2020. október 21.

Így hódit teret a szórakoztatva tanítás, azaz az edutainment az oktatásban

Ezzel a módszerrel bővíthetők eredményesen a Z generáció ismeretei.

A digitális generációk tanulási stratégiái és ezzel párhuzamosan az eredményes oktatásuk új módszereket és a hagyományostól eltérő eszközöket igényel. Kutatási eredmények már feltárták, hogy a digitalizáció hatására a gyerekek idegrendszerének működése átalakul. Másképp gondolkodnak, másképp keresik és szintetizálják az információkat, aminek következtében más agyi területeik fejlődnek erősebben, mint szüleik esetében. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint ez nem feltétlenül gond, ugyanakkor a digitális generációk hatékony oktatása új feladatok elé állítja a pedagógusokat és a társadalmat. A kihívásra adott válaszként hazánkban és a nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb teret hódít a „szórakoztatva tanulás”, azaz az edutainment módszere. A tapasztalatok alapján a játékokba ágyazott ismereteket gyorsabban sajátítják el a diákok, és a megtanultakat hosszabb távra raktározza el a memóriájuk.

Átalakuló gondolkodás

A nevelés alapvetése évezredek óta az, hogy az idősebb generációk tapasztaltabb tagjai adják át tudásukat, élettapasztalatukat, értékrendjüket a fiatalabb generáció tagjainak. Ennek jogossága az átlagember számára is egyértelmű mindaddig, míg a nevelés alapját képező értékek alapvetően nem vagy csekély mértékben változnak egy emberöltő során. Mit tegyünk viszont akkor, amikor a környezet olyan mértékben és olyan gyorsan változik, hogy az idősebb generáció tanulási és életvezetési stratégiáját nem tudja vagy nem akarja elfogadni a fiatal társadalom? Hogyan lehet eredményessé tenni a megváltozott körülmények között a pénzügyi nevelés hosszan tartó folyamatát

Ma hat különböző generáció él egymás mellett. E generációknak össze kellene fogniuk a társadalom hatékony működése érdekében, de a különbségek már olyan mélyek, hogy az együttműködés néha küzdelmessé válik. Baby-boomer, X, illetve Y generációs tanárok nevelik a Z és Alfa generáció szülötteit. Értékrendjük, gondolatviláguk, motivációik olyan mértékben eltérnek, hogy a hagyományos, hosszú távra tervező, az egyéni teljesítményt előtérbe helyező oktatási módszerek hatékonysága mára sokszor megkérdőjeleződik.

A digitalizálódott világ szó szerint „újrahuzalozza” a digitális generációk agyát. Az írott-olvasott szöveg elemzése háttérbe szorul, a képi és audiovizuális tartalmak felértékelődnek, az elemző olvasást felváltja az információkereső olvasás. Az elmélyült elemzésnél fontosabbá válik a gyors, problémaközpontú gondolkodás, a stratégiaalkotás helyett pedig a(z) (meg)érzéseken alapuló kockázatvállalás kerül előtérbe.

Mindezen változásokból sokszor a felnőttek és a pedagógusok csak annyit érzékelnek, hogy a diákok nem motiváltak eléggé a tanulásra. Elsőként az üzleti világ reagált a fiatalok változó viselkedésére, de szerencsére egyre több iskola is felismeri, hogy a digitális generációk oktatásához, tanulási motivációik fokozásához új szemléletre, egyben új oktatási tartalmakra van szükség.

Mivel és hogyan motiválható a tanulásra a Z és Alfa generációs diák?

Daniel H. Pink modern motiváció elmélete szerint az emberiség történelmének kezdetekor a túlélés mint motiváció bőven elég volt az egyén és a faj fennmaradásához. Ahogy a társadalmak egyre összetettebbé váltak, szükség volt egy új rendszerre. Az úgynevezett Motiváció 2.0, azaz a jutalmak és büntetések „operációs rendszere” évezredeken keresztül és rendkívül mélyen beivódott a legtöbb kultúrába. Egyre több kutatás mutat azonban rá, hogy a külső motiváció helyett érdemes a belső meggyőződésre, a mindenkiben megbúvó belső motiváció kiaknázására helyezni a hangsúlyt.

