Kövess minket!

Trending Now

Videójáték mint médium? – Így használhatóak a videójátékok szocializálódásra, hírmegosztásra

A videójátékok több szakértő szerint is jó hatással lehetnek a gyerekekre a karantén ideje alatt. A közös játékkal eltöltött idő segít a társas kapcsolatok fenntartásában és segít levezetni a stresszt is.

Sok gyerek (és felnőtt) az online játékokat használja arra, hogy megbeszélje barátaival mindennapi problémáit – azaz olyan tevékenységre, amire máskor a közösségi médián kerülne sor. Mivel a bezártság és az ebből fakadó frusztráció egyre csak nő az emberekben, egyre nehezebb a munkára vagy éppen a tanulásra fókuszálni. A probléma főként azokat érintheti erősen, akik eddig a rendszeres edzéssel vagy gyakori bulizással, heti többszöri baráti találkozóval vezették le energiáikat.

Videójáték mint közösségi médium

A karantén és az elszigeteltség idején akár a kevésbé jó videójátékok is megfelelő alternatívát kínálhatnak a csoportos összejövetelekre, hiszen elsősorban nem a teljesítmény és a minél nagyobb újdonság a lényeg, hanem a virtuális együttlét. A hagyományos számítógépek mellett az Xbox One és a PlayStation is kiválóak lehetnek a játékra, mivel így a család többi tagjának sem kell lemondani a munkáról, tanulásról vagy egyéb elfoglaltságokról azért, hogy valaki játszhasson.

Emellett mindkét készülék könnyen beállítható online játékra (évente kb. 50 eurót kell fizetni a hozzáférésért), és mindkettő nagyon intuitív „Party Chat” funkcióval rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy játék közben fejhallgatóval beszélgethessenek a játékosok, de akár arra is lehetőség van, hogy a játékok között vagy Netflixes sorozatok nézése közben tartsák a kapcsolatot egymással.

A népszerű PC videojáték-platform, a Steam, a közelmúltban rekord számú felhasználót számláltés bár az oldal által kínált játékok közül a leggyakrabban játszottak a gyors tempójú akciójátékok, rengeteg kincsre lehet rajta bukkanni akkor is, ha valaki ezeket nem szereti. Gyakorlatilag bármely korosztály és érdeklődéstípus számára akadnak érdekes darabok.

Hogyan lehet megtalálni a közös hangot a gyermekekkel?

Noha valószínűleg a legtöbb szülő nem hallgatja őszinte lelkesedéssel, ahogy a gyerekeik minden nap a Minecraftban felfedezett újdonságokat részletezik, mégis a videójátékok pozitív hatásai akkor mutatkoznak meg igazán, ha a szülők sem határolják el magukat.

Fontos, hogy a jelenlegi helyzetben ne kelljen a gyermekeknek 2-3 óránként felállni a számítógéptől, ha nem akarnak, hiszen nem nagyon van más olyan lehetőség, amivel levezethetnék az energiáikat. Időt kell szakítani viszont a beszélgetésre és mindkét félnek jót tesz, ha a videójátékokban történt dolgokról is ugyanolyan intenzív beszélgetést lehet folytatni, mint amilyet akár egy iskolában eltöltött napról. Lenore Skenazy nevelési szakértő a Reason oldalán azt írja, a vállalkozókedvűek akár oda is ülhetnek egy rövid időre – vagy legalább nézzék meg, mit csinál a gyerek a játékban. A következő lépés pedig az lehet, ha megkérjük őket, hogy mutassák meg, hogyan kell játszani.

A szakértő szerint az agresszívnak tűnő játékoktól sem kell félni. Az a tény, hogy a játékok háborún vagy másfajta konfrontáción alapulhatnak, még előnyt is jelent: a gyerekeknek ilyenkor gyakorlatilag az „életbenmaradásért” kell játszaniuk és ennek megfelelően szorosan együttműködniük, támaszkodniuk a csapattagjaikra. Ez a helyzet egyrészt megteremti a közösség érzetét, amely a szülő-gyerek kapcsolatot is erősíti, másrészt javítja az együttműködési készségeket.

Ráadásul mivel a világ helyzete jelenleg igen kaotikus, felüdülés olyan játékkal tölteni az időt, melyben jó eséllyel nyerhetnek a szereplők. A család összekötésén túl az is nagy előnye az online játékoknak, hogy a (nagyobb) játékosok fizikai határokon túli ismeretségekre, barátságokra tehetnek szert.

