Kövess minket!

Trending Now

Pozitív és negatív példák – a válságban megjelenő márkák

A vírus érzékelhetően befolyásolja a vevők médiafogyasztását és áruvásárlási szokásait, emiatt a marketingszakembereknek ki kell találniuk, hogyan alkalmazkodjanak és milyen új kommunikációs módszereket vessenek be az emberekkel való kapcsolattartásra. Vagy éppen milyeneket ne vessenek be – az esettől függően.

“A márkáknak elsősorban nem a mai feladatokon kell gondolkodniuk, hanem azon, hogyan igazítsák tevékenységüket és kommunikációjukat ahhoz az időszakhoz, amikor majd a világ helyzete normalizálódni kezd” – fogalmazta meg a problémát Jim Nail, a Forrester fő elemzője az AdExchanger szaklapnak. „Bármi, amit jelenleg tesznek, magában hordozza ugyanis azt a veszélyt hogy bugyutának vagy opportunistának tűnik, vagy azt az érzetet kelti a fogyasztókban, hogy valamilyen módon kihasználják a helyzetet.”

Az új szabályok miatt ezért az eddigi tanulságok szerint folyamatosan újabb és újabb tervekre van szükség. A két héttel ezelőtti médiatervek ma disszonánsnak tűnhetnek. Az, hogy egy kampányt valaki csak úgy beidőzít, majd az automata folyamatokra bízza a terjedését, sosem jó ötlet, de ebben az időszakban különösen veszélyes lehet, hiszen minden nap történik valami új.

A Spirit Airlines ezt a saját bőrén tapasztalta, amikor a világjárvány kialakulásának korábbi szakaszában kiküldött egy promóciós e-mailt „Soha nem volt még aktuálisabb repülni” tárggyal – egy nappal azután, hogy Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok 30 napos tilalmat vezet be az Európából érkező repülőkre. A légitársaság később elmondta, hogy az üzenetküldést hónappal korábban időzítették be, és véletlenül küldték ki.

Ez egy olyan baleset volt, ami felhívta a figyelmet arra, hogy akár egy jó szándékú, pozitív üzenet kommunikációja is elsülhet visszafelé a jelenlegi kaotikus helyzetben. Éppen ezért, ha hónapokkal előre be vannak készítve a kimenő kampányok és nehéz lenne őket egyesével áttekinteni, akkor a legjobb megoldás az, ha az összeset karanténba helyezzük.

A médiastratégia újratervezése elkerülhetetlen

Andrew Frank, a Gartner kutatásért felelős alelnöke és elemzője szerint egyúttal a marketingszakembereknek a gyorsan romló gazdasági helyzet miatt minél hamarabb felül kell vizsgálniuk médiastratégiáikat és el kell kezdeniük a költségcsökkentést annál is inkább, mivel a szervezeteknek a teljesítési képességekkel és az alkalmazottak jólétével kapcsolatos aggodalmi is egyre inkább fokozódnak.

Néhány szektorban persze szükség lehet a médiaköltségek növelésére is, hiszen a digitális stúdiókat tervező filmstúdiókra vagy politikai kampányokra a korábbiakhoz képest nagyobb szükség lesz és már most előfordul, hogy az átcsoportosítás lassúsága miatt szakadt meg ezek finanszírozása egyes vállalatok esetében. Az e-kereskedelmi webhelyeket kínáló kiskereskedők számára is fontos lehet a marketingbüdzsé növelése, hiszen hiába támaszkodnak alapvetően a fizikai üzletek eladásaira, most nem tehetnek mást, mint hogy webhelyeiken próbálják meg eladni a termékeket. Ha egy márka kevesebb csatornával rendelkezik, az üzenetek tartalma és a kreatív munka sokkal fontosabbá válik. Nagyon fontos odafigyelni tehát az egyensúlyra és minőségi tartalmakkal kommunikálni, mindezt anélkül, hogy azt a látszatot keltenénk, hogy a globális egészségügyi válságból profitálunk.

“A márkák továbbra is relevánsak lehetnek. Pozitív például, ha elmesélnek egy történetet arról, mit tesznek azért, hogy pozitív hatással legyenek közösségeikre, üzlettársaikra és ügyfeleikre” – mondta el az Ad Exchange-nek Tim Lardner a PMG digitális ügynökség ügyfélstratégiai partnere. “Néhány vállalat például proaktívan kommunikálja az üzletek bezárását annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a vírus terjedésének lassításához. Ezzel bemutatják, hogy a márka miként támogatja a munkavállalókat és családtagjaikat, valamint pozitív hangot képviselnek a káosz és a zavar tengerében.”

A válság jó időpont a régi sebek begyógyítására és a kapcsolatok újradefiniálására

„Vannak lehetőségek arra is, hogy az üzenetet hozzáigazítsák a fogyasztók érzéseihez és vágyaihoz az egyes termékek és termékjellemzők, például az immunrendszer erősítésének vonatkozásában” – mondta Frances Zelazny, a Signals Analytics CMO-ja.

Erre azért van szükség, mert a válság átmeneti, azonban annak az érzésnek a bemutatása, hogy a cég összhangban áll az ügyféllel, és konkrét üzeneteket szolgáltat, felidézi a bizalom érzetét amely hosszú távon fennmarad.