A digitális generációk nagyon gyorsan hozzájutnak az információhoz, már készen kaptak olyan javakat, amelyekért az előző generációk küzdöttek. Nem küzdeni akarnak, hanem boldogan élni. A tanárnak így a belső motivációt kell életre keltenie, s nemcsak a jutalmak és büntetés rendszerében gondolkodnia. Ebben a helyzetben hatékony megoldás lehet a tanulás élménnyé alakítása, a tanulás egyes elemeinek szórakoztató játékká formálása, az edutainment.

A legjobb eredmények a játékosítás során azokban az esetekben mutatkoznak, amikor az azonnali visszajelzések mellett - egy jól körülhatárolt cél érdekében - folyamatos tanulási erőfeszítésre van szükség. A játékosítás a motiváció szinten tartásával éppen ezt a folyamatosságot tudja erősíteni, így a diákok az élethosszig tartó tanulásra is könnyebben rávehetőek. Nincs olyan módszer, amely minden diáknak megfelel, de a játékos eszközök alkalmazása a digitális generáció jelentős részét emeli át a passzív unalomból a konstruktív aktivitásba és segíti teljesítménye javításában. A gamifikáció alkalmazása persze nem célja, hanem egyik eszköze kell legyen az eredményes oktatásnak.

Eredményes gyakorlatok a pénzügyi nevelésben

Az edutainment az oktatás folyamatának érdekessé tételét célozza olyan oktatási eszközök és tartalmak létrehozásával, melyek használata során a diák szórakozva szerez új ismereteket és képességeket. Az új nevelési módszerek az ismeretátadáson kívül az értékelés során is hatékony motivációs eszköztárat alkalmaznak. A hagyományos osztályzási rendszer és az átlagok alkalmazása helyett ilyenkor a diák teljesítménye pontokkal, rangokkal, kitüntetésekkel értékelhető. A pontszerzés során pedig még egy gyengébb teljesítmény mellett is azt érezheti a tanuló, hogy ha kevés ponttal is, de mégis közelebb jutott céljához. Vagyis: kudarcélmény helyett azt látja, hogy van értelme „dolgozni”, aktívnak lenni.

A pénzügyi nevelésben már számos külföldi és hazai jó példát találhatunk a játékosításra. Igen hasznos, népszerű angol nyelvű alkalmazás például a www.mint.com oldalon található családi költségvetéstervező, mely akár a nyelvoktatás és a pénzügyi nevelés hatékony összekapcsolását is eredményezheti. A hazai példák közül az egyik legfrissebb alkalmazás a Magyar Nemzeti Bank legújabb fejlesztése, a Digitális Diákszéf, amely elsősorban az általános iskolás diákok megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjeit formálja játékosan. Szintén az általános iskolások pénzügyi edukációját szolgálja a Pénziránytű Alapítvány által fejlesztett Pénzügyi Hősképző applikáció, amely az edutainment széles tárházát felvonultató komplex program. A Küldetések a pénz világában című akkreditált tankönyv kerettörténetére épülő alkalmazás segítségével pénzügyi kihívások, a gyakorlati életből vett pénzügyi problémák megoldásán keresztül a gyerekek játszva megszerzett tapasztalatok mellett összegyűjtött pontjaikból jutalmakra, ajándékokra és egyben sikerélményre tehetnek szert.

A középiskolásoknak szóló Iránytű a pénzügyekhez című tankönyv és animációkkal is színesített e-learning változatának népszerűsége is a gyakorlatorientáltságnak köszönhető. A hagyományos oktatás rendszerébe könnyen illeszkedő, de „életszagú” tankönyvek tudásanyagát egyéni és csapatjátékok, izgalmas tesztek és mobilapplikációk egészítik ki. A szórakozva tanulás komplex rendszere így járul hozzá, hogy a Z és Alfa generációk pénzügyi nevelése is a diákok tanulási igényéhez alkalmazkodóan modern, és egyben hatékony lehessen.

A cikk szerzői: Hergár Eszter, az MNB igazgatója és Benáth Julianna, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatója