideológiához kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.
Abban is igyekszik segítséget nyújtani, hogy hogyan írjanak a médiában a nőket érintő ügyekről – úgy, hogy a nők legyenek a középpontban, ha már róluk van szó.
Az újságírói szakma cserben hagyja a nőket
De arról is szót ejtenek az útmutatóban, hogy a szexuális irányultságokat nem szabad egy kalap alá venni a fétisekkel és a transzneműséggel, és hogy mindig tiszta képet kell adni a transznemű személyről, így arról is, hogy mi az eredeti, biológiai neme.
A WoLF ügyvezető igazgatója szerint az újságírói szakma cserben hagyja a nőket, és igazából az egész közönséget is azzal, hogy a nemi identitásról félreinformálja őket. Natasha Chart szerint elfogadottá váltak az ideológiai megfogalmazások, és sok esetben ez ellen semmit nem tesznek a szerkesztők.
Manapság az ilyen, nőket előnybe részesítő kezdeményezésre pedig szükség is van, miután egyre több helyen igyekeznek semlegesíteni a nőkre vonatkozó dolgokat.
A nőket nem hívják nőknek
Nyáron a CNN például egy olyan cikket közölt, amiben azt írták, hogy „méhnyakkal rendelkező személyek” – az írásban az a szó egyszer sem szerepelt, hogy nő(k) vagy női, pedig a biológiai ismeretekből is köztudott, hogy a nők rendelkeznek méhnyakkal.
Hasonló hozzáállást tanúsított egy poszt a Harvard Egyetem orvostan hallgatóinak a közösségi oldalán is. Ott egy panelbeszélgetésről számoltak be, ahol a terhesség és szülés volt a téma. A nőket azonban nem nőknek hívták, hanem „terhes és szülő embereknek” – később kiderült, hogy azért fogalmaztak így, mert bele akartak foglalni mindenkit ebbe a jellemzésbe.
Azaz a transznemű és nem bináris személyekre is tekintettel akartak lenni, mert a Harvard egyetem volt diákjainak az oldala szerint nem mindenki azonosítja magát nőnek vagy lánynak, aki szül.
Ugyanígy a Devex oldalán is megjelent egy cikk, amiben a menstruációról volt szó. A címben úgy fogalmaztak, hogy „személyek, akik menstruálnak”, amire a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling is felhívta a figyelmet.
Ő a közösségi oldalán szarkasztikusan jegyezte meg, hogy nem is tudja mi a helyes szó azokra az emberekre, akik menstruálnak. Később a gender ideológia iránti ellenállása miatt többen is transzfóbnak bélyegezték Rowlingot.
A transzfóbia mellett azt a jelzőt is ráaggatták az írónőre, hogy TERF – trans-exclusionary radical feminist. Ez egy mozaikszó, amit olyan személyeknél használnak, akiket a transzneműek kizárásával és radikális feminizmussal vádolnak meg. A Women’s Liberation Front erre is kitért az összefoglalójában, egyenesen nonszensznek és derogálónak minősítették, így nem javasolják a használatát. (V4NA)
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
