Trending Now
Nem lehetetlen megszólítani a nézőket, de nehéz
A koronavírus sokakat ültet le újra a televízió elé, ugyanakkor a fogyasztók elérése nehezebb ebben a helyzetben, mint valaha. Gerlei Gyöngyvérrel, az Antenna Hungária kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan érinti a televíziós szolgáltatókat a járvány.
A járványhelyzet a gazdaság számos szektorát komolyan terheli. Azonban, ahogy az emberek egyre több időt kénytelenek a lakásaikban eltölteni, felértékelődik a televízió, a televíziós szolgáltatások szerepe. Mik az Önök tapasztalatai, hogyan reagáltak a fogyasztók erre a helyzetre?
A helyzet nemcsak a szektorokat terheli, mindenkit megvisel, a fogyasztókat is, hiszen nekik ugyanúgy változás következett be az életükben, nem a megszokottak szerint telnek a hétköznapjaik. Egyértelműen látszik, hogy átalakultak a tartalomfogyasztási szokásaik, előtérbe kerültek az online és lineáris tartalmak.
Kevesebb vagy éppen több időt töltenek a nézők televízió előtt?
A helyzethez való alkalmazkodás hozadéka, hogy többen visszatérnek a hagyományos értelemben vett tévénézéshez, körülbelül 15-20 százalékos a növekedési ráta. Ez nem azt jelenti, hogy az OTT tartalmak iránt csökkenne az érdeklődés, bár itthon még csak kb. 5 százalék a penetráció. Az elmúlt időszakban a hagyományos tévézés mellett megnőtt az igény az OTT tartalmak fogyasztása iránt is, ami már rövidebb távon is biztos, hogy felgyorsítja azok elterjedését Magyarországon is.
 |
Jellemző-e, hogy a fogyasztók bővítik az általuk igénybe vett szolgáltatások körét? Mennyire fogékonyak most az emberek az új ajánlatokra, lehetőségekre? És hogyan reagálnak a kedvezményekre?
Jelen pandémiás helyzetben az a tapasztalat, hogy a felhasználók szolgáltatásváltási hajlandósága alacsony, ebben többek között az is közre játszik, hogy most nem szívesen engedünk be például szerelőket az otthonunkba. Mi most 100 ezres előfizetési bázissal rendelkezünk a fizetős MinDig TV Extra szolgáltatás tekintetében, és több mint 600 ezer felhasználónk veszi igénybe az ingyenes MinDig TV-t. Mindebből következik az, hogy jelenleg bonyolult megszólítani a potenciális vevői kört az új ajánlatokkal. Nem lehetetlen, de ebben a szektorban nehéz. Az emberek úgy intézik az ügyeiket, hogy az a legkevesebb interakcióval járjon, nos, a fizetős televíziós szolgáltatásnál ez az esetek többségében elkerülhetetlen. Ugyanitt megemlíteném, hogy a csatornákkal összehangoltan openwindow szolgáltatással, azaz fizetős csatornák időszakosan ingyenessé tételével igyekszünk a kizárólag Mindig TV nézők számára is bővített kínálatot biztosítani.
A pandémiás helyzet a televíziós műsorgyártásra is hatással van, a műsorkészítők ugyanúgy karanténban töltik a napjaikat, mint a lakosság többi része, és csak a legnagyobb óvintézkedések mellett születhetnek újabb műsorok. Ugyanakkor új műfajok – karantén tudósítások és reality-k – is megjelentek. Érezhető ennek az új helyzetnek pozitív vagy negatív hatása a műsorszolgáltatásban?
A pandémiás helyzetnek köszönhetően több gazdasági ágazattal együtt a műsorgyártási piac is beszűkült, ami sajnos hátrányosan érintette a szerződéses jogviszonyban dolgozó szakembereket is. Viszont, ahogy említetted is, pozitívum, hogy új, akár eddig nem ismert műfajok jelentek meg, ami a későbbiekben még nagyobb versenyt fog generálni a tartalom és műsorgyártás területén. A karantén tudósítások, realityk azért is érdekesek a tévénézőknek, mert a járvány mindenkit érint, mindenki életére hatással van, könnyű azonosulni a látottakkal.
Hogyan igyekszik a szakma stabilizálni a műsorgyártó szektor helyzetét?
A kollégák itt az Antenna Hungáriánál magángyűjtésbe kezdtek, hogy segítsék azokat a kiváló szakembereket, alvállalkozókat, akikkel nap mint nap együtt dolgoznak, de a járvány miatt szinte ellehetetlenült a helyzetük és veszélybe került a megélhetésük. A kezdeményezés a vezetőség támogatásával folytatódott, így a nehéz helyzetbe került alvállalkozókat egy úgynevezett rendelkezésre állási szerződéssel tartjuk állományban, ameddig a járványügyi helyzet ezt megköveteli.
Láthatóak-e a járványnak olyan hosszútávú tanulságai a szakma és a piac számára, amelyek a pandémia utáni világban is kamatoztathatók lesznek?
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
