Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú első részében arról beszél, hogy mire tanít minket egy világjárvány, mi az a VUCA, és mit jelent az agilis cégvezetés a pandémia idején.

 

V – volatility: változékonyság

U – uncertainty: bizonytalanság

C – complexity: komplexitás

A – ambiguity: kétértelműség

 

Mit tanít a pandémia a világnak?

Általában, amikor valakivel történik egy tragédia, lehetünk segítőkészek, megértőek, de azt a másik ember nem tudja átérezni, még akkor sem, ha szeretné. Most azonban mindenki egyforma helyzetben van - azonosan furcsában -, ezért közelebb kerültek egymáshoz az emberek, nagyobb türelemmel viseltetnek egymás iránt, érdeklődéssel fordulnak a másik megoldásai felé. Mondhatni egyenlőek vagyunk a vírus előtt. A mostani helyzet kicsit olyan, mint amikor az anyukák azt mondják: menjetek a szobátokba és gondolkozzatok el, hogy mit műveltek! Most ez az egész világnak szólt.

Az, hogy emberek halnak meg, borzasztó, és a járványból következő gazdasági hatások is szörnyűek. De ez olyasféle tükör, ami megmutatja, hogy hová pörgettük az életünket, és azt, hogy a globalizáció segítségével egy betegség hetek alatt végigsöpörhet az egész világon.

Szerencsére, tudunk a távol-keletről olcsó porszívót rendelni, utazgatni, ott gyártatni ahol olcsó hiszen ez is a globalizáció eredménye, de a vírus ilyen elképesztően gyors elterjedése is ennek köszönhető.

Mi és mikor változott meg ennyire?

Már az elmúlt 5-8 évben meg kellett volna tanulni, hogy ez egy kiszámíthatatlan világ, amit az amerikai katonaságtól származó kifejezéssel élve VUCA world-ként szoktunk emlegetni. Ennél erősebb példa nincs a VUCA világra: hatvan nap alatt fejre állt minden. Ez mutatja, hogy ez egy gyorsan változó, komplex, nehezen érthető és bizonytalan világ, csak hogy a mozaikszó elemeit le is fordítsam.

Látszik, hogy akik nem voltak felkészülve a világ megváltozott működésére szervezetileg, készségekben, szemléletben, azok összeomlottak, hiszen épp most kell használni azokat a stratégiákat, amiket a „VUCA” vezetői képzéseken mantráztunk. Például korábban, a vezetőnek az volt a dolga, hogy ha jött egy probléma, megoldottuk, előre terveztünk, és csökkentettük a bizonytalanságot. Most viszont, egy jó vezetőnek a kiszámíthatatlannal kell együtt élnie és irányítania egy csapatot, ami végtelen nagy agilitást igényel.

Ki tud jól reagálni erre a helyzetre?

Sok összetevős ez a lista, de mindenképpen agilisnek kell lenni személyes és szervezeti szinten is ahhoz, hogy jól küzdjünk meg ezzel. Ez nyilván szektoronként mást jelent, de az “agilis szervezet” szexi és trendi kifejezés lett az elmúlt időszakban. Ez a helyzet ennek a záróvizsgája, ugyanakkor nagyon sok cég elbukott. Attól, hogy agilis szervezeti struktúrákat vezettünk be, még egyáltalán nem biztos, hogy gondolkodási mintákban, működési módokban valóban agilisek, azaz rugalmasak lettünk.

Mit jelent ez a szó, a jelen helyzetben?

Az agilitás általában is azt jelenti, hogy gyorsan elmozdulunk, ezt könnyedén tesszük és tudunk a változásokra reagálni. A kezdeti sokk nagy volt mindenkinek. Nekem hétfőtől péntekig kiürült a következő négy heti naptáram. A sokkot követte a gyász, de ha ebbe az állapotba beleragadunk, akkor nem vagyunk túl rugalmasak.

Megtehetem, hogy leállok, de akkor éhen halnak a kollégáim, vagy csinálom ugyanazt tovább, kicsit másképp csomagolva. Ennél azonban sokkal jobb, ha fölszívjuk magunkat, és megnézzük, mire van most szüksége az ügyfeleknek, mit tudunk tenni most, ebben a megváltozott helyzetben.

Mi a harmadikat választottuk, mert a cégünk hitrendszere szerint ez a helyes, a jelenlegi naptáram szerint pedig ez a működőképes.

Van -e olyan modell, tanítás, ami felkészíthetett erre a helyzetre?

A tapasztalat segíthet, de például a 2008-as válság sokkal lassabban jött, ezért felkészültebbek voltunk. Most hirtelen változott meg minden, és jellemző, hogy mindenki az alap működési mintáit kezdi működtetni. Aki eddig, békeidőkben is proaktív és döntésképes volt, annak most is menni fog. Aki nem, neki nehezebb lesz a paradigmaváltás, de a krízis hozhat fejlődést.

A szervezetekben alapvetően a vezetésen múlik minden: a cégkultúra top-down, vagyis fentről lefelé működik. A lokáció, a fizikai jelenlét másodlagos kérdés, hiszen aki jó vezető, az távmunkában is jó vezető. A pandémia kialakította helyzetben eldől az, melyik vezető milyen kompetenciákkal rendelkezik. Agilis -e, tud -e dönteni, kommunikál -e. Itt emelném ki, hogy jelen helyzetben nagyobb kárt nem tehet egy vezető, mint hogy nem kommunikál. Hogy mennyire transzparens, képes -e megmutatni a saját drámáját, de közben látja -e a kollégáiét? Mennyire hiteles, proaktív, innovatív, képes -e pozitív maradni, a reziliencia eszköztárát megmutatni és átadni?