Gyorstalpaló a legnépszerűbb játékokhoz

Minecraft – A világ legnépszerűbb videojátékában nyolc játékosból álló csoportok találkozhatnak online, felfedezhetnek fel hatalmas, eldugott világokat, és együtt építhetnek fel csodálatos épületeket. A játék gyakorlatilag a Lego virtuális változatának és egy fantasy-kalandnak a keresztezése. A barátok közösen találhatnak ki projekteket, amiket együtt valósítanak meg (ezek akár egészen komoly feladatok is lehetnek, mint például a Taj Mahal méretarányos modelljének felépítése), de akár minijátékok során is összemérhetik az erejüket.

Fortnite: Battle Royale – Még mindig a tizenévesek kedvence a Fortnite: Battle Royale. A játékban 100 játékos kerül egy pályára, ahol a túlélés a cél. A játék egyedül is játszható, de az igazi izgalmat a csapatmód nyújtja, mely lehetővé teszi négyfős társaságok közös részvételét is. Bár a játék célja alapvetően a harc, sokan alternatív felhasználási módot is kitaláltak már rá. Például ha a csapat a játékterületnek valamilyen csendes helyére húzódik vissza, akkor erődök és vitorlások építésébe is fektethetik az energiájukat.

Sea of Thieves – Egy Rare névre hallgató, veterán fejlesztő által készített játék, melyben tengerészeti kalandokon lehet részt venni. A csapatok egy kalóz gálya fedélzetén indulhatnak neki az ismeretlennek, hogy kincseket és különféle feladatokat keressenek maguknak. A tengeren találkozhatnak más játékosokkal, valamint csontváz-hajókkal, szigetekkel, és más fantasy-elemekkel, miközben megoldják az egyes küldetéseket. Az egész világot arra tervezték, hogy a barátok együtt dolgozhassanak a megoldáson egylenyűgöző és vidám környezetben.

A felsoroltakhoz hasonló videojátékoknak számos szociológiai és pszichológiai előnye van. Például az emberek, akik tömegesen játszanak többszereplős online játékokat, erősebb a társadalmi identitásuk, magasabb önértékelési szintet érhetnek el és kevésbé jellemző rájuk a magány. Ezek a játékok gyakran arra ösztönzik a játékosokat, hogy működjenek együtt egy olyan cél elérése érdekében, amely elősegítheti a közösség boldogságát és amelynek elérése így közös sikerként élhető meg. A legtöbb online játékban van játékon belüli chat, melyet akár mikrofonnal és fülhallgatóval, akár szöveges üzenetek által is használni lehet, így ezek a terek teljes közösségi élményt nyújthatnak.

Az olyan játékok, mint a Nintendo által nemrégiben kiadott Animal Crossing: New Horizons, lehetővé teszik a játékosok számára, hogy virtuális szigeten találkozzanak, szocializálódjanak és teljesítsék a játékon belüli feladatokat.

Számos játék lehetővé teszi a játékosok számára privát szerverek létrehozását is, ahol csak meghívott felhasználók vehetnek részt, így a barátok és a család előzetes egyeztetés után egyszerre vehet részt a játékban.

Kockázatok és mellékhatások

Noha a videojátékok hasznosak lehetnek az elszigeteltség elleni küzdelemben, vannak bizonyos kockázataik. Ahogy Kishonna Gray és Emma Vossen kommunikációs kutatók megjegyzik, az online terek mérgezőek lehetnek, különösen a marginalizált közösségekben élőgyermekek számára.

Ennél fogva, ha a veszélyeztett csoportokba tartozó gyermekek több időt töltenek online, fokozódik a bántalmazásnak való kitettség kockázata. Noha az online zaklatás súlyos problémákat okoz a felnőtt játékosokesetében is, sokkal erősebb hatása van a fiatal korosztályra nézve.

Rachel Kowert, a Take This (mentálhigiénés és videojáték-erőforrásokkal foglalkozó szervezet) kutatási igazgatója szerint- különösen a kisgyermekek szüleinek – élniük kell a chat-es alkalmazások beállításai adta lehetőségekkel és figyelniük arra, hogy a gyermekek kivel töltik az idejüket.

Egy másik potenciális veszélyforrás, mely joggal adhat okot aggodalomra a játékon belüli megnövekedett vásárlások, például zsákmánydobozok (loot boxok), a letölthető tartalmak vagy mikrotranzakciók. Éppen ezért fontos, hogy a szülők aktívan és folyamatosan figyelemmel kísérjék, mi történik a videójátékokban.

Trending Now

Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén

Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.

Közzétéve:

Prõhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője egy evangélikus óvoda alapkőletételén Veszprémben 2023. október 10-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.

A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.

Az klubest plakátja:

Tovább olvasom

Trending Now

Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.

Közzétéve:

Flickr

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint

a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.

A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma

– derült ki a kutatásból.

Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.

Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

Az elemzésből kiderült, hogy

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.

Kiemelték:

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).

A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.

Ennek senki ne tegyen eleget!

– írták.

Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.

Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.

A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.

A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.

Tovább olvasom