Trending Now
Érezhetően felszabadult a hazai lakosság a korlátozások enyhítését követően
Dinamikusan növekvő arányban viselünk arcmaszkot, ugyanakkor egyre bátrabban közlekedünk és megyünk társaságba a mindennapokban, mutat rá az Ipsos legfrissebb, a hazai felnőtt lakosság véleményét reprezentáló országos kutatása.
A korlátozások enyhítése az ország lakosságának viselkedésén is érezteti hatását. Bár a személyes kontaktust, a kézfogást, a tömegközlekedési eszközökön való utazást a többség továbbra is kerüli, egyre alacsonyabb az így nyilatkozók aránya. A védekezési módok közül a kézmosás és fertőtlenítés gyakorisága jól láthatóan esett, ezzel szemben egyre inkább az arcmaszkok viselésében látja a megoldást a magyar lakosság – derül ki az Ipsos friss felmérésből.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A védőmaszk viselése különösen magas arányt mutat a fővárosban (87%), amely azzal is szoros összefüggésben van, hogy Budapest lakossága használ legnagyobb arányban tömegközlekedést.
Június elejére a magyar felnőtt lakosság többsége enyhébbnek érzi a járvány súlyosságát, mint amit a média sugall: míg áprilisban a megkérdezettek harmada (33%), június elején már több mint fele (54%) nyilatkozott úgy, hogy a hazai média eltúlozza a pandémia veszélyét, ugyanakkor a világgazdaságra gyakorolt hatását nem kérdőjelezik meg az Ipsos által megkérdezett felnőtt válaszadók.
ÁBRA: Mennyire ért Ön egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A magyar közvélemény optimista a gyógymód feltalálását illetően: az áprilisi 62% helyett mostanra 70% biztos benne, hogy a gyógyszeripari társaságok hamarosan kifejlesztik a koronavírus járvány elleni vakcinát.
A lakosság bizalma fokozatosan csökken a kormányzati szervekkel, a helyi vagy nemzetközi hatóságokkal, valamint a televíziós hírekkel szemben, míg a közösségi médiában elérhető COVID-19 tartalmakat egyre hitelesebbnek ítéljük meg. Mindezekkel együtt továbbra is a tudósok, virológusok, valamint a WHO a legmegbízhatóbb információforrások, korosztálytól függetlenül.
ÁBRA: Mennyire tekinti megbízható forrásoknak az alábbiakat a koronavírussal kapcsolatos információkat tekintve? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap) |
A közösségi oldalak valamint a televízió bizalmi indexe a legfeljebb szakmunkás képesítéssel rendelkezők körében a legmagasabb, míg a diplomások célcsoportján a WHO, a helyi egészségügyi hatóságok és a tudomány képviselői áltagon felül preferált hírforrások.
A COVID-19 járvány következtében állásukat ideiglenesen vagy tartósan elvesztő aktív munkavállalók aránya a legfrissebb becslés szerint 7%, azaz 330.00 főt meghaladó. A március óta tartó leépítések a női munkavállalókat továbbra is nagyobb mértékben sújtják, 9,3% adta ezt a választ (szemben a férfiak körében mért 5,2%-kal), de ennél is magasabb, 10% feletti érték mérhető a fiatal, 30 év alatti munkavállalók körében.
Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására? (munkavállalók bázisán, N=937 fő és N=941 fő) |
A korlátozások enyhítésével párhuzamosan az otthoni munkavégzés aránya már májusban is csökkenő értéket mutatott, kivétel ez alól a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők szegmense, ahol a vizsgálat szerint tartósan home office munkavégzésre rendezkedtek be a munkavállalók (54,5%-os említés).
A 1.000 felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló kutatás az Ipsos Omnibusz kutatásának részeként készült május végén. Az eredmények reprezentálják a hazai 18 éven felüli népességet a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók (így életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely szerinti régió, településtípus) szerint.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.