A jelenlegihez hasonló vészhelyzetek hozzásegítik a fogyasztókat ahhoz, hogy átértékeljék a márkákhoz kötődő érzéseiket és a negatív emlékeket elhomályosítsák, illetve a pozitívakat kihangsúlyozzák – és fordítva – mutat rá a helyzetben rejlő lehetőségre egy Colleen Harmeling, Robert Palmatier, Mark Houston és egyéb neves marketing professzorok által publikált tanulmány.

Egyetlen rossz üzenet képes súlyos károkat okozni a márka hírnevének, míg egy pozitív tartalom, mely őszinte segítő cselekedetet mutat be, teljesen átalakíthatja a berögzült negatív képzeteket. Azok, akik nyilvánvalóan a profitra összpontosítsanak, elveszíthetik a bizalmat és az ügyfeleket.

A sikeres kommunikáció alapjai

Az AdWeek szakmai cikkében három elemet emel ki, ami jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy egy márka pozitívan zárja a válságot.

Az első és legfontosabb szempont a hitelesség, amihez az AdWeek az EO Essential Oils és a Lyft együttműködését emeli ki, melynek során a két cég 200 000 üveg kéztisztító spray-t szállít 10 nagyobb város szervizközpontjaiba, hitvallása kifejezéseként. Magyarországon ehhez hasonlóképp cselekedett a Mol, amikor átalakította egy üzemét, hogy kézfertőtlenítőket gyárthasson.

A jó kommunikáció második eleme a proaktivitás és agilitás. Míg sok vállalat úgy döntött, hogy – legalábbis kezdetben – nem reagál a válságra a tévedés okozta félreértések kockázatának elkerülése érdekében, néhány olyan vállalkozás, amely gyorsan és rugalmasan kommunikál, kiemelkedik a fogyasztók szemében. A Southwest Airlines az elsők között volt a légitársaságok közül, amely e-mailt küldött a vírus elkerülésének fokozott erőfeszítéseiről. Üzenetében a légitársaság kitért arra, hogy mindent megtesznek a repülőgépek tisztaságának és fertőzésmentességének megőrzése érdekében, jóval azelőtt, hogy más légitársaságok bármilyen kommunikációt kezdeményeztek volna.

A harmadik elem a találékonyság, melyre egyelőre a Kínában tevékenykedő vállalatok szolgálnak példaként, hiszen a keleti országban már végéhez közeledik a válság és így alkalom nyílik a kreatív kampányok utólagos értékelésére. Az AdWeek szakértői szerint az igazán kreatív kampányoknak három dolgot keresztezve kell létrejönniük, ezek a cég kompetenciaterülete (azaz, hogy mi az, amiben a márka a legjobbat tudja nyújtani), a márka identitása, ami hozzájárul ahhoz, hogy válság idején is kiemelkedő és egyedi hangot üthessenek meg a hirdetések, illetve a közösség dinamikusan változó szükségletei. Amikor a tények ismerete az egyetlen és legerősebb eszköz a pandémiától való rettegés és pánik csillapítására, a Google azon kezdeményezése, hogy a COVID-19-re vonatkozó legfrissebb és legpontosabb információk kurátora legyen, egy tökéletes példa a találékonyság maximájának alkalmazására.

Akiknek sikerült

Egyértelműen jó példa a mexikói gyorsételeket kínáló amerikai étteremlánc, a Chipotle akciója. Amellett, hogy ingyenessé tette kiszállításai egy részét az Uber Eats-szel társulva, a gyorsétterem virtuális „ebédparti” sorozatot is rendez a Zoom-on, amely hírességekkel készített interjúkkal és nyereményjátékokkal szórakoztatja az otthonukban ragadt ügyfeleit. Egyszerre akár 3000 ember csatlakozhat minden egyes társalgáshoz, ami jó lehetőséget teremt a márka üzenetének terjesztésére.

Ezek a kezdeményezések túlmutatnak a mindennapi vállalati társadalmi felelősségvállaláson. A Ford, amely korábban egy hétre ideiglenesen leállította teljes autógyártását, pénzügyi segítséget nyújt a járművásárlóknak és a meglévő tulajdonosoknak finanszírozási részlege, a Ford Credit révén. A gépjárműgyártó egyúttal tárgyalásokat is folytat az amerikai kormánnyal, a Teslával és a General Motors-szal arról, hogyan használhatnák fel üresen álló kapacitásaikat orvosi berendezések gyártására. A Louis Vuitton, az LVMH anyavállalata pedig három parfüm- és sminkgyárát alakította át azzal a céllal, hogy kézfertőtlenítőszereket gyárthassanak, amiket francia kórházaknak terveznek adományozni.

És akiknek nem…

Sajnos a sok pozitív példa mellett negatív is akad. A Miami New Times számolt be először arról a kiszivárgott levélről, amely bizonyítja, hogy a Norwegian Cruise Lines hajótársaság félretájékoztatta ügyfeleit a koronavírussal kapcsolatban. A menedzsment arra bátorította a marketingeseket, hogy nyugtassák meg az utasokat a lemondások elkerülése érdekében. Ennek következtében a társaság olyan üzeneteket osztott meg, melyek szerint a vírus nem terjed melegben, illetve egy aggódó ügyfél levelére annyit válaszoltak „az egyetlen dolog, ami miatt aggódni kell, hogy hozott-e elég naptejet az utazásra?”. A hibás stratégia természetesen hamar nyilvánosságra került és a vállalatnak most súlyos következményekkel kell szembenéznie a valótlan állításai miatt.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom